2024.03.12. 05:38
Az Egyesült Államok több százmillió dolláros rendkívüli fegyverszállítmányt küld Ukrajnának
748. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Házban 2024. március 12-én. Sullivan bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb 300 millió dollárral támogatja Ukrajnát
Forrás: MTI/EPA/Bloomberg pool
Fotó: Tom Brenner
Az Egyesült Államok több százmillió dolláros rendkívüli fegyverszállítmányt küld Ukrajnának
Az Egyesült Államok 300 millió dollár értékű fegyver- és lőszerszállítmányt küld Ukrajnának sürgősségi biztonsági segítségként idén először - jelentette be a Fehér Ház kedden.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tavaly december óta szünetelő segítségnyújtás megújítását az tette lehetővé, hogy a védelmi minisztériumnak, a Pentagonnak a beszállítókkal folytatott tárgyalások során sikerült bizonyos "előre nem tervezett megtakarításokat" elérnie azokban a szerződésekben, amelyek a korábbi időszakban Ukrajnának küldött amerikai katonai raktárkészletek pótlására szolgálnak.
Jake Sullivan tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van eszközökre a fegyveres harchoz. Kifejtette, hogy
a jelenlegi helyzetben a folytatódó orosz támadások közepette az ukrán haderő kénytelen takarékoskodni a hadianyaggal, ami "területben és emberéletben" mérhető veszteségeket okoz, valamint a NATO számára "stratégiai" veszteséget jelent.
Pat Ryder, a Pentagon szóvivője ezzel egy időben bejelentette, hogy az Ukrajna számára összeállított újabb csomag tartalmaz többi között 105 és 155 milliméteres lövedékeket, Stinger légelhárító rakétákat, HIMARS-önjáró eszközökben használatos rakétákat, páncéltörő rendszereket és további kisebb fegyverekhez használatos lőszereket és pótalkatrészeket.
Az idei első katonai csomagot a korábbiakhoz hasonlóan az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, így gyorsan el tudják juttatni az ukrán hadszíntérre. A fegyverszállítmány a feltételezések szerint egyszeri tétel lehet, mert a bejelentés nem változtat azon a helyzeten, hogy jelenleg nincs újonnan elfogadott amerikai költségvetési forrás az ukrán segítségnyújtás folyamatos biztosítására.
Az Ukrajna számára a Kongresszus által megszavazott költségvetési források tavaly év végén elfogytak. A Fehér Ház és a Kongresszus között az újabb felhatalmazásról hónapok óta tart a vita. A republikánus kongresszusi tagok egy része azt várja a Fehér Háztól, hogy az ukrajnai támogatások folytatódása előtt Joe Biden elnök tegyen hatékony intézkedéseket az Egyesült Államok saját határainak védelmében az illegális határátlépések megakadályozásában és a törvénytelenül érkezők megállításában.
Csaknem ötmillió ukrán van külföldön a háború miatt
Csaknem ötmillió ukrán van külföldön a háború miatt, és jelentős részük nem tervezi a hazatérést - közölte kedden az ukrán Gazdasági Stratégiai Központ (CES).
A jelentés szerint január végén 4,9 millió ukrán tartózkodott külföldön az Oroszország által indított háború miatt. A menekültek túlnyomó többsége nő és gyermek, a nők 13 százaléka 35-44 éves.
Idén január végéig az ukránok az európai országok közül a legnagyobb arányban Németországban és Lengyelországban találtak menedéket, előbbiben 30 százalékuk, utóbbiban pedig 22 százalékuk. Az Európai Unión kívül az Ukrajna elleni háború két évvel ezelőtti kezdete óta az Egyesült Államok fogadta be a legtöbb ukránt, szám szerint mintegy 280 ezret, míg Nagy-Britannia 253 200-at, Kanada pedig 210 200-at fogadott.
A CES számításai szerint 1,4-2,3 millió ukrán különböző okok miatt egyáltalán nem tervezi, hogy visszatér hazájába.
Az Európai Unió ismét meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács kedden további hat hónappal, egészen szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, függetlenségének és önállóságának aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések időtartamát - közölte az Európai Tanács kedden. A szankciók mintegy 1800 személyt és szervezetet érintenek.
Válaszul Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított agresszióra az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai személyek és Kreml-párti propagandisták ellen vezetett be szankciókat. Emellett az EU példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét
– olvasható a tanácsi közleményben.
A tanács felszólította Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül vonja ki hadseregét Ukrajna teljes területéről, tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. Azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni Oroszországot, valamint a háborús bűnökért felelős személyeket. Kijelentették:
tovább kell gyengíteni Oroszország azon képességét, hogy folytassa a háborút, többek között a szankciók további erősítése, valamint azok teljes körű és hatékony végrehajtása és kijátszásuk megakadályozása révén.
