Történelmi párhuzamokra is felhívták a figyelmet a rétsági megemlékezésen

A péntek esti megmozdulás a Városi Művelődési Központ és Könyvtár épületének előterében kezdődött. Itt Mezőfi Zoltán polgármester szónokolt. Beszédében hangsúlyozta, a köznyelv úgy tartja, a történelem ismétli önmagát, de ez így nem igaz, ugyanakkor akadnak hasonlóságok, ami vélhetően abból fakad, hogy megoldatlan gondokat hagyunk magunk mögött. Hozzátette, két jeles ünnepünk eseménysora kísértetiesen hasonlít egymásra, ez március 15. és október 23.

– Mindkettőt az ifjúság indította el, először mindkettő győztesnek tűnt, majd mindkét esetben brutális megtorlás lett a vége, és 1849-ben és 1956-ban is miniszterelnököt végeztek ki, így október 6. mellett november 4. is lehetne nemzeti gyásznap. Százhetvenöt és hatvanhét esztendeje is egy emberként dobogott az ország szíve, ezt nevezzük nemzeti összefogásnak. Sosem volt könnyű ebben az országban, csak másképpen nehéz. Ha összefogás van, akkor minden van, ha nincs, akkor semmi nincs – fejezte be gondolatait a polgármester.

Simon Katalin és Vigyinszki Attila duójának verses-énekes-zenés röpke műsorát követően az emlékezők menete fáklyákkal és mécsesekkel a kézben megindult a város széle felé, ahol fejet hajtottak a Mindszenty-Pallavicini szoborcsoportnál.