2 órája
Orbán Viktor: Európának érdemi szereplőnek kell maradnia az előttünk álló, a jövőt eldöntő tárgyalásokban (videó)
A miniszterelnök sajtótájékoztatóján az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójáról számol be. Magyarország mindig is a bírósági aktivizmussal szembeni lázadás pártján állt –jelentette ki Orbán Viktor.
Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján részt vevő európai vezetők
Forrás: Forrás: MW
Fotó: Vivien Cher Benko
A magyar kormányfő Edi Rama albán államfővel tart sajtótájékoztatót, amelyen az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójáról számolnak be.
Nehéz, bonyolult és veszélyes – így írható le a helyzet, amelyben ma tanácskoztak Európa vezetői
– idézte a miniszterelnököt tudósításában a Magyar Nemzet.
A magyar miniszterelnök kifejtette:
Az európai békét, stabilitást és jólétet egyszerre fenyegetik veszélyek. Harmadik éve dúl a háború, melyet Oroszország indított Ukrajna ellen. A Közel-Kelet lángokban, és eszkalációs veszély fenyeget. Észak-Afrikában destabilizáló konfliktusok. Az illegális migráció egy szűnni nem akaró kihívás, és a korábbi csúcsot megközelítő nagyságrendű. A globális gazdaságban pedig olyan blokkosodás és töredezettség látható, amelyre a hidegháború óta nem volt példa.
Azért találkoztunk, mert úgy hisszük, hogy ezekre a veszélyekre együtt jobb válaszokat tudunk adni, mint külön-külön – emelte ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Személyes értékelésem a helyzetről az, hogy mindannyian érzékeltük, hogy nincs idő, amit elvesztegethetnénk.
A történelem láthatóan felgyorsult. Az amerikai választásokkal lezárult egy fejezet, a világ meg fog változni, gyorsabban fog megváltozni, mint mi azt gondoljuk. Nagy, hatalmas kérdések vannak terítéken. Háború vagy béke, migráció vagy védelem, blokkosodás vagy konnektivitás, alárendelődés vagy európai szuverenitás
– fejtette ki.
A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy az Európai Politikai Közösség mai találkozója egy tanácskozás volt, nem hoztak formális döntéseket.
Ezért amikor most én itt beszámolok Önöknek, akkor összegzem egy tanácskozás gondolatait, amelyben ráadásul eltérő vélemények szép számmal voltak
– mondta, és hozzátette, arról tud beszélni, hogy mi az, amiben egyetértés volt.
Egyetértés volt abban, hogy az amerikai választási eredményre reagálni kell. Tudnunk kell, hogy nagy változások jönnek és erre nekünk is reagálnunk kell. Egyetértés volt abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában. Egyetértés volt abban, hogy Európa vállaljon nagyobb felelősséget a jövőben a saját békéjéért és biztonságáért, még egyenesebben fogalmazva nem várhatjuk az amerikaiaktól, hogy csak ők védjenek meg bennünket. És abban is egyetértés volt, hogy Európának érdemi szereplőnek kell maradnia az előttünk álló, a jövőt eldöntő tárgyalásokban és folyamatokban. Ezek Európa sorsát fogják érinteni. Hamarosan lesznek majd ilyen tárgyalások, és ott Európának kellő súllyal kell jelen lenni, hogy befolyásolhassa a későbbi döntéseket
– sorolta Orbán Viktor.
Orbán Viktor tájékoztatott, a menetrend szerint egy plenáris ülés után munkacsoportok dolgoznak tovább. A miniszterelnök azt mondta, ő egyedül a migrációval kapcsolatban szeretne egy megjegyzést tenni.
Most már régóta azt tapasztalom, hogy nagyon nagy feszítő ereje van ennek a kérdésnek. A migráció kérdése újra az európai intézményi kereteket feszegeti. Mindenki elégedetlen a mostani helyzettel, és mindenki változást akar
– fogalmazott. Mint mondta,
amit ma én megállapítottam a magam hozzászólásában, hogy a politikai vezetők változtatási szándéka előtt egy komoly akadály tornyosul, amelyen át kell törni, és ezt úgy hívják a mi szakmánkban, hogy bírósági aktivizmus.
Hozzátette, „eldöntünk dolgokat, a kormányok azokat végrehajtják, és a közös döntéseink beleütköznek először európai, aztán pedig nemzeti bírói döntésekbe. A migráció visszaszorítása érdekében elért eredmények egyszer csak szétpukkannak”.
Orbán Viktor kiemelte:
Ez alól egyetlen ország kivétel, ez Magyarország, amelyik mindig is a bírósági aktivizmussal szembeni lázadás pártján állt. Nem hiszem, hogy meg tudjuk állítani a migrációt, hogyha nem lázadunk föl a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen
– jelentette ki.
A magyar miniszterelnök beszélt arról is, hogy mindannyian megköszönték Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két évvel ezelőtt útjára indította ezt a platformot, ezt az együttműködési formát.
Megállapítottuk, hogy szükség van a folytatásra, sőt erősítenünk kell ezt, és mindannyian vállaltuk, hogy a következő év májusában Albániában, Tiranában Edi Rama miniszterelnök úr vendégei leszünk. Sok sikert kívánok neki a munka folytatásához!
