1111

Pozsony közelében 907 nyarán, 1111 évvel ezelőtt sorsfordító diadalt arattak őseink a Pannónia visszafoglalására indult keleti frank–bajor csapatok felett. A pozsonyi csatában az akkori kor viszonyaihoz képest a leghatalmasabb hadsereggel, sokszoros túlerővel támadtak a magyarokra Európa akkori urai. Esélyünk sem volt a győzelemre. Csak az akaratunk volt elszánt, ez pedig csodát tett. Átadtuk névjegyünket a korabeli Európa nagyképű vezetőinek és belevéstük emlékezetükbe országunk határait.

A pozsonyi csatát számtalan hasonló haditett követte, ám sorsfordító jelentősége volt abból a szempontból, hogy nélküle nem szilárdulhatott volna meg a középkori magyar királyság. A későbbiekben pedig a pápák nem tüntethették volna ki többször Magyarországot „a kereszténység védőpajzsa” címmel. És nem írták volna le azt 1456-ban, Nádorfehérvár után, hogy „Magyarország a nyugati civilizáció védője”. Ki gondolta volna, hogy 562 év után most ez ugyanolyan aktuális lesz?

Április 8-án a globális világ összes hatalma, a teljes brüsszeli apparátus, civil szervezetek álcájában amerikai és európai pénzügyi csoportok, az egész világot behálózó médiafelületek, a Facebook, a Google manipulátorai hazai zsoldosaikkal megpróbálják elsöpörni az iszlamizáció útjába álló kis országunkat. Ez ma a világ legnagyobb hadserege. Egy másik háború, egy másik csata, más eszközökkel.

Egy sorsfordító ütközet, ahol a tét: jelenkorunk nyugalma, öregkorunk biztonsága, gyermekeink, unokáink magyar jövője.