Balla Mihály: Jelentős fejlődés zajlott le az elmúlt 15 évben Nógrád vármegyében

A beszélgetésben felelevenítettük, hogyan vált Balla Mihály országgyűlési képviselővé és mik a tervei.

– Hogyan lett országgyűlési képviselő?

– Én is azok közé tartoztam, akiket 1989-90-ben megérintett a rendszerváltás. Ráadásul akkoriban jött létre egy fiatalos párt, a Fidesz, amelynek a nézeteivel, elveivel tudtam azonosulni. Ekkor ugyan még nem éltem Nógrádban, de később 1995-ben, a feleségemmel haza költöztünk a szülőfalujába, Érsekvadkertre. Időközben én már több választáson is aktívan részt vettem a Fidesz mellett, majd 1996-ban megalapítottuk a Fidesz Érsekvadkerti Csoportját, amelynek én lettem az elnöke. Aztán 1997 őszén érkezett a felkérés az akkori Nógrád megyei Fidesz vezetésétől, hogy induljak el az országgyűlési választásokon. Természetesen, kértem egy kis türelmi időt, hiszen akkor én még pedagógusként dolgoztam, magántanítványaim is voltak, illetve azt is át kellett gondolnom, hogy mindez mivel jár majd. Végül igent mondtam a felkérésre és az 1998-as választások első, majd a második fordulójában is sikeresek voltunk és megnyertem a Balassagyarmati választókerületet. Ez egy nagyon nagy megtiszteltetés és egyben óriási felelősség is volt, illetve azóta is az, hiszen 2022-ben hetedszer is újraválasztottak.

Balla Mihály pályája kezdetén nagy gond volt a munkanélküliség

– Milyen nehézségek jellemezték 26 éve Nógrádot és mi most a legnagyobb kihívás?

– Nógrád vármegyében akkoriban az egyik legnagyobb problémát a munkanélküliség és a fejletlenség jelentette. Ezen pedig Budapest közelsége sem segített, hiszen sok fiatal a továbbtanulást követően a fővárosban találta meg a számításait. Az elvándorlás tulajdonképpen már a rendszerváltást követő 1990-es években elindult és a mai napig érezzük a hatását, hiszen a fővárosban, ahogy akkor, úgy most is több a munkavállalási lehetőség, bár erős felzárkózást értünk el az elmúlt évtizedben. Azonban ma már elmondhatjuk, hogy Nyugat-Nógrád délnyugati része egyre inkább ennek az agglomeráció részévé válik. Úgy vélem, hogy a jövő legnagyobb kihívása a szakképzés fejlesztése lesz. Ezalatt nem csak azt értem, hogy a diákok minél jobb körülmények között tanulhassanak, ami kiemelten fontos, hanem hogy felkészüljenek a mai modern világ kihívásaira is. Ezt a célt szolgálja majd például a Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrum Szondi György Technikum és Szakképző Iskolában az a közel egymilliárd forintos beruházás, amelynek keretében új korszerű tanműhely épül. Emellett egyre nagyobb szükség van a különböző szakmunkásokra is, akiknek biztosítani kell, hogy itt helyben találják meg a számításaikat.

Növekedett a körzet, 38-ról 84 településre

– Mi jelentette a legnagyobb változást a több mint két évtizedben?

– 2014-ig 38 település tartozott a körzetemhez, de ez 2014-ben megváltozott, hiszen az országgyűlés döntése értelmében csökkentettük a parlamenti képviselők számát. Így 2014-ben – amikor ötödször lettem országgyűlési képviselő – a 38 település 84-re bővült. Őszintén szólva ez nem könnyítette meg munkámat, hiszen azóta több mint kétszer annyi településsel kell kapcsolatot tartanom, illetve sokkal nehezebb is bejárni a térséget. Azonban azt gondolom, hogy ennek a munkának talán pont az az egyik szépsége, hogy nagyon sok emberrel kell együttműködni ahhoz, hogy fejlődni tudjon a térségünk.

Megújult a körzet intézményeinek 85 százaléka

– Ha visszatekint erre a közel 26 évre, mire a legbüszkébb?

