Rákattanunk a vb-re

Repül az idő. December elsejének estéje volt, amikor Moszkvában elkészítették a 2018-as labdarúgó-világbajnokság csoportbeosztását. Emlékszem, rögtön nézegettük a programot, ízlelgettük a menüt, s vártuk, hogy elteljen az a néhány hónap a rajtig.

Eltelt. Most itt ülünk a rekkenő hőség közepén, többségünkről csurog a verejték, s miközben megtörölgetjük a homlokunkat, arról beszélgetünk a boltossal, az újságárussal, a kézilabdaedzővel, no és persze a család tagjaival, hogy ki mit vár a csütörtökön kezdődő tornától.

Nekünk, futballimádóknak a következő egy hónap maga lesz a kánaán,

de az utóbbi néhány világversenyen szembesültem azzal, hogy ezek az események nem csak a mi agyunkat mozgatják meg: azok is „rákattannak”, akiknek az égvilágon semmi közük a sportághoz. Divat ilyenkor tippjátékokat indítani a cégeknél, baráti társaságokban, kocsmai körök tagjai között, s aki részese volt már ilyesminek, az pontosan tudja, mennyire jellemző, hogy a végén nem az örül és viszi a kasszát, aki köpi-vágja a válogatottak csapatnévsorát. Az mosolyog szerényen, aki simán behúz egy ikszet az argentin–jamaicai meccsre mondván, hogy szereti a reggae-t.

Az utóbbi napok már bőszen a felkészülés jegyében teltek, sorra játszották a meccseket a vb-résztvevők. A bátor fogadók pedig tették a téteket, s mint legutóbb szem- és fültanúja voltam, nem számít semmi, csak hogy Fortuna fogja-e az érintett kezét, vagy sem. Egy bátor fiatalember a román válogatott meccse láttán aziránt érdeklődött, hogy ki az ellenfél. Az a bizonyos „Csille”… Felvilágosították, hogy az egy dél-amerikai ország, ám ettől ő nem esett hasra, és simán feldobott ötvenezret arra, hogy mindkét válogatott lő gólt és a románok nyernek. Nem kevesen mosolyogtak a háta mögött – hogy aztán este hüledezzenek, hiszen Románia 3-2-re behúzta a meccset, a srác pedig vitte a háromszázezret…

A vébé tehát itt van a nyakunkon, s nekünk, magyaroknak megint a szokásos feladat jutott: választanunk kell egy kedvencet, hiszen a „szívünk csücske” (ahogy Füzesi Ferenc kézilabdaedző, korábbi kiváló válogatott játékos megfogalmazta), a magyar csapat nincs ott Oroszországban. Nem jó kimondani, de nagy lúzerek vagyunk, az eddigi döntősök közül ugyanis még senkinek sem sikerült a „bravúr”, hogy zsinórban nyolcszor ne jusson ki.

Szóval nélkülünk kezdődik, de ettől még nagyon várjuk. Úgyhogy: hajrá, Argentína, hajrá, Brazília, hajrá, Németország!