Végezetül megerősítették: az EU határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amely az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti, rendíthetetlenül támogatja továbbá Ukrajna függetlenségét és önállóságát nemzetközileg elismert határain belül, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogát.
Lezuhant egy orosz katonai szállítógép
Felszállás közben, fedélzetén tizenöt emberrel lezuhant kedden egy Il-76 típusú orosz katonai szállítógép a Moszkvától északkeletre fekvő Ivanovói területen – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint a legénység felszállt a tervezett feladat végrehajtásához, amikor kigyulladt az egyik hajtómű, és a gép lezuhant. A tüzet eloltották.
A gépen nyolcfős legénység és hét utas tartózkodott. A TASZSZ a műveleti szolgálatoktól úgy értesült, hogy elsődleges értesülések szerint mindnyájan életüket vesztették.
A tűz okát nem közölték. A védelmi tárca közlése szerint a baleset okának tisztázására Ivanovóba utazott az orosz légi és űrerők főparancsnokságának bizottsága. Egy szemtanú elmondta, hogy a repülőgép Bogorodszkoje falu temetője mögött zuhant le. Az Il-76-os lezuhanása idén a második repülőszerencsétlenség Oroszországban.
2024. január 24-én egy másik Il-76-os gép az oroszországi Belgorod térségében zuhant le, az orosz védelmi minisztérium szerint fedélzetén 65 ukrán hadifogollyal, hatfős személyzettel és három fogolykísérővel. Moszkva az ukrán hadsereget vádolja azzal, hogy rakétával lelőtte a gépet, ukrán részről azonban ezt nem ismerték el, amint azt sem, hogy rakétatalálat okozta a gép lezuhanását. A fedélzeten utazók közül mindenki meghalt.
Ezt megelőzően 2022. július 24-én hajtómű-meghibásodás miatt zuhant le egy Il-76-os, öt ember meghalt, négyen megsérültek. Az 1960-as években kifejlesztett Il-76 típusú gép négyhajtóműves közepes teherszállító repülőgép, amelyet polgári célokra is használnak. Az Il-76 az orosz légi és űrerők alapvető katonai szállítógépe.
Románia nem küld katonákat Ukrajnába
Románia sokféle módon fogja a továbbiakban is segíteni Ukrajnát, mindaddig amíg szükséges, de nem küld harcoló csapatokat Ukrajnába – jelentette ki Klaus Iohannis államfő kedden. A román elnököt Jakov Milatovic montenegrói köztársasági elnökkel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén újságírók kérdezték arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint nem zárható ki nyugati katonák Ukrajnába küldése.
Nem vetődik fel, hogy NATO-küldetésként küldjenek harcoló egységeket Ukrajnába, mert Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Hogy egyébként milyen kétoldalú megállapodásokat köt Ukrajna bármelyik állammal, az csak az adott megállapodás részeseire tartozik. Románia nem fog harcoló csapatokat küldeni Ukrajnába
– szögezte le a román államfő.
Kínai zsoldos katonák harcolnak Ukrajnában Oroszország oldalán
Kínai zsoldos katonák harcolnak az orosz seregben – írja a Newsweek. A hírportál egy orosz katonai bloggerre, Pavel Kukusinra hivatkozva tette közzé a „nagy leleplezést”. Kukusin a Telegram csatornájára töltött fel egy videót, amelyben látszik, hogy két férfi egy asztalnál ülve oroszul és kínaiul kommunikál, egy elektronikus fordítóprogramnak köszönhetően.
Nincs nyelvi akadály! Egy önkéntes a Kínai Népköztársaságból online fordítószoftver segítségével kommunikál a Pjatnaszka Nemzetközi Dandár parancsnokával
– tette hozzá Kukusin.
A kínai egység létszáma a Pjatnaszka-dandárban egyre növekszik. A kínai testvéreink is eljöttek hozzánk
– fogalmazott egy orosz katona a közzétett videóban.
Az ukrán szakemberek kizárása önmagában nem jelent kockázatot Zaporizzsjában
Nem származik közvetlen biztonsági probléma abból, hogy az ukrán személyzet nem tud bejutni az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműbe - jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.
A helyzet hosszú távon nem tartható fenn. Ugyanakkor a leállás jelenlegi konfigurációjában az ott lévő személyzet képes ellátni a feladatát
– fogalmazott a főigazgató.
A korábban az Enerhoatom ukrán állami vállalat felügyelete alatt működő zaporizzsjai atomerőművet a háború elején, két évvel ezelőtt szállták meg az orosz erők.