– Sok olyan dolog van, amit fel lehetne sorolni, mert minden egyes siker vagy eredmény hozzájárult a térségünk fejlődéséhez. Az önkormányzatokkal, az intézményekkel, a különböző szervezetekkel, a civil szervezetekkel közösen dolgoztunk Nógrád vármegye fejlődésének érdekében. A Magyar Falu Programnak, a Vidékfejlesztési Programnak és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak köszönhetően nagyon komoly fejlődés zajlott le az elmúlt 15 évben Nógrád vármegyében. Ezáltal Nyugat-Nógrádban 85 százalékban megújultak a közintézmények, ami úgy gondolom, hogy óriási siker. 2010 előtt például csak Salgótarjánban és Balassagyarmaton volt bölcsőde, ma már minden negyedik-ötödik településen elérhető. Aki azt mondja, hogy nem fejlődik a térségünk, annak azt javaslom, hogy járja körül és hasonlítsa össze a 10-15 évvel ezelőtti településképekkel, mert szembetűnő a változás. A munkanélküliség 6 százalék alá csökkent, ami szintén fontos. Sajnos, Salgótarján ma még nem mutatja azt a központi település fejlettségi szintjét, mint ami egy megyeszékhelytől elvárható lenne. Éppen ebből adódóan a vármegyénk gazdaságilag, oktatásilag, és a mindennapi élet ellátásában is kétpólusú: Salgótarján és Balassagyarmat. Azonban ma már ott tartunk, hogy a két város esetében nagyjából hasonlóak a fejlesztési lehetőségek, amelyek viszont Balassagyarmat esetében sokkal látványosabbak. A városvezetés intenzív munkájának is köszönhetően Balassagyarmat egy történelmi fejlődésen megy át és lassan visszakapja egykori méltó rangját. Összességében úgy vélem, hogy a közel 26 év során sikerült munkahelyeket teremteni és felerősíteni a gazdasági életet Nyugat-Nógrádban, hiszen a balassagyarmati, a rétsági és a szügyi ipari területek a vármegye meghatározó gazdasági szereplőivé váltak. Emellett sokat tettünk az identitás erősítésért és annak megőrzéséért is egyebek mellett a különböző nagy múltú, hagyományőrző rendezvények, fesztiválok és kulturális események által.

Elismerték az országgyűlési képviselő munkásságát

– Mit jelent az Ön számára a Nógrád Vármegye Díszpolgára kitüntető cím?

– Ez az elismerés tükrözi azt az összefogást és együttműködést, ami az elmúlt közel 26 évben jellemezte az általam elvégzett munkát. Így ez a díj azé a sok-sok emberé is, akikkel együttműködünk és dolgozunk a térség fejlesztése érdekében.

Tervek sokasága áll még a honatya előtt

– Mik a tervei, a céljai?

– Sok mindent adott ez a közel 26 év, ami tovább ösztönöz olyan feladatokra, amiket még szeretnék elérni. Ahogy már említettem, Nyugat-Nógrádban 85 százalékban megújultak a közintézmények, de természetesen ott van az a 15 százalék, amit még rendbe kell tenni. Ugyan az úthálózat fejlesztésben is értünk már el eredményeket, de azt hiszem, a következő időszak egyik legfontosabb feladata ez lesz. Több fejlesztés is várható a következő év első felétől, például a 2108-as számú útvonalon és a 22-es számú főútvonalon is lesznek jelentősebb felújítások. Az M2-es autóút Rétsági elkerülő szakaszának a kiviteli tervei elkészültek. Dolgozom azért, hogy mielőbb a munkálatok is elinduljanak. Fontosnak tartom, hogy legyenek újabb munkahelyek a térségben, és a településeink továbbra is rendelkezzenek azokkal a korszerű, alapvető szolgáltatásokkal, nevelési és oktatási intézményekkel, amelyek lehetővé teszik a családok boldogulását itt helyben. A jövőre nézve pedig továbbra is elengedhetetlen, hogy erősítsük a közösségeinket annak érdekében, hogy meg tudják tartani azokat az értékeket, amelyek mindannyiunk számára fontosak itt, Palócföldön. Bízom benne, hogy mindezeknek is köszönhetően a jövőben egyre többen fogják majd megtalálni Nógrád vármegyében a számításaikat. Hajrá Nógrád!

Karancslapujtőn, a nógrádi vármegyenapon vette át a kitüntetést a képviselő.