Alkotók kreativitásától lett még szikrázóbb az ipolytarnóci mező

A falu szélén található egy régi major, amely egy új, néhány évvel korábban életre hívott, a kreativitásnak teret nyújtó kezdeményezésnek ad otthont. A Field of Sparks, azaz a Szikra Mező név egy egy héten át zajló alkotótábort rejt betűi mögött, amelynek ideje alatt szlovák és magyar építészek és képzőművészek fantáziája kaphat teret.

A kezdeményezés művészeti vezetőjének szerepét Fenyvesi Zsófi vállalta magára, aki elmondta: az idei a harmadik olyan év, amikor elnyerték a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatását, amely lehetőséget kínál egy, a határon átívelő projekt megvalósítására.

– Alapvetően azt a célt tűztük ki magunknak 2019-ben, az első összejövetelen, hogy az Ipolytarnóc határában fekvő gyönyörű területen, amit mi Szikra Mezőnek nevezünk, egy kísérleti építészeti, illetve természet művészeti parkot hozzunk létre. Mindezt magyar és szlovák építészek és képzőművészek közreműködésével. A pályázat segítségével évente újabb három alkotással bővítjük a parkot. Emellett szeretnénk a falusiakat is bevonni a tevékenységünkbe, igyekszünk olyan programokat összeállítani, amelyek számukra is érdekesek és izgalmasak. A kezdeményezésünk egyik alappillére, hogy a kapuink nyitva állnak, így van rá lehetőség, hogy a kivitelezéshez az érdeklődők akár ötleteikkel, akár saját munkájukkal vagy idejükkel csatlakozzanak – mondta Fenyvesi Zsófi.

Hozzátette: kiemelt jelentőséggel bír számukra, hogy az általuk használt helyeket ne csupán az alkotóhét idejére töltsék meg élettel. A mezőn és a faluban létrehozott műremekekkel egyfelől helyben felmerülő igényeket szeretnének kielégíteni, másrészről viszont egyre több szakmai csapatot kívánnak a faluba vonzani például az építészet szerelmeseinek érdeklődését felkeltő programokkal. Mindezzel egyfajta segítséget szeretnének nyújtani a településen élőknek, hiszen a művészeti vezető véleménye szerint, ebből a falubeliek is profitálhatnak.

A mozgalmat Gál István, Ipolytarnóc polgármestere is elismerő szavakkal illette. Véleménye szerint a lakosok egyre inkább természetesnek veszik az alkotók jelenlétét a lakókörnyezetükben. Amint fogalmazott: számukra ez egy ajándék, hiszen egy kis községben, egy ilyen volumenű projekt megvalósulása nagy mérföldkőnek számít. A kezdeményezés helyi csapatának vezetője Bada Tibor és Bada Tímea, akik a faluban felmerülő teendők elvégzésében, valamint a helyi emberek mozgósításában vállalnak oroszlánrészt. A lakosok valóban egyre szívesebben élnek a tábor kínálta alkotási lehetőséggel.

Ezt például az is bizonyította, hogy ottjártunkkor a grafikus csapat épp a helyi pizzéria melletti falra festett motívumokat, amely tevékenységhez a környékről érkező iskolások is szívesen csatlakoztak.

A Szikra Mező egyre ismertebb a szakma berkein belül is, hiszen például tavaly a Paradigma Ariadné Kft. csapatának Ferdeház nevű alkotása a nemzetközi építész sajtót is bejárta.

