Az 1956-os szabadságharc mártírjaira és a megtorlás áldozataira emlékeztek Gyarmaton (fotók, videó)

Az 1956-os szabadságharc mártírjaira és a megtorlás áldozataira való megemlékezés a MúzsaRúzs diákszínjátszó közösség műsorával vette kezdetét. Majd Mogyorósi Attila, a Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium igazgatója mondott beszédet.

– Október 23-a és az azt követő napok komoly és reményteljes eseményei többször is megelevenedhettek már előttünk az elmúlt időszakban: kirajzolódhatott bennünk az a folyamat, hogyan jutott el hazánk a szovjet megszállástól és a kommunista elnyomástól a Varsói Szerződésből való kilépésig és Magyarország semlegességének kijelentéséig, azaz a függetlenségig – fogalmazott Mogyorósi Attila. Hozzátette: – De aztán 1956. november 4-én, hajnalban, ahogy Nagy Imre, a forradalom mártír miniszterelnöke utolsó rádióüzenetében fogalmazott „ a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt.” És bár a magyar forradalmárok megszervezték a fegyveres ellenállást, de számos vidéki városban és Budapesten nem volt valódi esélyük: a hatalmas megszálló hadsereg néhány nap alatt vérbe fojtotta a magyar szabadságharcot. A társadalmi ellenállás egy darabig még fennmaradt, de az ezrek életét elvevő vagy kerékbe törő megtorlások és százezrek Nyugatra menekülése után újra csend lett Európa e szegletében.

Az 1956-os szabadságharc emlékét tovább kell örökíteni a következő generációk számára

Az iskolaigazgató beszédében emlékeztetett arra is, hogy 2 ezer 652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el a harcokban. A forradalom következményeként mintegy 176-200 ezer magyar hagyta el az országot. 1957 januárjától pedig a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat ki is végezték. Mogyorósi Attila hangsúlyozta: az 1956-os szabadságharc emlékét tovább kell örökíteni a következő generációk számára.

– 1988. június 16-án, Nagy Imre kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Pére-Lachaise temető 44-es parcellájában felavatták Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József, Gimes Miklós és a forradalom minden kivégzettjének jelképes síremlékét. 1989. június 16-án pedig Nagy Imrét és társait ünnepélyes keretek között újratemették Budapesten, több százezer fő részvételével és tiszteletadásával. Városunkban emléktábla és sztélé őrzi Balassagyarmat ’56-os áldozatainak az emlékét. Mindez bizonyítja, hogy az utókornak – eddig – egészséges az erkölcsi értékrendje a hősökkel, a hősiességgel kapcsolatban – mondta Mogyorósi Attila. Majd beszédét ezen gondolatokkal zárta: – Áldott legyen Balassagyarmat is, a jövőben is teremjen itt annyi bátor és tettre kész lélek, amennyi eddig még mindig termett, ha veszélybe került a szabadságunk, függetlenségünk vagy nemzeti hovatartozásunk.

A megemlékezés végén a résztvevők mécsest gyújtottak, majd elhelyezték azokat a Palóc-ligeti '56-os szoborcsoportnál.