Zelenszkij a Donyeck megyei frontszakaszhoz látogatott

Vlagyimir Putyin megköszönte a boszniai Szerb Köztársaság semlegességét

Oroszország hálás a boszniai Szerb Köztársaságnak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos semleges álláspontjáért – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor kedden Moszkvában fogadta Milorad Dodikot, a szerb entitás elnökét.

– mondta Putyin.

Méltatta, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban sok iskolás tanul oroszul és hogy ott az orosz nyelv és kultúra iránti érdeklődést állami szinten támogatják. Sikeresnek nevezte Oroszország és a boszniai Szerb Köztársaság közötti együttműködés fejlődését. Mint mondta, a kétoldalú kereskedelem abszolút számokban kicsi ugyan, de 57 százalékos növekedést mutatott.

Dodik egyebek között az hangoztatta, hogy az orosz „különleges hadműveletet” nem egy Oroszország és Ukrajna közötti háború, hanem egy olyan összecsapás, amelyet a Nyugat váltott ki, amely Oroszországot próbálja eszközként felhasználni a háború felszításához. Hangsúlyozta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság - amely miatt Bosznia és Hercegovina nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen - következetesen kitart álláspontja mellett.

– hangoztatta.

Azzal vádolta meg Christian Schmidtet, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselőjét, hogy tevékenységével veszélyezteti a boszniai Szerb Köztársaság létét. A tisztségviselő, akit a daytoni megállapodástól eltérően nem a világszervezet Biztonsági Tanácsa választott meg, a másik bosznia-hercegovinai entitás területén érvényes törvényeket próbál meg ráerőltetni a szerb entitásra, amit utóbbi elutasít - mondta.

Az ukrán külügyi szóvivő Orbán Viktornak: Ukrajna felszabadítja minden megszállt területét

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentéseit csak a Kreml támogatja, Ukrajna pedig készen áll arra, hogy felszabadítsa az összes, Oroszország által megszállt területét – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő kedden a Facebookon.

– írta Nyikolenko. Emlékeztetett arra, hogy egyes európai politikusok tavaly még azzal érveltek: Ukrajnának nincs esélye 72 óránál tovább kitartani. 

– hangsúlyozta a szóvivő. 

Kiemelte: most rendkívül fontos az erőfeszítések összefogása annak érdekében, hogy Ukrajnának "mindene meglegyen" Oroszország mielőbbi legyőzéséhez.

A Gazprom nyeresége 41 százalékkal csökkent 2022-ben

A Gazprom nyeresége tavaly 41 százalékkal csökkent az előző évihez képest – közölte kedden az orosz gazdaság egyik alappillérének számító földgázipari vállalat, hozzáfűzve, hogy nem fizet osztalékot a tavalyi év második felére.

Az éves nyereség 2022-ben 1226 milliárd rubel (5360 milliárd forint) volt. A hírre a Gazprom részvényei mintegy 4 százalékkal gyengültek a moszkvai tőzsdén. Az orosz állam több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban.

A Gazprom a visszaesés okaként a különadót jelölte meg, amelyet a költségvetési bevételek növelése érdekében kellett fizetni az év második felében.     Mindazonáltal a cég az ukrajnai háború miatt elvesztette európai ügyfeleinek javát. Közvetlen nyugati szankciók nem sújtották az exportját annyira, mint a legtöbb orosz állami vállalatét, de a kivitele volumenben így is csaknem a felére, 101 milliárd köbméterre csökkent. A Kínába és más piacokra irányuló szállítások növelésével próbálta erősíteni exporttevékenységét.

Zelenszkij a Donyeck megyei frontszakaszhoz látogatott

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden ellátogatott a Donyeck megyei Vuhledar és Marjinka közötti frontszakaszra, hogy felköszöntse az ott szolgálatot teljesítő ukrán katonákat a tengerészgyalogság napja alkalmából. Ezt maga az államfő hozta nyilvánosságra a Telegramon.  

