Erre vezet a szelektív hulladék útja

Nógrád megye. A kiemelt hulladékgazdálkodást végző közszolgáltatók kiválasztása is megindult tavaly, szám szerint huszonkettő. Az Európai Unió 2020-ra ugyanis a szelektíven gyűjtött hulladék 50 százalékos újrahasznosítását írja elő. Ez a szám az elkövetkező években először 65, majd 75 százalékra fog emelkedni. Ezért lényeges a megyében élők környezettudatosságának növelése.

A szűkebb hazánkban élők joggal tehetik fel a kérdést: „miért gyűjtsem szelektíven a szemetet, ha azt úgyis egyetlen autó szedi össze?” Választ Fekete Zoltán ügyvezető igazgatótól és Turcsányi Attila hulladék-ártalmatlanítási részlegvezetőtől, a salgótarjáni VGÜ Nonprofit Kft. vezetőitől kaptunk.

A VGÜ Nonprofit Kft. jelenleg a Kelet-Nógrádi Hulladékgazdálkodási Társulás területén 51 társult, illetve további hét, társuláson kívüli településsel látja el a hulladékgazdálkodási feladatait.

A szelektív hulladékgyűjtésnek két irányzata lehetséges. Az egyik a keletkezés helyén történő, lakók által elvégzett szétválogatás, vagy pedig hulladékkezelő központokban, a vegyesen gyűjtött szemét utólagos szétválogatása. A társaság négy-öt autója gyűjti minden nap a szelektív hulladékot és szállítja be a hulladékkezelő központ válogatócsarnokába. A hulladék minősége miatt mindenképpen szükséges az utóválogatási folyamat, amelyet most 14 ember végez el. Valóban van úgy, hogy ugyanaz a gépjármű szedi össze a szelektív hulladékot, viszont nem feltétlenül mindent egyszerre gyűjt be. Amikor például tiszta a hulladék, akkor az autó kimegy egyszer délelőtt, egyszer pedig délután, tehát külön szedi össze a különböző típusú hulladékokat. Amikor egybegyűjtés történik, annak oka többek között az, hogy a lakosság még nem nőtt fel a feladathoz. Ugyanis az üveg, a papír és a műanyag tárolókba másfajta hulladék is rengetegszer belekerül. Ebből következik, hogy bár mind gazdaságilag, mind pedig emberi erőforrás-gazdálkodás szempontjából előnytelen, mégis szükség van a jelenlegi kettős válogatási rendszerre – mondta Turcsányi Attila.

Gazdasági oldalról nézve Fekete Zoltán hozzátette: több autót nem tudnak kiküldeni, ugyanis nekik megszabott díjon kell dolgozniuk. Így is alulfinanszírozottnak mondható a rendszer, hiszen az újrahasznosíthatáshoz szükséges eszközök ára és azok fenntartási költsége magas. Egy kukásautó beszerzése közel 50-55 millió forintba kerül, amit csak uniós támogatással sikerült beszerezni.

– A kelet-nógrádi térségben jelenleg már kimagaslóan jó technikai szint áll rendelkezésünkre, mert két éve lett modernizálva a gyűjtési-, és kezelési rendszer. Ahhoz, hogy mi elérjük a fejlett nyugati társadalmak szelektív gondolkodásmódját, valamilyen módon ösztönözni kellene az itt élőket – mutatott rá Fekete Zoltán. Ez kétféleképpen történhetne. Díjkedvezményben részesíthetnék azokat, akik vállalják a precíz szelektív válogatást és az uniós normatíváknak megfelelve gyűjtik a hulladékot. A másik lehetőség, hogy törvényi lehetőségeket alkalmazva szankcionálással sarkallnák nagyobb odafigyelésre a lakosokat – tette hozzá.

Jelenlegi hat frakciós válogatás történik: kétfajta papír (vegyes, karton)- és fólia (színes, fehér), PET- és egyéb HDPE-műanyag. A továbbhaladó anyagból a vasfémeket egy szeparátor választja le. Ami itt nem kerül kiválogatásra, azaz anyagában nem újra hasznosítható, átszállításra kerül az Mechanikai-Biológiai Hulladékkezelő Műbe. Az itt történő további válogatás után az energetikailag hasznosítható rész még kinyerésre kerül.

A kiválogatott préselt és bálázott haszonanyagot a VGÜ Nonprofit Kft. a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NHKV Zrt.) nevében normál kamionokat igénybe véve értékesíti partnercégeinek. Csupán a hulladék néhány százaléka az, amely semmilyen formában nem hasznosítható, ezt rakják le a depóban.

Látható tehát, hogy a szelektív hulladékgyűjtés, s annak megszervezése nem egyszerű feladat. Mindenkire szükség van ahhoz, hogy egy jól működő, jövőorientált rendszer álljon fel. Csakis ezzel a hozzáállással őrizhetjük meg utódaink számára azt a gyönyörű környezetet, amelyben mi is élhetünk.

Oláh Nikolett