Meglepetés

2024.08.23. 19:55

Hihetetlen megoldás! – száz éve ellenáll a talajvíznek a kazári családi ház

Kazár utcáin sétálva megannyi meseszép, a hagyományos népi építészet jegyeit viselő épületet fedezhetnek fel az oda látogatók vagy a településen átutazók. Az azonban talán még az ott élők közül is kevesek számára ismert, hogy vannak a községben olyan házak, amelyeknek falai az építőik leleményességéből fakadó különleges megoldásnak hála száz éve ellenállnak a talajvíznek.

Veres Edina

Az épületek különlegessége a földfelszín felett, mint például falakon, ablakokon, tetőn, tornácon vagy erkélyen a legszembetűnőbb, ugyanakkor néhány ingatlan esetében a szemek elől rejtve marad az érdekesség. Mindez egy kazári családi házról is elmondható, amely jellegzetességgel kapcsolatban Tari Miklós, aki a 2000-es évek elején az egykori Somlyó és Vidéke Vadásztársaság elnöke volt, elmondta: abban az időben a szervezet vezetőségében felmerült, hogy a társaság közös programjainak megszervezéséhez egy vadászházra lenne szükségük. Hozzátette: elnökként Kazáron nézelődött, de a régi házak esetében szinte kivétel nélkül szembesülnie kellett a felnedvesedett falak és a lehulló vakolat problémájával.

ház
A ház falai az építők leleményességéből fakadó különleges megoldásnak hála száz éve ellenállnak a talajvíznek
Fotó: Hüvösi Csaba / Forrás: Nool

– Végül a patak partján, a Dózsa György úton megakadt a szemem a 11-es szám alatti épületen. A palócföld sajátos építészeti hagyományát őrző hosszú tornácos, közel százéves ház akkor már több évtizede állt lakatlanul, a kertjét is felverte a gaz. Ugyanakkor a régi stílusú ingatlan jó fekvéssel és tágas udvarral rendelkezett, illetve ami még fontosabb: a falak egyáltalán nem voltak felnedvesedve – kezdte a történetet Tari Miklós, aki később az ingatlant egy értékesítőn keresztül saját nevére megvásárolta annak reményében, hogy a felújítás után közös tulajdonba kerülhet a vadásztársasággal.

A ház alapjáig leásva derült fény a különlegességre

– Tisztában voltunk vele, hogy sok munkával és kiadással jár majd a korszerűsítés, azonban arra különös figyelmet fordítottunk, hogy a fő vonalakat, stílusjegyeket megtartsuk. Egy zuhanyzófülke kialakítására is szükség volt, emiatt az udvaron lévő vízvezetéket a föld alatt be kellett vezetni az épület lábazata alatt, közel nyolcvan centiméter mélységben. Az alapig jutva ért bennünket a meglepetés

 – árulta el az egykori vadásztársaság akkori elnöke, aki magyarázatként arra is kitért: az alapig leásva észrevették, hogy az különböző méretű szikladarabokból volt kirakva méghozzá szorosan összeforgatva. Az egymást támasztó kődarabok között nem volt semmiféle kötőanyag, se föld, se beton.

Az egymást támasztó kődarabok között nem volt semmiféle kötőanyag, se föld, se beton
Fotó: Hüvösi Csaba / Forrás: Nool

– Elemezve az építkezési stílust döbbentünk rá, hogy egy évszázaddal ezelőtt, az akkori emberek ilyen megoldással akadályozták meg azt, hogy a talajvíz felszívódjon a falakba és átáztassa azokat. Az ehhez köthető jelenséget kapilláris elvnek nevezik, amely például a fáknál, növényeknél is megfigyelhető, mivel a vízben oldott tápanyagok a hajszálerezet segítségével jutnak el a sejtekhez – fejtette ki Tari Miklós, arra is felhívva a figyelmet, hogy ezt a fizikai törvényszerűséget a házat építő emberek már alkalmazták, és a lezárással megelőzték, hogy a kapilláris elv szerint a talajvizet felszívja a falak porózus anyaga.

 Hozzátette: mindennek köszönhetően az egész ház, amely jelenleg egy budapesti nyugdíjas házaspár tulajdona, száraz maradt annak ellenére, hogy a közeli patak vízszintje és a talajvíz is igen magas a környéken.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában