2 órája
Izrael a Hezbollah erőinek visszavonásáról szóló ENSZ BT-határozat teljes végrehajtását követeli – frissül
Az izraeli–palesztin háború 354. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli katonák a haderő buldózerein a ciszjordániai Dzsenínben levő palesztin menekülttábor kerítésénél 2023. július 4-én
Forrás: MTI/MTVA
Fotó: Atef Szafadi
Cikkünk frissül!
Izrael és Libanon között újabb kölcsönös légicsapások voltak
Újabb kölcsönös légicsapások voltak Izrael és Libanon között kedden, és újabb légitársaságok jelentették be, hogy felfüggesztik izraeli járataikat.
Az izraeli hadsereg (IDF) légiereje az utóbbi órákban is támadta az Irán által támogatott libanoni síita Hezbollah fegyvereseit és az indítóállomásokat, ahonnan rakétákat lőttek ki a Jezréel-völgyben fekvő Afulára és a völgy más településeire – jelentette a katonai szóvivő.
Azt is közölték, hogy az izraeli légierő Dél-Libanonban több tucat Hezbollah-célpontot támadott, és a légicsapások nyomán másodlagos robbanásokat figyeltek meg, melyek azt jelezték, hogy fegyvereket tároltak a célba vett épületekben.
Az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus eszkalálódása miatt több légitársaság felfüggesztette járatait. A Magyarországról is repülő Wizz Air légitársaság átmenetileg törölte keddi, Tel Avivba és Ammanba tartó járatait. A British Airways 48 órára függesztette fel gépeit, az Azerbaijan Airlines pedig keddre tervezett járatáról mondott le.
A Wizz Air közölte, hogy "kapcsolatban áll az érintett ügyfelekkel, minden érintett féllel, és továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet”.
Hétfőn a Lufthansa német légitársaság jelentette be, hogy október 14-ig meghosszabbítja az Izraelbe és onnan induló járatok törlését. Ez a döntés vonatkozik az Austrian Airlines, a Swiss, a Brussels Airlines és az Eurowings gépeire is.
Időpont megnevezése nélkül állította le izraeli járatait az amerikai United Airlines és a horvátországi Croatia Airlines. Szeptember 25-ig nem repül a lengyel LOT és a Virgin Atlantic, 26-ig a British Airways, október 24-ig az Air India, október 27-ig az írországi Ryanair, október végéig a spanyol Vueling, december 31-ig az amerikai Delta Airlines és az Air Canada, jövő március végéig az EasyJet.
Sokan attól tartanak, hogy törlik a közelgő őszi zsidó ünnepekre jó előre lefoglalt járataikat. Köztük évente hagyományosan ultraortodoxok ezrei tartják a zsidó új évet, a ros hasanát az ukrajnai Umánban.
A háború tavaly október 7-i kezdetétől négy olyan időszak volt, amikor a biztonsági helyzet számos járat törléséhez vezetett: a háború kitörésétől december végéig, majd áprilisban, az iráni támadás után, egész augusztusban Iszmail Hanije Hamász-vezér és a Hezbollah magas rangú vezetőinek meggyilkolása után, és szeptember közepétől a libanoni eszkaláció miatt.
Tel-Avivban a Ben Gurion repülőtér továbbra is a szokásos módon üzemel, nem irányítanak más országokba járatokat - jelentette hétfőn a repülőtéri hatóság szóvivője.
Izrael a Hezbollah erőinek visszavonásáról szóló ENSZ BT-határozat teljes végrehajtását követeli
Izrael külügyminisztere azt követeli az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy szerezzen érvényt a libanoni Hezbollah izraeli határtérségből való kivonásáról szóló 2006-os határozatának.
Izrael Katz levélben fordult az ENSZ BT-hez, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a 18 éve elfogadott 1701-es határozat értelmében a Hezbollahnak ki kell vonnia erőit a libanoni-izraeli határ 30 kilométeres sávjából. Az iszlamista szervezet a kötelező érvényű határozat végrehajtását arra hivatkozva tagadta meg, hogy Izrael nem teljesíti az abban szereplő előírásokat.
Az izraeli külügyminiszter hétfői keltezésű levelében azt követelte, hogy a Biztonsági Tanács cselekedjen a határozat teljes végrehajtása érdekében. Úgy fogalmazott, hogy Izrael nem fog tolerálni egy elhúzódó háborút az Hezbollahhal, és minden szükséges eszközt felhasznál az ország és állampolgárainak védelme érdekében, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy országa nem érdekelt egy kiterjedt háborúban.
Izrael Katz egyben szankciókat követelt Iránnal szemben, mert szavai szerint a Hezbollah cselekedetei mögött a háttérben Irán áll.
Az ENSZ Biztonsági Tanács kedden az Egyesült Államok kezdeményezésére az ukrajnai helyzetről tart különleges ülést, kapcsolódva az ENSZ 79. Közgyűlésének kiemelt politikai hetéhez.
A libanoni konfliktus miatt az Egyesült Államok erősítést küld a Közel-Keletre
Az Egyesült Államok a regionális fesztültségek fokozódása miatt tovább növeli a Közel-Keleten állomásozó erőit - közölte hétfőn a védelmi minisztérium szóvivője.
Pat Ryder részletek említése nélkül napi sajtótájékoztatóján annyit mondott, hogy kis létszámú katonai kontingensről van szó, de azt nem közölte, hogy milyen feladataik lesznek az új egységeknek.
Az Egyesült Államok jelenleg összesen mintegy 40 ezer katonát állomásoztat a Közel-Keleten, részben az Izrael és Hamász közötti kialakult háború miatt oda vezényelt haditengerészeti kötelékek tagjaként.
A Pentagon szóvivője arról is beszámolt, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter szombaton és vasárnap is telefonon beszélt Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel, akinek megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael védelme iránt a libanoni Hezbollahhal kiéleződött feszültség miatt.
Joe Biden elnök hétfőn a Fehér Házban az Izrael és Libanon közötti feszültség enyhítéséről és a gázai tűzszünet esélyeiről tárgyalt az Egyesült Arab Emírségek uralkodójával.
A találkozót megelőzően Joe Biden arról beszélt, hogy munkatársai állandó kapcsolatban állnak térségi partnerekkel, és azon dolgoznak, hogy enyhüljön a feszültség, ami lehetővé tenné, hogy az emberek visszatérhessenek otthonaikba az izraeli-libanoni határ mentén.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már szombaton figyelmeztetést adott ki, és arra sürgette a Libanonban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy a többi között Bejrútot ért támadások és az Izrael-Hezbollah fegyveres konfliktus miatt hagyják el az országot, amíg erre kereskedelmi utazási lehetőségek nyitva állnak.
Ez történt hétfőn:
