2024.07.18. 06:50
Támogatja a zománcművészeket a salgótarjáni tűzhelygyár
Festők, grafikusok, iparművészek és művésztanárok mellett lelkes amatőrök és tehetséges fiatalok immáron 28. alkalommal kaptak lehetőséget alkotásaik elkészítésére a WAMSLER SE Háztartástechnikai Európai Rt. (WAMSLER) által támogatott zománcművészeti alkotótáborban.
Ilyen alkotótelepet 1988-ban szerveztek első ízben, a napjainkra az országban egyedülálló hagyományt néhány esztendő kihagyást követően 2022-ben keltették újra életre. A helyi művészet eredményeire és az akkori tűzhelygyár támogatására alapozva 1988-ban Czinke Ferenc kezdeményezésére indult alkotótáborhoz a helyszínt, az eszközöket és az alapanyagokat is hagyományosan a vállalkozás biztosítja.
A 2024-es alkotótelep munkájában Demeter-Pénzes Marianna, Szabó Anett, Hertelendy Zsuzsanna, Losonczy Ildikó, Maldrik Gábor, Szenográdiné Végh Erzsébet, Tolmácsi Klára, Bátki Erika, Sztremen Krisztina, Manga János, Pampuryk Péter és Gedeon Hajnalka alkotóművészek mellett Vanó Zétény, Lucia Findrova és Vanó Zille diákok vettek részt, Gergely Judit, a cég műszaki szaktanácsadója, a Magyar Zománcipari Egyesület elnöke szakmai támogatásával. A társaság zománcüzemében ipari méretű szórófülkék, iparban használt zománciszapok és conveyor-pályás ipari kemence állt az alkotók rendelkezésére. A művészek minden tábor végén megajándékozzák a gyárat néhány alkotásukkal, ezt megbecsült gyűjteményként kezeli a vállalkozás.
Alapítók a zománctábor résztvevői között
A résztvevők ezúttal a gyár meghívottjai, illetve a hagyományos alkotótábor résztvevői voltak. Utóbbi körből 13 művész érkezett, köztük évtizedek óta visszatérő, nagy tapasztalattal rendelkező tűzzománcozók (akik közül néhányan egyben a művésztelep alapítói is), másrészt olyan meghívottak, akik eddigi munkásságukkal bizonyították tehetségüket. Rajtuk kívül kimagasló rátermettséggel és kellő kreativitással rendelkező diákok is lehetőséget kaptak – közölte Gedeon Hajnalka, az alkotótelep egyik szervezője, résztvevője.
A grafikusművész ismertetése szerint a tűzhelygyárba előre elgondolt tervekkel érkeztek, ő maga pedig egy köztéri alkotás elkészítésére is felkérést kapott. Gedeon Hajnalka Szent Kamill, a mentők védőszentjének ábrázolását vállalta el. A mostanit megelőző tűzhelygyári alkotóidőszak során készült el Czóbel Marianna Szűz Mária kisdeddel című műve. A két szakrális alkotást július 13-án mutatták be a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyen megrendezett mentők zarándoklata keretében az alkotótelepek szervezői és Németh Zoltán, a WAMSLER vezérigazgatója.
Gedeon Hajnalka szerint az alkotók szívesen vesznek részt a WAMSLER által biztosított művésztelepen, egyben abban reménykednek, hogy a jövőben is folytathatják a közös munkát.
Unikális lehetőséget biztosít az alkotásra a salgótarjáni tűzhelygyár
Gergely Judit, a WAMSLER tűzhelygyárának zománc és korrózióvédelmi eljárásokkal foglalkozó szakembere a tűzzománc technológiáról elmondta: maga az alkotás egy komplex tevékenység, ez ugyanakkor a folyamat egészére is igaz. Csak teljes technológiai folyamatként beszélhetünk tűzzománcozásról, hiszen az első lépések során például a fém alapanyagok előkészítését is el kell végezni. A tűzzománcozás során mechanikus meghajtású és hőtermelő gépeket is igénybe vesznek, a kemencék 830 Celsius-fokos izzítási hőmérséklettel bírnak.
A kemence mérete, képessége és hője határozza meg a lehetőségeket – hangsúlyozta Gergely Judit, rámutatva arra, hogy a cég által biztosított lehetőség miért is unikális. Mint hozzátette: természetesen költséges beruházással kialakítható egy „otthoni”, tűzzománcozásra alkalmas kemence, ahogyan sok utánajárással és próbálkozással a korlátozottan elérhető fém hordozóanyagokhoz való hozzáférés is megoldható.
A legnagyobb kihívás ugyanakkor az, hogy olyan tűzzománccal rendelkezzen az alkotó, mely „idomított” a hordozóanyaghoz; a kemence pedig alkalmas legyen az alkotás megfelelő kezelésére. A salgótarjáni tűzhelygyárban mindezeket a kihívásokat átugorhatják az alkotók, akik a kurrens színek teljes palettájával és különleges zománcokkal egyaránt dolgozhatnak – ismertette a szakember.
Művészetpártolás nem történhet szakmai támogatás nélkül
A WAMSLER-nek elhivatottsága és elhatározása, hogy helyszínt ad a tűzzománc alkotóművészetnek. Ahogyan idén, úgy már az elmúlt években is jellemzően két turnusban érkeztek alkotók a salgótarjáni tűzhelygyárba, ahol a jövőben az alkotótábori körülmények biztosításában is előrelépéseket kívánnak tenni. Azt is hozzátette: a művészetpártolás nem történhet helyszín, anyag és technikai ismeret, a speciális technológiához kapcsolódó szakmai támogatás nélkül, ezt szintén, a jövőben is vállalja a WAMSLER.
Gergely Judit kiemelte: számára személyesen is nagy öröm a szakmai életét megszépítő lehetőség, több évtizede segíti a tűzzománc alkotókat. Azt is hozzátette: az utánpótlás biztosításán még dolgozniuk kell, ebben a művészeti élet szereplőin túl a pedagógusok és természetesen maguk a tűzzománc alkotók segítségét is kérik.
Hidvégi János, a zománcozó üzemegység vezetője az alkotótábor kapcsán azt hangsúlyozta: nagy odafigyelést igényel úgy az alkotók, mint a dolgozók részéről a bár szeparáltan, de mégis egy közös térben végzett tevékenység. Ugyanakkor miután mindennek a salgótarjáni gyárban hagyománya van, a visszatérőket már név szerint ismerik, a felek gyakorlottak a közösen töltött időszakok problémamentes megvalósításában. Sőt, a dolgozók kifejezetten nyitottak és érdeklődőek az alkotók és alkotásaik irányába – tette hozzá a művezető.
A július első hetében elkészült művek válogatását a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárban láthatta a közönség. Erről itt írtunk: