2024.09.21. 08:05
Kegyetlen állatkínzók miatt került bajba a salgótarjáni egyesület
Az állatvédelem területén finoman fogalmazva lenne hova előrelépni. Elszomorító, sőt ijesztő képet mutat társadalmunkról, hogy egyre több a kegyetlen módon megkínzott, beteg, utcára tett kutya. Az állatorvosi költségek pedig szinte ellehetetlenítik az állatvédőket.
Állatkínzók miatt került bajba az egyesület
Forrás: Nool.hu
Fotó: Hüvösi Csaba
A Mancs a Szívben Állatvédő Egyesület hat éve tevékenykedik Salgótarjánban és környékén. Folyamatos harcot vívnak az utcára tett, borzalmas körülmények között tartott, kegyetlen módon megkínzott állatokért. Utóbbiak száma az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett, az ezzel járó állatorvosi költségek pedig olyan helyzetet teremtettek, amire az egyesület fennállása óta nem volt példa: a felgyülemlett adósságok rendezéséhez támogatók segítségét kellett kérniük.
Kegyetlen módon kínozzák az állatokat
A Mancs a Szívben Állatvédő Egyesület városszéli telephelyén Fazekas Dezső fogad. A nevével ellentétben nem egy úriemberről van szó, azt ugyanis egy német juhászkutya viseli, aki a létesítmény őrzéséért felelős. A négylábúra azért ragadt a fazekas vezetéknév, mert előszeretettel hurcolja magával az ételes edényét, amiből már egész szép gyűjteménye van. Ilyen fogadtatást követően akár jól is folytatódhatna a történet, de abban több kedves momentum nincs.
– Telephelyünkön több mint száz kutya van jelenleg, de panzióban és ideiglenes befogadóknál is vannak elhelyezve, közel 150 jószágról gondoskodunk – tájékoztatott Paróczai Katalin, az egyesület tagja. – Az elmúlt évekhez képest egyre több a beteg, sérült, éheztetett, válogatott módon megkínzott, utcára tett állat.
Az, hogy ennek mi lehet az oka, csak találgatni tudja. A társadalomról mutat képet, az, hogyan bánunk az élőlényekkel. Talán sokan az éppen kéznél lévő kutyán vezetik le a felgyülemlett feszültséget, vagy a drog hatására bántják azt, de az is lehet, hogy nem tekinti érző lénynek a négylábúakat. Hiszen azok nem tudnak visszaütni, csendben tűrik a kegyetlenségeket.
Példaértékű büntetés hozhatna változást
– Került hozzánk olyan kutyus, amit kötélen tartottak, de az belenőtt a húsába, úgy nézett ki, mintha éles késsel vágták volna el a nyakát. Tettek ki annyira kiéheztetett állatot a telep bejáratánál, ami fel sem tudott már kelni, mert jártányi ereje sem maradt. Van olyan négylábú nálunk, amit olyan erővel vágtak fejbe, hogy bevérzett az agya, és még sorolhatnám a kegyetlenségeket. Elkeserítő az a brutalitás, amivel sokan fellépnek, és felháborító, hogy nincsenek szankciók, nincsenek következmények – hangsúlyozta Paróczai Katalin, aki úgy véli, hogy ha példaértékű büntetéssel, letöltendő szabadságvesztéssel sújtanák az állatkínzókat, változhatna a helyzet.
– A fentiek miatt jelentősen megemelkedtek az állatorvosi költségeink. A műtétek, az oltások, a kezelések komoly terhet jelentenek. Mindezt tetézi, hogy a tápok és konzervek ára szinte a duplájára nőtt az elmúlt időszakban. Sajnos a rengeteg kiadás olyan helyzetet teremtett, ami még nem fordult elő az egyesületnél: a komoly tartozást nem tudtuk kiegyenlíteni, így segítséget kellett kérnünk.
Anyagi támogatásért, faforgácsért is hálásak
Mint mondta, a jószívű adományozóknak hála sikerült rendezni az anyagi helyzetüket, azonban azt követően a kutyákat szállító autójuk ment tönkre, így most annak javítása, esetleg egy új beszerzése jelent kihívást. Erre a célra tették félre azt a kicsivel több mint 110 ezer forintot, amit a karancslapujtői Kilincs Egyesület gyűjtött össze az egyesület számára. Az egy százaléknyi adófelajánlásokból idén 8,3 millió forint folyt be, persze ez az összeg egy évre elosztva már nem olyan jelentős.
– Továbbra is hálásan fogadjuk a felajánlásokat, amit az egyesület 10103726-04783500-01005009 számlaszámára lehet eljuttatni, de minden másnak is örülünk. Tápokra, konzervekre, azok tárolására vashordókra, takarókra, pokrócokra szintén szükségünk van, ahogy a kennelekbe faforgácsra is. Ez utóbbihoz már egy ideje nem tudunk hozzájutni, fafeldolgozással foglalkozó cégek felajánlásait is várjuk. Közeleg a hideg, az ólakba szalmát is örömmel fogadunk – sorolta Paróczai Katalin, aki társaival erőt, fáradtságot, szabadidőt, anyagiakat nem kímélve küzd nap mint nap a nehéz sorsú állatokért.