A múlt héten a NAÜ kormányzótanácsa megszavazta, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia az erőműből, és vissza kell adniuk az ellenőrzést az ukrán hatóságoknak.
Az erőmű üzemeltetésében jelenleg is részt vesz az eredeti ukrán alkalmazottak egy része, többeket azonban kitiltottak az erőmű területéről, mert nem voltak hajlandóak aláírni az új orosz munkaszerződést.
Grossi a távolmaradó ukrán alkalmazottak számát száz körülire becsülte. Ami viszont Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint „egy újabb orosz hazugság”. Ő 380-ra teszi az erőműből kizárt ukrán szakemberek számát, megjegyezve, hogy a személyzet hiánya miatt a helyzet „nukleáris baleset felé halad”. Grossi az interjúban „szubjektív megítélésnek” tulajdonította a számbeli eltérést.
Ukrán betörési kísérlet visszaveréséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Ukrán fegyveres betörési kísérletet akadályoztak meg a határon Belgorod és Kurszk megyében az orosz fegyveres erők – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint közép-európai idő szerint hajnali 1 órakor körül, polgári létesítmények intenzív lövetése után harckocsikkal és páncélozott harcjárművekkel támogatott „ukrán terrorista alakulatok” próbáltak meg egyszerre három irányból behatolni Oroszország területére a belgorodi régióban. Az orosz hadsereg és határőrizet a tájékoztatás értelmében valamennyi támadást visszaverte, majd légi-, rakéta- és tüzérségi csapásokat mért a "terroristákra", akik veszteségeket szenvedtek és visszaszorultak.
A moszkvai katonai tárca szerint az államhatárt a támadók nem sértették meg, és az ukrán oldalon lévő határterületen, Odnorobovka térségében mintegy 60 embert, Nyehotyejevka térségében három harckocsit és egy páncélozott személyszállítót, Szporagyjusino térségében pedig két harckocsit vesztettek.
Ezen kívül - közép-európai idő szerint 6 óra és 6 óra 25 perc között - a kurszki régióban lévő Tyotkino falu közelében négy ukrán diverzáns- és felderítő csoport betörését verték vissza. A „terroristák” a közlemény szerint itt is jelentős veszteségeket szenvedtek el.
Roman Sztarovojt, a régió kormányzója Telegram-csatornáján a minisztérium által kiadott tájékoztatást megelőzően azt írta, hogy Tyotkino községénél „egy diverzáns- és felderítő csoport megpróbált áttörni, tűzharc volt, de áttörés nem történt”. A kormányzó szerint egy civil megsebesült, aki orvosi ellátásban részesült. A térségben rakétariadót rendeltek el.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója közölte, hogy Grajvoron város környékét az ukrán fél tüzérségi tűz alá vette. Gladkov a védelmi minisztériumra hivatkozva elmondta, hogy a légvédelem lelőtte cseh Vampire sorozatvetők nyolc rakétáját és egy Tocska-U taktikai rakétát is megsemmisített. Grajvoronban 11 lakóház és öt személygépkocsi sérült meg.
Az ukrán hadsereg kedd reggel dróntámadást intézett öt orosz régió ellen. Az orosz védelmi minisztérium 25 pilóta nélküli repülőszerkezet lelövéséről tett bejelentést. Orjolban és Nyizsnyij Novgorodban olajipari létesítményekben tűz keletkezett.
Ukrajna behívatja a Vatikán nagykövetét a pápa kijelentése miatt
Ukrajna behívatja a Vatikán nagykövetét, Visvaldas Kulbokas érseket, miután Ferenc pápa azt mondta, „az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága és tárgyal” – írja a BBC.
Egy vatikáni szóvivő később azt mondta, hogy a pápa a harcok tárgyalás útján történő leállításáról beszélt, nem pedig a kapitulációról. Ennek ellenére Ukrajna erősen hangoztatja nemtetszését – adta hírül a Mandiner.
Zelenszkij: Orbán veszélyes játékot játszik
Zelenszkij a Le Monde francia lapnak adott interjújában elmondta: Magyarország tudja, milyen következményei vannak „egy fasiszta rezsim megszállásának”, mégis radikálisak az üzenetei Ukrajna felé – írta a Mandiner.
Az ukrán elnök szerint Budapest radikális üzeneteket küld Ukrajna felé.
„Trumpnál a játszadozás nem fog működni, mert ő egy független vezető és senki sem szereti, ha gyenge barátai vannak”
– fogalmazott sejtelmesen.
Az ukrán elnök szerint a háború kezdetén mindenki megpróbálta békíteni Putyint, de ez az engedékenység rosszul sült el. Zelenszkij szerint: Európának és az Egyesült Államoknak vezető szerepet kellett volna vállalnia, kemény szankciókat bevezetnie.