– tette hozzá Orbán Viktor.
Fotó: Vivien Cher Benko / Forrás: MW
Edi Rama albán miniszterelnök elmondta, „ha megszámoljuk, hogy hány embert képviseltek ma azok, akik ott ültek ebben a csodálatos stadionban, akkor ez egy 700 milliós Európa. Hatalmas” – fogalmazott utalva arra, hogy a csúcstalálkozót a Puskás Arénában tartották.
Edi Rama kiemelte,
Különböző gondolkodásmódok, álláspontok vannak, és így tovább. De ez egy olyan szám, aminek a hallatán azt gondolja az ember, hogy milyen sok minden lehetne más, mennyi minden jó származhatna abból, hogyha ez a 700 millió ember egy jobban képviselt csoport lenne.
Az albán kormányfő hozzátette,
tragikusan optimista maradok Európa jövőjével kapcsolatban, Albánia jövőjével kapcsolatban úgyszintén, amelynek kétségkívül Európában van a helye, és minden nap küzdeni fogok, most új utak nyíltak meg előttünk.
Kiemelte:
Ez köszönhető a magyar elnökségnek is, aki nagyon határozottan állt ki amellett, hogy most közvetlenül csatlakozási tárgyalásokat kezdhetünk. Reméljük, hogy még ebben az évtizedben csatlakozhatunk más balkáni országokkal együtt az Európai Unióhoz, mert egyre kevésbé fenntartható és egyre kevésbé lehetséges érvelni amellett, hogy ez nem megvalósítható.
Mint mondta, most egy olyan EU létezik, amelynek van egy külső és egy belső határa, és ezek között van a Nyuhat-Balkán. Egy olyan terület, amelyet teljesen egyesíteni kell az egésszel annak érdekében, hogy az Európai Unió részévé váljon és kevésbé legyen átjárható és megközelíthető rosszindulatú interferenciák, közbeavatkozások, beavatkozások számára.
A bírósági aktivizmussal szembeni lázadásról szólva, kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, 2015-ben, amikor a migrációs válság elkezdődött, akkor az első aktusa a magyar kormánynak az egy lázadás volt. Fölépítettük a kerítésünket, amikor ez még ősbűnnek számított. Azóta mások is építenek kerítést, az már nem számít bűnnek, sőt ősbűnnek végképp nem.
Orbán Viktor hozzátette, ezután Magyarország bevezette azt a rendszert, ami az egyetlen megoldás a migrációra, hogy senkit nem szabad beengedni egy országba, amíg a kérelmét el nem bírálták.
Az elmúlt tíz évben rengeteg tanácskozáson voltam ott, előadást hallottam, igazi keresztény jószívű embereket hallgattam meg, akik mind segíteni próbáltak a migráció okozta helyzeten. De egyetlen olyan javaslatot sem hallottam, ami a magyar modellen kívül megoldást jelentett volna. A magyar modell az, beadod az igényedet, kívül maradsz az országon, mi elbíráljuk, ha a válasz igen, bejöhetsz, a válasz nem, nem jöhetsz be. Ennél jobbat én senkitől nem hallottam tíz év alatt
– fejtette ki a miniszterelnök. Mint mondta,
Ezt kell megvalósítani. De ma jogszabályok ezt nehezítik. Magyarországot az Európai Bíróságon elítélték ezért. Az egyetlen védelmet jelentő megoldás miatt elítéltek bennünket, holott nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát védjük, és mi természetesen nem fogunk beengedni ezután sem senkit. Ez a lázadás következő lépése, és szerintem nincs is más megoldás, csak az, ha sok ország lázad föl a mostani bürokratikus, dzsungelszerű szabályozások és a bírósági aktivizmus ellen, és mondja azt, hogy elég volt. Meg akarjuk védeni a polgárainkat. Senki sem jöhet be az engedélyünk nélkül. Pont. Amíg ez a lázadás nem lesz európai méretű, addig mindig tartunk jó tanácskozásokat jogi okoskodásokról, paktumokról.
Szintén kérdésre válaszolva Orbán Viktor beszélt arról is, hogy ami az amerikai–magyar kapcsolatokat illeti, ott sok minden elromlott az elmúlt négy évben.
Diszkriminációt kellett elszenvednünk sok területen. Ezeknek a kijavítása lesz az első kérdése az együttműködésünknek az új adminisztrációval, és vannak gazdasági természetű terveink is, azokról majd időben fogok beszélni
– tette hozzá.
A miniszterelnök hozzátette, „a béke dolgát illetően nem vagyok feljogosítva, hogy egy olyan kérdésben képviseljek álláspontot, amiben nincs teljes egyetértés. Véleménykülönbségek vannak a háború folytatása, vagy a gyors tűzszünet és béketárgyalás kérdésében.
De egy dolog ma már nyilvánvaló, hogy a békepártiaknak a tábora az nő. Az amerikai választással pedig a békepártiak tábora hatalmasra nőtt
– emelte ki.
Megjegyezte, „mi nem győzelemről és vereségről beszélünk. Mi tűzszünetről beszélünk, emberéletekről beszélünk, a pusztítás leállításáról beszélünk.”
A Hír Tv tudósítását a miniszterlnök sajtótájékoztatójáról itt tekintheti meg:
