Állandó már a medve az északi hegyvidéken, de nem kell félni

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) szervezésében a hazánkban újra megtelepedő nagyragadozókról, elsősorban az európai barna medvéről tájékoztatták a lakosságot a szakemberek a napokban. Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója köszöntötte a vendégeket: a Baglyakő-Vár Természetvédelmi Látogatóközpont konferenciaterme zsúfolásig megtelt a tájékoztató előadásra.

Bakó Botond, az Agrárminisztérium természetmegőrzési osztályának munkatársa a medve védettségének történetéről adott tájékoztatást. Elmondta: a faj csak 1993-ban lett védett, mert előtte – bár voltak előfordulások – a hivatalos álláspont szerint Magyarországon nem élt medve.

– A szlovákiai állomány dél felé terjeszkedik. Magyarország északi részén nem okoz már különösebb meglepetést a medve előfordulása, de idén az Alföldön is megjelent egy példány. A szemtanúk – 27 emberrel sikerült interjút készíteni közülük – mindegyike békés, barátságos állatnak találta a mi medvénket.

Gyorsan terjeszkednek a nagyragadozók, de lehet ellenük védekezni

Gombkötő Péter, a BNPI munkatársa azzal kezdte: a Börzsönytől a Sajó-völgyig számos helyről ismert medveelőfordulás. A szlovákiai elterjedési térképeken az is jól látszik, hogy a rimaszombati járás, ami hosszan határos Magyarországgal, viszonylag sűrű medveállománnyal rendelkezik.

– Együttélési szabályokat kell kialakítani, az élőhelyeken a problémák megoldására törekedve – mondta. – A nem megfelelő hulladékkezelés és -gyűjtés vonzza a medvéket.

Hozzátette: a BNPI észak-magyarországi gazdáknak erdélyi tanulmányutat is szervezett, farkas- és medvelakta vidékre, hogy személyesen tapasztalják meg az együttélés lehetőségeit. A BNPI 13 gazdának villanypásztort is vásárolt, hogy juhait könnyebben megvédhessék a ragadozóktól. Az egysoros villanypásztor nem elég ellenük, az öt, vagy az öt plusz egy soros viszont – kutyákkal, agresszív háziállatok tartásával kiegészítve – jó hatásfokkal működik.

Gombkötő Péter végül a védekezés lehetőségei között a medveriasztó paprikasprayt és az ember jelenlétére figyelmeztető csengőket mutatta be.

Hozzátette: az esetleges gondok kezelésére, a döntéshozók munkájának segítése céljából alapítottak egy szakemberekből álló állandó bizottságot.

Dr. Szemethy László vadbiológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa azzal kezdte: a medve és a farkas köszöni, jól van. Az élőhelyek gyarapszanak, sok az új erdőtelepítés a mezőgazdasági tevékenységek felhagyása miatt. A Kárpátokban a medve- és a farkasállomány gyarapszik, a számára kedvező élőhelyeket pedig igyekszik elfoglalni mindkét faj. A hiúz és a vadmacska viszont bajban van.

– A Mátra, a Bükk, a Heves-Borsodi-dombság kiváló magterület a nagyragadozóknak, innen származik a megfigyelések nagy része is – mondta a vadbiológus. – Az útvonalaik is felrajzolhatók, amelyeket a kárpáti élőhelyeik felől használnak. A nagyragadozók visszatelepülése természetes folyamat. Az esetleges gondokat azonban mindig helyben kell megoldani!

Kifejtette: ahol van nagyragadozó, ott lassúbb a klasszikus sertéspestis terjedése, hiszen elsősorban a beteg, gyengébb példányok esnek zsákmányul. Megakadályozni persze egyik ragadozó sem tudja a kór terjedését. A nagy gondot jelentő, mostani afrikai sertéspestis és a ragadozók kapcsolatát nem vizsgálták.

– Az állomány gyarapodásával előbb-utóbb konfliktusok is bekövetkeznek – figyelmeztetett a szakember.

Patkó László, a Vadvédelmi Világalap munkatársa elmondta: farkas, medve és hiúz 24 európai országban él. Magyarországon a farkasok száma tíz körül alakul, 3–4 hiúz és 4–5 medve fordul elő. Szemben Erdély több ezres állományaival ez szinte semmi…

Szép Ábrahám vadgazda mérnök, a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Program alapítója és működtetője elmondta: az ősi magyar kutyafajta egyedeinek kihelyezésével próbál segíteni a gazdákon és a nagyragadozókon. A kiskutyákat tenyésztők adják ingyen, a szerződés szerint egy év után kapja meg a gazda, ha sikerül úgy képeznie és nevelnie, hogy a kutya beilleszkedjen a nyáj életébe. Karancskesziben és Mihálygergén nevelnek így kuvaszkölyköt.