VR-technológiával készít egyedi projekteket a diákjaival a gyarmati oktató

Tresó Pál már gyermekként is érdeklődést mutatott az elektronika és a számítástechnika iránt. Példaképe is villamosmérnök nagybátyja volt. Elmondása szerint már hétéves korában tisztában volt vele, hogy felnőttként az elektronikának és a számítástechnikának valamilyen formában köze lesz a szakmájához. Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán szerzett diplomát, majd ugyanitt folytatta tanulmányait, és villamosmérnök-tanárként végzett. 

A 2000-es évek elején mérnökkollégák közreműködésével saját internet­szolgáltatással foglalkozó céget alapított, amely sikeres lett. Azonban azért, hogy több időt tölthessen családjával, a váltás mellett döntött, és 2008-ban az NMSZC Szondi György Technikum és Szakképző Iskola rendszergazdája lett, később pedig elektronika–elektrotechnika–informatika oktatója. 

– Az iskolában jelenleg a szoftverfejlesztésen kívül az elektronikával és az elektrotechnikával is foglalkozunk – mondta Tresó Pál. Hozzátette: – A képzés jelenleg úgy néz ki, hogy az elektronika- és elektrotechnika-ágazaton belül a szakképző iskolában három, a technikumban öt évet tanulnak a diákok. Szakképző iskolában az első év végén tesznek ágazati alapvizsgát a diákok, majd eldöntik, hogy műszaki informatikusnak vagy villanyszerelőnek tanulnak tovább. A technikumban négy év alatt megszerzik a szakmát és az érettségi egy részét, hiszen a technikusi vizsga és a nyelvi érettségi a 13. évfolyamra marad. Emellett tanulmányi eredményüktől függően ösztöndíjat is kaphatnak, illetve duális képzésre is van lehetőségük. 

Az oktató kifejtette, hogy az informatika dinamikusan fejlődik, amit az oktatásnak is követnie kell. Ennek köszönhetően a műszaki informatikus szak jövőre átalakul, és ipari informatikai technikusnak nevezik majd a képzést. Kiemelte, mivel a szoftverfejlesztés már sok iskolában elérhető, ezért az intézménnyel közösen az ipari informatikai technikus képzés mellett döntöttek. Mint mondta, a változás egyben azt is jelenti, hogy a VR – amit most még csak szakkörön tanulnak a diákok – már az oktatás része lesz. Emellett a képzés eltolódik az elektronika felé, és több lesz a digitális technika is. 

– Jelenleg négy technikus diákom van, akik villamosmérnökként szeretnének továbbtanulni. Ez a szám a jövőben csak bővülhet, hiszen a képzés átalakulásával a szoftverfejlesztésen kívül egyebek mellett elektronikát, digitális technikát, processzorismeretet is tanulnak majd, ami jó alapot ad az egyetemi tanulmányokhoz. Emellett az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán villamosmérnöki karával együttműködési megállapodást tervezünk kötni, hogy a diákok továbbtanulása még megalapozottabb lehessen – mondta az oktató, aki szerint a tanulókat nagyon érdekli a PLC-programozás (programozható logikai vezérlő), illetve a Lego-robotokkal is szeretnek dolgozni. 

– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a tanulók kedvelik az óráimat. Az oktatás projektjellegűen történik, így megtanulják, hogyan kell csoportban dolgozni, és az információt megosztani egymással. Úgy gondolom, hogy a VR-ral fel lehet kelteni a fiatalok érdeklődését. Ezért a képzés népszerűsítésére a közösségi oldalakat is használjuk – fogalmazott Tresó Pál. Aki végül arra is kitért, hogy az ipari informatikai technikus szakmát annak célszerű választani, aki szereti a technológiai kihívásokat, a programozást, és a matematika alapjaival is tisztában van. Azonban, ha az utóbbi nem is megy olyan jól, akkor a felzárkóztatásban segítséget nyújtanak. 

Arra a kérdésünkre pedig, hogy mit gondol az informatika jövőjéről, a tanár elmondta, hogy ez a terület a 21. században olyan mértékben fejlődik, amit az oktatásnak is napi szinten követnie kell. Bár nagyon nehéz vele lépést tartani, tudomásul kell venni, hogy a technológia pénzbe kerül. Az oktató célja ezért az, hogy olyan szakembereket képezzen az intézményben, akik majd alakíthatják a jövőt.