2020.11.25. 15:03
A magyar és a lengyel vétót támadták az Európai Parlamentben
Heves vita zajlott a magyar és a lengyel vétókról az Európai Parlament brüsszeli ülésén szerdán. A testület jobboldali politikusai szerint az EP egyszerűen kiprovokálta a költségvetési vétókat, hiszen a beharangozott jogállamisági feltételrendszer nem fér össze az uniós alapszerződésekkel. Egyes képviselők szerint nyilvánvaló a cél: Brüsszel változást akar látni a jelenleg konzervatív vezetésű országok élén. Az EP baloldala – illetve az Európai Néppárt – részéről viszont bírálták a budapesti és a varsói kormányokat.
Az állam- és kormányfők decemberi csúcstalálkozójának előkészületeiről vitázott szerda délelőtt az Európai Parlament: az ülésen a költségvetési patthelyzet kérdése, a magyar és a lengyel vétók is hangsúlyos szerepet katak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ülés kezdetén hivatalosan is megerősítette, hogy a hétéves keretköltségvetés és a járvány miatti mentőalap is terítékre kerül majd az EU-csúcson, s maga is meglehetősen kritikus volt a mintegy 1800 milliárd eurós csomagot egyelőre megvétózó Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – tudósít a Magyar Nemzet.
Von der Leyen szerint a beharangozott jogállamisági mechanizmus arányos és szükséges. Mint mondta, annak kritikusai az Európai Unió Bíróságán megtámadhatják az eljárást.
Kijelentette azt is, hogy Magyarországon és Lengyelországban is rászorulnak a csomag forrásainak mielőbbi folyósítására.
Manfred Weber újra üzent Orbán Viktornak
Az EP frakcióvezetőinek felszólalása Manfred Weberrel, az Európai Néppárt vezetőjével kezdődött. A bajor politikus Von der Leyenhez hasonlóan kritikus volt Budapesttel és Varsóval szemben, s újra üzent a magyar miniszterelnöknek is.
„Orbán Viktor azt mondja, hogy a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes a pénzügyi csomag feltételrendszere. Én azt mondom, hogy épp azzal összhangban van. Miért nem visszük az ügyet az Európai Unió Bírósága elé?”
– hangoztatta Weber, egyúttal felelőtlennek nevezve a magyar és a lengyel kormány döntését.
Az EP baloldali politikai csoportjának vezetője, Iratxe García Pérez ugyancsak arról beszélt: amennyiben az uniós parlamenten múlik, egy jottányit sem engednek majd a jogállamisági mechanizmusból. A liberális frakció részéről Dacian Cioloș közben azzal vádolta a magyar és a lengyel kormányt, hogy foglyul ejtik az egész kontinenst. Cioloș szerint fura helyzet áll elő, amikor az egykor a kommunizmus alatt szenvedő országok állnak ma sorba az orosz vakcináért.
A zöldek részéről Ska Keller is messzemenő hasonlattal élt: a politikus Donald Trumphoz hasonlította Orbán Viktort. Szerinte ugyanis a magyar miniszterelnök – a hamarosan leköszönő amerikai elnökhöz hasonlóan – emberek jövőjét teszi kockára a döntéseivel.
„Önök kiprovokálták a magyar és a lengyel vétót”
Miközben az EP baloldala és az Európai Néppárt összezártak a költségvetési ügyben, a jobboldali frakciók részéről megvédték a jogállamisági mechanizmussal szembeni ellenállást. Marco Zanni, az Identitás és Demokrácia csoportjának vezetője, az olasz Liga politikusa egyenesen arról beszélt:
mindenki nagyon jól tudta, hogy Magyarország és Lengyelország nem fog rábólintani a feltételrendszerre, tehát az EP gyakorlatilag kiprovokálta a vétókat, amelyeket most hevesen támad.
A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság részéről Beata Szydło egykori lengyel miniszterelnök szólalt fel az EP-ben. Mint azt elmondta, az uniós alapszerződésekben egész egyszerűen nem szerepel jogalap a kilátásba helyezett feltételrendszerhez, tehát az valóban ellentétes az uniós szabályokkal.
„Nekünk kötelességünk megvédeni a polgárainkat” – érvelt a lengyel vétó mellett.
A holland Fórum a Demokráciáért EP-képviselője, Derk Jan Eppink azon véleményének adott hangot, miszerint
az egész jogállamisági vita célja, hogy a konzervatív kormányokat leváltsák. „Mondjuk ki, maguk azért erőltetik a saját doktrínájukat, mert változást akarnak látni a szóban forgó országok vezetésében” –
hangoztatta a holland politikus, arról is szólva: érdekes módon sem a Hollandiában, sem a Franciaországban elkövetett jogsértések nem ütik meg az európai uniós intézmények ingerküszöbét.
Cseh Katalin szerint a magyar kormány utálja a polgárait
Magyar részről Deutsch Tamás és Cseh Katalin is felszólaltak a vitában. A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője arról beszélt, hogy a magyar kormánypártok EP-képviselői egyetértenek az Európai Néppárt politikusaival, hiszen korábban azok is elutasították a jogállami feltételrendszer politikai zsarolóeszközként való használatát. Deutsch emlékeztetett rá:
Donald Tusk, a pártcsalád elnöke korábban kockázatos és rossz irányba mutató lépésnek nevezte a jogállamisági kondicionalitást.
„Az a véleményem, hogy nem szabadna ezt tennünk. A fenyegetőzés nem alkalmas a jogállamisággal kapcsolatos szabályok betartására” – a szintén néppárti Jean-Claude Junckertől származik e mondat, amelyet most Deutsch Tamás idézett az ülésen. A Fidesz politikusa Manfred Webert pedig emlékeztette arra, hogy alig egy esztendeje még arról cikkezett egy lapban, hogy az EU közös értékei nem konkrét, hanem absztrakt kategóriák, a jogközösség védelme pedig nem kerülhet politikai meggyőződés befolyása alá.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője angol nyelvű hozzászólásában kijelentette: az EP-nek esze ágában sincs meghátrálni a jogállamisági mechanizmussal szembeni ellenállás elől. „Ha a jogállamiság rendben van Magyarországon és Lengyelországon, a szóban forgó kormányok miért utálják annyira a polgáraikat, hogy válsághelyzetben megtagadják tőlük a forrásokat?” – érvelt Cseh, aki szerint Varsó és Budapest cselekedetei a kereszténydemokrácia értékeinek sem felelnek meg.