Példátlan méretű kibertámadás ért francia kormányzati szerveket
Több francia kormányszervet is „példátlan intenzitású” kibertámadás ért, amelyet oroszbarát hackerek vállaltak magukra – értesült hétfő este az AFP francia hírügynökség.
A támadássorozatot több hackercsoport a Telegram közösségi oldalon vállalta magára, köztük az Oroszországot és az iszlamizmust támogató Anonymous Sudan.
Ezen hackerek szerint
„a masszív kibertámadás” a gazdasági, a kulturális és az energetikai átállásért felelős minisztériumokat, valamint a miniszterelnöki hivatalt és a francia polgári légiközlekedési hatóságot érintették.
A támadások ugyanakkor „egyelőre nem tulajdoníthatók az oroszoknak” - mondta egy biztonsági forrás az AFP-nek. Egy másik biztonsági forrás szerint az Anonymous Sudan állítása azonban "hiteles", míg egy harmadik biztonsági forrás óvatosságra intett.
Tegnap este óta számos kormányzati szerv kibertámadások célpontja lett, amelyek példátlan intenzitásúak
– erősítette meg a francia miniszterelnöki hivatal, amely "válságstábot állított fel ellenintézkedések meghozatalára". A tájékoztatás szerint számos minisztériumi szerv érintett, köztük a munkaügyi tárca is.
A támadások hatása jelenleg a legtöbb szervnél korlátozott, és a hozzáférés a kormányzati honlapokhoz helyreállt
– hangsúlyozta a miniszterelnöki hivatal.
A nyári párizsi olimpiai játékok előtt a június 9-i európai parlamenti választások jelentős célpontjai lesznek a külföldi manipulációnak
– figyelmeztetett szerdán Stéphane Bouillon nemzetvédelmi és biztonsági főigazgató.
Volodimir Zelenszkij: a fronton most jobb a helyzet, mint az utóbbi három hónapban
Az ukrajnai fronton most jobb a helyzet, mint az utóbbi három hónapban - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a francia BFMTV televíziónak nyilatkozva.
Ezt a friss információt adhatom önöknek: a helyzet sokat javult az utóbbi három hónaphoz képest
– fogalmazott.
Elismerte, hogy
a hadsereg nehézségekkel küzdött a tüzérségi lőszerek hiánya, a légiblokád, az orosz nagy hatótávolságú fegyverek, valamint a nagyon sűrű dróncsapások miatt, de azt mondta: sikerült az orosz előretörést megállítani, nagy veszteségeket okozva a támadónak.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez akár egy héten belül is megváltozhat, ha az ukrán hadsereg nem kap elegendő támogatást.
Mint mondta, országa több mint ezer kilométer védelmi vonalat épít ki az orosz erők megfékezésére.
Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésére reagálva azt mondta:
amíg Ukrajna tartja magát, addig a francia hadsereg francia földön maradhat.
Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették
Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették az amerikai Kongresszus felsőházában tartott hétfői meghallgatáson.
A világ erőegyensúlyában beállt változásokról a Szenátus által szervezett meghallgatáson Avril Haines, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatója arra sürgette a törvényhozást, hogy fogadja el Ukrajna katonai támogatásáról szóló jogszabályt.
Robert Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója úgy fogalmazott, hogy
„óriási és történelmi hiba” lenne, ha a Kongresszus kudarcot vallana az ukrán segítség jóváhagyásában.
A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elérni, hogy a Kongresszus egy úgynevezett nemzetbiztonsági törvény részeként fogadjon el mintegy 60 milliárd dollárnyi katonai támogatást, amelyből az Egyesült Államok folytathatja az ukrán hadsereg ellátását fegyverekkel.
A Szenátusban tartott meghallgatáson az illetékesek beszéltek arról, hogy Kína, Oroszország és néhány regionális hatalom, valamint nem állami szereplők kihívások elé állítják a régóta létező szabályok alapján működő nemzetközi rendet.
A hírszerzési vezetők arra is rámutattak, hogy Oroszország támogatást kap Kínától, annak révén, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan erősödnek. A katonai célokra is használható árucikkek kínai exportja a háromszorosára emelkedett.
Szintén hétfőn az amerikai sajtó a NATO hírszerzési adataira hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország a tüzérségi lőszerek gyártási kapacitását tekintve közel háromszorosával haladja meg az Egyesült Államok és Európa együttes termelési képességét.
Csaknem nyolcezren érkeztek Ukrajnából hétfőn
Az ukrán-magyar határszakaszon 4415-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3494-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
A hétfői eseményekről itt olvashat: