Dr. Förster Kálmán útját végigjárva emlékeztek Salgótarján első polgármesterére (videó)

A vármegyeszékhely első polgármestere, dr. Förster Kálmán születésének 139. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezést a napokban a Polgári Salgótarjánért Alapítvány és a Hajrá, Salgótarján! Egyesület.

Az esemény a Karancs úti kereszttől indult, ahol Kreicsi Bálint, Salgótarján októberben hivatalba lépő polgármestere, illetve ez utóbbi szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket. Mint kifejtette: a megemlékezés tervezésekor elhatározták, hogy kibővítik a rendezvényt néhány Förster Kálmán munkásságához és salgótarjáni tartózkodásához köthető állomással. Hozzátette: ezek közül az első az egykori városvezető kedvenc túraútvonala, amely a Karancs úti kereszt mellett vezetett fel az erdőn keresztül egészen az országzászlóig.

– Amikor kitisztítottuk az évek óta elhanyagolt ösvényt, akkor döbbentünk rá, hogy – ahogy mondani szokták – „megérne egy misét” foglalkozni kicsit a kereszttel – húzta alá Kreicsi Bálint, aki arra is kitért, hogy az acélból készült Jézus alak teljesen el volt korrodálódva, így azt helyre kellett állítani, illetve a hiányzó részek pótlása is szükségesnek bizonyult. Emellett a talapzatot megtisztították, lefestették.

Dr. Förster Kálmán nyomain indultak útnak a megemlékezők

A júniusban megválasztott polgármester arra is rámutatott, hogy a munkafolyamat nyomán önkéntesekkel karöltve egy lelkes csapat verbuválódott, amelynek tagjai szabadidejüket és munkájukat belefektetve hozták rendbe a keresztet és annak környezetét. Kreicsi Bálint arra is kitért: tisztában vannak vele, hogy hosszú út áll még előttük annak érdekében, hogy igazán méltó fényében tündököljenek a lépcsők és az egész túraútvonal. Ennek első lépését tették meg, a munkafolyamat során pedig mindig voltak új csatlakozók.

– Úgy gondolom fontos, hogy egységben, kis csapatként elindulva, majd a végén egy nagy csoportként, egy összetartó városként tudjunk ezekben a megmozdulásokban részt venni – fogalmazott. A felújított keresztre végül Varga András esperesplébános kérte az Úr áldását.

A megjelentek közül többen ezt követően Förster Kálmán nyomain indultak el az országzászlóhoz, ahol Kreicsi Bálint a zászló ottlétének egyszerű, egyben fájó okára emlékeztette a dombra való felkapaszkodást vállalókat.

A salgótarjáni Kálvária-domb kiránduló- és emlékhely is egyben

Elmondta, hogy 1920-ban a trianoni döntés kapcsán számos területet elcsatoltak hazánktól, így a történelmi Nógrád vármegye egy jelentős része Csehszlovákia területévé vált. Hozzátette: a zászló jelképezi azon területek egyikét, amelyek meg lettek csonkítva, a lobogó félárbócra eresztve pedig emléket állít annak, hogy az anyaország visszavárja azokat a területeket, amelyek egy másik ország, jelenleg immár Szlovákia részét képzik. A csoport folytatta útját az erdőn keresztül a következő állomásig, azaz a Nagy-Magyarország-emlékműig, ahol szintén időztek egy keveset.

– Azért is szenzációs ez az útvonal, mert nem csak keresztény értelemben vannak benne stációk, hanem hétköznapi értelemben véve is akadnak benne olyan pontok, ahol meg tudunk állni és kicsit elmélkedhetünk – fejtette ki, majd rámutatott, hogy a Salgótarján szívében található Kálvária-domb nem csupán csodás panorámát, illetve kirándulási lehetőséget kínál, hanem egy emlékhely is egyben. Hozzátette: az országzászló után a történelmi Magyarországot megformázó barlanghoz érve átélhetjük, hogy milyen hatalmas ország is volt hazánk, hány lakosa is volt.

– Igaz, hogy szétszakított bennünket a történelem, de a magyarságunk, a magyarságtudatunk és a nemzeti érzésünk ott van közel 15 millió ember lelkében – hangsúlyozta Kreicsi Bálint.

A Kálvária 1930-as átadásának emléket állító táblát is felújították

Ezt követően a résztvevők a Kálvária-domb lépcsősorán leereszkedve, az első fokok mellett található – immár felújított – emléktáblához érkeztek, ahol a meredek túraútvonalat nem vállaló megemlékezők is csatlakoztak hozzájuk. Fenyvesi Gábor, a salgótarjáni Fidesz-frakció elnöke emlékeztetett rá, hogy a táblát 2003-ban a Dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület és a salgótarjáni Polgári Körök – egy „gerilla hadművelet” során – állította fel a trianoni magyar kálvária emlékére, amelyet 1930-ban adtak át. Az emléktábla kihelyezésében a Salgótarján első polgármesterének nevét viselő egyesület egykori elnöke, Vass Csaba játszott kulcsszerepet.

Fenyvesi Gábor felidézte továbbá, hogy amikor 2006-ban átvették a város vezetését, dr. Juhász Tibor alpolgármester irányította a figyelmet az erdő által teljesen benőtt Kálváriára és a stációkra, amit az Ipoly Erdő Zrt. segítségével kitakarítottak. Hozzátette: ez alkalommal Turcsány László képviselőtársa vette észre, hogy az emléktábla és annak tartószerkezete felújításra szorul. A korszerűsítés ötletét a Hajrá, Salgótarján! Egyesület és a Polgári Salgótarján Alapítvány karolta fel, illetve valósította meg. 

Az emléktábla leleplezése után a programsorozat utolsó állomását a belváros szívében, a Förster Emlékpark jelentette, ahol Kreicsi Bálint és Becsó Zsolt országgyűlési képviselő szóltak az egybegyűltekhez, akik a város első polgármesterének szobránál elhelyezték az emlékezés virágait. Kreicsi Bálint zárásként azt is elárulta: jövőre hasonlóképp, dr. Förster Kálmán útját végigjárva kívánnak megemlékezni az egykori városvezetőről.