– Az a célunk, hogy az alkotóhét alatt elkészült építmények hívogatóak legyenek azok számára, akik látják őket. Azt szeretnénk elérni, hogy ha valaki a főúton haladva meglát a mellette fekvő mezőn egy csillanást, akkor ez a hatás felkeltse az érdeklődését és arra ösztönözze, hogy megálljon, felsétáljon hozzá és megnézze, hogy mi is lehet az. Pontosan ezt az élményt szeretnénk megadni az Ipolytarnócra érkezőknek és a falun áthaladó utazóknak. Idén három – két szlovák és egy magyar – partnerünk munkálkodott azon, hogy még szikrázóbb legyen a mező. A pozsonyi Képzőművészeti Egyetemről érkezett alkotók egy gyönyörű díszítőelemmel rendelkező színpadot készítettek, amely a szombati megnyitón nyerte el végső funkcióját. Abban bízunk, hogy a Csipkerózsika álma névre keresztelt építmény a jövőben is számos előadás helyszínéül szolgálhat majd. A hazai Bivak Stúdió építészei, Vass-Eysen Áron és Máté Tamás egy betonból készült, konzolszerű alkotást illesztett a tájba egészen egyedi megoldással. Őszintén megvallva, először kicsit óckodtunk a beton, mint alapanyag használatától, hiszen mi alapvetően faépítészettel foglalkozunk. A magyar építészpáros azonban annyira frappánsan használta ki a terület adottságait a tervezésnél és a kivitelezésnél egyaránt, hogy a kezdeti aggodalmak teljesen feleslegesnek bizonyultak. Első látásra megszerettük a Nyelv című művet, amely alátámasztás híján valóban egy lebegő betonnyelvre emlékeztet. További érdekesség, hogy a Bivak Stúdió nem csak a saját munkatársaival érkezett, hanem a Mome Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építész szakos hallgatóit magukkal hozták. Az idei tábort úgy szerveztük meg, hogy minél több diák részt vehessen benne, így a fiatalok lehetőséget kaptak arra, hogy e szakma profijaival közösen dolgozhassanak – fejtette ki Fenyvesi Zsófi.

A harmadik résztvevő a szlovákiai Grau Architects csapata, akik a faluban, a „főhadiszállás” közelében található százéves pajta udvarán hoztak létre egy közösségi teret. Ezzel az alkotással kapcsolatban a művészeti vezető úgy fogalmazott, hogy a különleges faszerkezetű épületet a tagoknak öt nap alatt kellett felhúzniuk az alapoktól, így a kitartás mellett náluk a hihetetlen precizitást és az óriási csapatmunka is az elengedhetetlen alapanyagok között szerepelt.

A tervekkel kapcsolatban Fenyvesi Zsófi úgy fogalmazott, hogy egyebek mellett a már említett százéves pajtát teljesen rendbe kívánják tenni. Ennek első lépéseként a tervek szerint szeptemberben elindul az ingatlan tetőfelújítása. Amint az épület kívül és belül is új köntöst kapott, elkezdik majd megtölteni a helyi igényeknek megfelelő funkciókkal, illetve az építészek számára izgalmas programokkal.

A művészeti vezető reméli, hogy sikerül megvalósítani elképzeléseiket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ehhez komoly anyagi forrásokra lesz szükség, hiszen e nélkül a fennmaradásuk bizonytalan. Éppen ezért minden pályázati lehetőséget megragadnak, hiszen a Szikra Mező csapatának szívügye, hogy a pajta teljes felújítása és az alkotói tábor jövője is olyan biztos alapokon álljon, mint az építészek és a művészek által készített alkotások.

Kiss Péter Márton, a mozgalom főszervezője Ipolytarnóci gyökerekkel rendelkezik.

– Az édesapám, Dr. Kiss Péter, háziorvos volt, így nem csak itt, hanem a környező településeken is sokan ismerték és szerették. Ő gazdálkodott itt, és kezdte el rendbe tenni a majornak azt a részét, amely a második világháború végéig a felmenőim tulajdonát képezte. Én Egyházasgergén nőttem fel, majd később felkerültem Budapestre. Édesapám halála után rám hárult a feladat, hogy valamilyen funkcióval töltsem meg a területet. A korábban itt élt őseim útmutatását és példáját követve, a településre visszatérő emberként tartalmat szerettem volna hozni a faluba. Ez lett a Szikra Mező művészeti hét és alkotó tábor – mondta Kiss Péter Márton, aki azt is hozzátette, hogy a mozgalom a motoros baráti köréből nőtte ki magát, amelynek tagjai közül többen is rendelkeznek művészi vénával. A főszervező arra is kitért, hogy a helyi erők mellett ő koordinálja azt a mini-rendezvényt is, amelyet semmiképp sem szeretne fesztiválnak nevezni, hiszen a szombati programokkal csupán megkoronázzák az egyhetes alkotási folyamatot.