Nagyapám Háza program: már a második kontyolt nyeregtetős ingatlan újul meg Szúpatakon (fotók)

Úgy bújik meg Szúpatak, Bátonyterenye legkisebb településrésze a lankák között, mint egy apró ékszerdoboz. Az út dombok között kanyarog, álmosan kérődző tehenek néznek unottan az arra közlekedőkre. A főút az evangélikus templomig vezet, annak környékén hét palóc kontyos ház áll. Köztük van olyan, amelyikben még élnek, de akadnak lakatlanok is. Ez utóbbiak közül három ingatlan került az Aszú-völgyi Palócok Egyesületének tulajdonába.

– Szervezetünk megalakulása óta keresi a lehetőséget az épületek megmentésére – tájékoztatott Viczián Andrea, az egyesület tagja, hozzátéve: – Tavaly a Nagyapám Háza program segítségével már nagy lépést tettünk célunk felé: elkezdtük az egyik ingatlant visszaállítani az eredeti állapotára. Idén ismét egyhetes tábor keretében folytatódik a megkezdett munka, ami most is Takács Martin, a program egyik mesterének útmutatása mellett, önkéntesek és építészhallgatók segítségével zajlik. 

Mint mondta: ezúttal a tavalyinál is több érdeklődőt vonzott a tábor, huszonöten érkeztek az ország számos pontjáról Szúpatakra azért, hogy a gyakorlatban sajátítsák el a népi építési technikákat, megismerjék az ahhoz szükséges alapanyagokat. Mások mellett Hajdúszoboszlóról, Szentendréről, Budapestről, Dunakesziről és Veszprémből is vannak önkéntesek, közülük többen már az előző évben is a részt vettek a táborban. Sőt, az egyesület együttműködési megállapodást kötött a monori középiskolával, így olyan diákok is segítik a munkát, akik az ötven órás közösségi szolgálatukat töltik itt. 

A hét folyamán befejezik a tavaly elkezdett épület helyreállítását, de ezzel párhuzamosan egy másik ház megmentésébe is belefogtak. Eleinkhez hasonlóan a környéken fellelhető alapanyagokkal dolgoznak. A területről gyűjtött agyagot vízzel és szalmával keverik, azzal tapasztják be a falat. A népi építészet egyik fontos ismérve ugyanis, hogy helyi alapanyagok felhasználásával történik a munka. Ugyanazokat az anyagokat kell előállítani, amelyekből elődeink is építkeztek.

– A Nagyapám Háza programot Krizsán András indította el tíz évvel ezelőtt azzal a céllal, hogy a hagyományos építési módokat a fiatalok és az az iránt érdeklődők megtanulhassák. Az egy hetes táborban résztvevők ingyenesen elsajátíthatják ezeket a tradicionális technikákat. Az itt megszerzett tudást pedig kamatoztatni is tudják – fogalmazott Takács Martin, a program egyik mestere, a Budapesti Műszaki Egyetem építész hallgatója. – Napjainkban egyre többen keresik ezeket a hagyományos építési módokat, elsősorban azok, akik az ilyen stílusban felhúzott házakat szeretnék felújítani. Sajnos azonban a kis közösségek, kalákák kiveszőben vannak, így a kivitelezés emiatt hosszadalmas és nehéz munka.

A Nagyapám Háza programba idén 55 pályázat érkezett, országszerte több helyen zajlanak a táborok, Nógrád vármegyében azonban a szúpataki az első és eddig az egyetlen projekt. 

Ez alkalommal a tavaly elkezdett épület két szobájában tapasztott padló készül, emellett a pitvarnak nevezett konyharészen egy téglakályhát építenek, ami majd a fűtést szolgálja. A helyiség tapasztását már befejezték, ezzel a ház állagmegőrzése befejeződik, még a nyílászárók felújítása van hátra. Ugyanakkor a munkával párhuzamosan a második, kisebb épület megóvásához is hozzáláttak. Ennek a háznak a csak a harmada maradt meg, a többi része már összedőlt. A hét folyamán lebontották a nem odaillő vakolatot, majd azt a megfelelővel pótolják. A tervek szerint a jövőben egy fedett közösségi térrel egészítik ki a leomlott házrészt. A legrosszabb állapotban lévő, harmadik épület helyreállítása izgalmas feladat és komoly kihívás lesz, ahhoz azonban az anyagi forrásoktól és a lehetőségektől függően csak valamikor a jövőben látnak hozzá. 

– Ez utóbbi ház felújítását követően az egyesületünk tervei szerint alkotóházat alakítunk ki abban. Szeretnék minden ingatlant valamilyen funkcióval ellátni – ismertette Viczián Andrea. – A házak felújítása komoly összefogás eredménye. A Magyar Építőművészek Szövetsége és Bátonyterenye önkormányzata is támogatja a törekvésünket, azonban a Csente Vadásztársaság és  helyi vállalkozók is sokat tesznek azért, hogy segítsék az itt folyó munkálatokat. Hálásak vagyunk minden felajánlásért. A jövőben elsősorban bontott téglára, faanyagra, bontott, de még használható csatornára és poltári cserépre lenne szükségünk. Ez utóbbit ugyanis már nem lehet boltból beszerezni.