Marjinka térségében az utóbbi hetekben rendkívül heves harcok dúlnak az ukrán és az orosz csapatok között. Zelenszkij látogatásakor bejelentette, hogy 

"Az állam mindent megtesz a fegyveres erők e fontos, erős ágának fejlesztése érdekében, azért, hogy felszerelje modern fegyverekkel, felszerelésekkel és új dandárokat hozzon létre Ukrajna tengerészgyalogságából. Még többen lesznek azok, akik már tudják, hogyan kell véghezvinni akár a lehetetlent is" - fogalmazott beszédében az államfő.

Borrell: az EU-tagállamok eddig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak Ukrajna rendelkezésére

Az EU-tagállamok márciusi megállapodásuk alapján, 2 milliárd eurót különítettek el, hogy Ukrajna számára lőszert szállítsanak, és az egyezség keretében ezidáig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak meglévő készleteikből Kijev rendelkezésére - mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón. 

Sikerként számolt be arról, hogy a segítségnyújtási és kiképzési misszió keretében, amelyben számos európai ország vett részt, eddig 20 ezer ukrán katonát képeztek ki, és ha ez az ütem folytatódik, akkor az év végére akár a 30 ezer katona részesülhet a képzésben, ami az eredeti célkitűzések kétszerese. 

Elmondta továbbá, hogy 

 azonban a tagállamok túlnyomó többsége támogatja az Európai Békefenntartási Eszköz költségvetési előirányzatának 3,5 milliárd eurós növelését. Hozzátette, hogy további nyolc tagállam jelezte szándékát, hogy részt kíván venni a közös lőszerbeszerzésre irányuló projektjében. 

Borrell véleménye szerint a tagországok többsége nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy "jobb nem adni több támogatást Ukrajnának, mivel egyelőre nem sikerült megnyerniük a háborút", hanem inkább úgy vélik, hogy az ország hatékonyan ellenáll az orosz agressziónak, és az ukrán erőknek sikerült elérniük, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök gyors győzelemre irányuló tervei csődöt mondjanak.

Olaf Scholz: Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lesz

 - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben. 

A kormányfő pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alapításának 160. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyben háború "minden elv és érték ellen, amely mellett pártunk 160 éve kiáll". 

 - jelentette ki a német kancellár, megerősítve, hogy hazája továbbra is "teljes erővel" támogatja Ukrajnát "a szabadság és az önrendelkezés védelmében európai nemzetként folytatott küzdelmében". 

Az európai történelemnek az orosz elnök, Vlagyimir Putyin "imperialista őrülete" által kibontakozott "keserű fejezete azzal ér véget, hogy a szabad Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Unióhoz" - mondta Olaf Scholz.

Kreml: aggodalomra ad okot a belgorodi diverzáns akció

Mély aggodalomra ad okot, hogy egy ukrán diverzáns és felderítő csoport hatolt be az oroszországi Belgorod megyébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak, miközben az orosz védelmi tárca a támadás visszaveréséről és több mint 70 „terrorista” megsemmisítéséről számolt be.

– mondta Peszkov.

Álláspontja szerint a „különleges hadműveletet” folytatni kell annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne ismétlődhessen meg. Kijelentette, hogy az orosz biztonsági tanácsot nem fogják rendkívüli ülésre összehívni az incidens miatt, a testület valószínűleg a hét vége felé tartja meg a rendes ülését.

Peszkov szerint az orosz biztonsági szolgálatok dolgoznak annak megállapításán, hogy kik és hányan vettek rész a belgorodi támadásban. Arra a kérdésre, hogy a csoportban orosz nemzetiségűek vettek részt, a szóvivő kijelentette:

A moszkvai katonai tárca keddi közleménye szerint az orosz hadsereg likvidálta a belgorodi régióba betört „ukrán nacionalistákat”, akiknek egy egysége hétfőn, előzetesen intenzív tűz alá vette Kozinka nemzetközi határátkelőt, valamint számos más polgári létesítményt Grajvoron körzetében. A terrorellenes művelet során, amelyben az orosz nyugati katonai körzet légiereje, tüzérsége és az államhatárt biztosító egységei vettek részt, a tájékoztatás értelmében „feltartóztatták és legyőzték a nacionalistákat”, s a maradványaikat visszaszorították ukrán területre, ahol tűz alatt tartották őket a teljes megsemmisítésükig.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az incidens ügyében terrorcselekmény, gyilkossági kísérlet, szándékos vagyonrongálás, valamint illegális fegyver- és robbanóanyag-birtoklás címén indított büntetőeljárást.

Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója kedden közölte, hogy a támadásban 12 civil sebesült meg, de nincs információja polgári áldozatokról. Tájékoztatása szerint ugyanakkor egy 82 éves nő evakuálás közben meghalt.

A kormányzó szerint 29 lakóház és három gépjármű sérült meg a Grajvoron várost és a környező Golovcsino, Antonovka, Kozinka, Spodarjuseno, Gora Podol, Glotovo, Zamosztovo, Bezimeno, Zarecsje, Mokraja Orlovka és Novosztrojevka településeket ért belövésekben. Ezekből a lakosságot evakuálták.

Zelenszkij a Donyeck megyei frontszakaszhoz látogatott

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden ellátogatott a Donyeck megyei Vuhledar és Marjinka közötti frontszakaszra, hogy felköszöntse az ott szolgálatot teljesítő ukrán katonákat a tengerészgyalogság napja alkalmából. Ezt maga az államfő hozta nyilvánosságra a Telegramon.

Marjinka térségében az utóbbi hetekben rendkívül heves harcok dúlnak az ukrán és az orosz csapatok között. Zelenszkij látogatásakor bejelentette, hogy döntés született egy több dandárból álló tengerészgyalogos hadtest létrehozásáról, amely szavai szerint jelentősen növeli a tengerészgyalogság képességeit.

– fogalmazott beszédében az államfő. Zelenszkij felidézte a tengerészgyalogosok hozzájárulását a Kígyó-szigetért és Mariupolért folytatott harcokhoz, a Donyeck megyei Avgyijivkáért és Volnovaháért vívott csatákhoz, a dél-ukrajnai Mikolajiv, Odessza és a Herszon megye védelméhez. A katonákkal együtt egyperces néma csenddel emlékezett meg a harcokban elesettekről.

Vitalij Barabas, az avgyijivkai ukrán katonai adminisztráció vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy orosz rakéta csapódott a városban egy kilencszintes lakóépületbe, amelyet földig rombolt a lövedék. Az eddigi információk szerint ketten sérültek meg – közülük egy nő súlyosan – és akár öt ember is a romok alatt rekedhetett. Hozzátette, hogy jelenleg az óvóhelyek sem nyújtanak menedéket a városban, mert az orosz erők nagy erejű robbanófejjel felszerelt légibombákkal támadnak.

Csehország függősége az orosz kőolajtól 2025-től megszűnik

Az olaszországi kőolajszállítások 2025-től teljes mértékben fedezni fogják Csehország szükségleteit, Csehország függősége az orosz kőolajtól ezzel  megszűnik – jelentette be Petr Fiala cseh kormányfő kedden az észak-csehországi Nelahozevesben, amikor meglátogatta a csehországi gáz és kőolajvezetékeket kezelő Mero állami vállalat központi telepét.

Petr Fiala elmondta: a TAL kötelezte magát, hogy 2025-re évi négymillió tonnával növeli a Csehországba irányuló kőolaj mennyiségét vezetékeiben. Így évente mintegy 8 millió tonna kőolaj érkezhet a TAL vezetékeken keresztül Csehországba. A projekt megvalósításának költségei 1,6 milliárd koronát (26,4 mld forint) tesznek ki, ezt a Mero állja.

A TAL kőolajvezeték az olaszországi Triesztből a bajor Ingolstadtba vezet, onnan az IKL elágazás a csehországi Kralupyba. Eddig Csehország a kőolajszükségletének jelentős részét a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból szerezte be.

Kik állnak az Oroszországba átnyúló támadások mögött?

Andrij Csernjak, az ukrán hírszerzés képviselője szerint a fegyveres csoportokhoz tartozó orosz állampolgárok – akik magukat Orosz Önkéntes Testületnek és az Oroszország Szabadsága Légiónak nevezik – állnak a folyamatos országhatáron átnyúló támadások mögött.

Az Orosz Önkéntes Testület „Ukrajna oldalán harcoló önkéntes alakulatként” jellemzi magát. A csoportról keveset lehet tudni, és nem világos, hogy kapcsolatban áll-e az ukrán hadsereggel. Ugyanez igaz az Oroszország Szabadsága Légióra is.

Josep Borrell: megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek vezetésére

„Örülök, hogy több országban, például Lengyelországban végre megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek vezetésére”, ez a folyamat időt vesz igénybe, de minél hamarabb kezdődik, annál jobb, mert ez megnyitja majd az utat ahhoz, hogy az ukrán erők megkapják a védelmükhöz szükséges vadászgépeket – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül -és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kedden Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.

Boris Pistorius német védelmi miniszter bírálta Magyarországot, amiért Budapest blokkolja az Ukrajnának nyújtott további katonai segélyt. „Csalódott és ingerült vagyok magyar barátaink viselkedése miatt” – jelentette ki.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán rámutatott, hogy az Európai Békekeretből már 5,7 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, és noha Magyarország álláspontja szerint ez eszkalációs veszélyt jelent, a kormány eddig nem lehetetlenítette el a kifizetéseket. A külügyminiszter ugyanakkor világossá tette, hogy mindaddig ellenezni fogja az újabb részletet, amíg Ukrajna le nem veszi a semmilyen nemzetközi jogszabályt nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.

Folytatódnak a harcok Bahmutban

Ukrajna továbbra is ellenőrzése alatt tart egy területet Bahmut városának délnyugati szélén – közölte Kijev védelmi miniszterhelyettese.

Hanna Maliar a Telegramon azt írta, hogy

Azt mondta, hogy a harcok csökkentek a városon belül, miközben az orosz erők továbbra is folytatják az ellenőrzésük alatt álló területek megtisztítását.

Moszkva azt állítja, hogy az orosz erők több mint kilenc hónapos harcok után teljes egészében elfoglalták a várost, de Ukrajna ezt vitatja.

Bahmut romjai

Oroszország több tucat rakétacsapást indított egy nap alatt

Oroszország több tucat rakétacsapást hajtott végre Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Harkov területek ellen, cirkálórakétákat, Iszkander-M ballisztikus rakétákat és S-300-as légvédelmi rakétákat is bevetve.

Breitbart: Övön aluli ütést kapott Ukrajna Scholztól

A Breitbart arról ír, hogy Zelenszkij ukrán elnök látogatása a G7 csúcson sikeresnek mondható, de Ukrajna NATO-csatlakozása nem kerül közelebb. Erre utal az is, hogy Olaf Scholz német kancellár egy interjúban azt mondta, hogy a szövetséghez való csatlakozásnak egy sor olyan követelménye van, amelynek Ukrajna jelenleg nem felel meg.

Jelenleg kétséges, hogy Magyarország megszavazná keleti szomszédja tagságát – olvasható a cikkben. A magyar kormány ugyanis hosszú ideje rossz viszonyt ápol Kijevvel, elsősorban a 150 ezer kárpátaljai magyarral szembeni rossz bánásmód miatt. A két állam között az orosz invázió kezdete óta még feszültebb lett a viszony. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon kevés nyugati vezetők egyike, akik a konfliktus gyors lezárását szorgalmazzák, még ha ez Ukrajnának áldozatokkal járna – emlékeztet a lap.

A teljes cikket a Mandineren olvashatja el.

Hatalmas katonai konvoj halad Németországon keresztül Ukrajna felé

Egy, a Twitterre felkerült videón egy hatalmas katonai konvoj látható, ahogy épp áthalad az egyik németországi vasútállomáson. A tehervonat több tucat svéd CV90-es lövészpáncélost szállít.

Svédország januárban jelentette be, hogy 50 darab CV90 (Stridsfordon 90) lövészpáncélost és 8 darab Archer önjáró löveget szállít Ukrajna számára, feltehetően ezek a járművek tartanak most Ukrajna felé, amelyek korábban már Afganisztánt is megjárták.

Portugália nem ad át F-16-osokat

Joao Gomes Cravinho portugál külügyminiszter kizárta annak lehetőségét, hogy F-16-osokat szállítson Ukrajnának, de kijelentette, hogy országa kész ukrán pilóták kiképzésére – írta a Diário de Notícias című újság. A miniszter indoklása szerint az országnak nincs korlátlan számú gépe, ugyanakkor nyitottak arra, hogy - ukrán kérés esetén - karbantartáshoz szükséges alkatrészeket biztosítsanak.

CDU-s politikus: Berlinnek is támogatnia kell Ukrajnát nagy hatótávolságú rakétákkal

Nagy-Britannia után Németországnak is támogatnia kell az orosz támadással szemben védekező Ukrajnát nagy hatótávolságú rakétákkal - sürgette egy keddi interjúban a szövetségi parlament (Bundestag-) legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető külügyi szakpolitikusa.

Roderich Kiesewetter szerint új stratégia Ukrajna támogatásában, hogy Nagy-Britannia 250 kilométer hatótávolságú Storm Shadow rakétákkal és 200 kilométert meghaladó hatótávolságú támadó drónokkal is segíti a védekezést.

Ukrajna valamennyi partnerének csatlakoznia kell, az "all-in" politikáját kell alkalmazni, vagyis a nemzetközi jog keretein belül mindent meg kell adni az ukrán fegyveres erőknek, amire csak szükség van a különböző fegyvernemek összehangolt együttes műveleteihez - mondta a német hadsereg (Bundeswehr) nyugalmazott ezredese a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland - RND).

Kifejtette, hogy a Bundeswehrnél rendszeresített Taurus típusú rakéták megfelelő német "hozzájárulást" jelentetnének a Storm Shadow-k megjelenésével kibontakozó új stratégiához. Ezekkel a 400-500 kilométer hatótávolságú precíziós eszközökkel messze a front mögött is csapást lehetne mérni az orosz katonai infrastruktúrára - mutatott rá Roderich Kiesewetter.

Mint mondta, a Bundeswehr állományából ugyan csak nagyjából 150 darab Taurus van üzemképes állapotban, bevetésük mégis hatalmas "hozzáadott értéket" jelentene, és sokkal hasznosabb lenne, mint tovább tárolni őket Németországban.

Az összeállításban idézték Fabian Hoffmannt, az oslói egyetem szakértőjét, aki elmondta, hogy a Taurus a Strom Shadow német megfelelője, és a hatótávolsága még hosszabb is, mint a brit eszközé. Bevetéséhez azonban át kell alakítani az ukrán légierő vadászgépeit, mert ezek a szovjet gyártmányú gépek nem alkalmasak nyugati fegyverrendszerek használatára. A Strom Shadow esetében ez a munka nagyjából három hónapig tartott - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ha a brit cirkálórakéta beépíthető a szovjet vadászgépek fegyverrendszerei közé, akkor a Taurus integrációja sem lehet gond, egy-két hónap alatt megoldható.

Kiemelte, hogy a Storm Shadow-t "viszonylag nagy sikerrel" használja Ukrajna, ami azonban nem csupán a precíziós eszköz különleges képességeinek, hanem az orosz légvédelem fogyatékosságainak is tulajdonítható. Néhány darab ilyen rakéta pedig nemigen befolyásolhatja a háború menetét, nagy számban van szükség rájuk, szélesebb összefogás, egy "nagy rakétaszövetség" kell ahhoz, hogy Ukrajna előnyre tegyen szert a hadszíntéren - mondta Fabian Hoffmann.

A német hírszerzés szerint Putyin rendszere továbbra is stabil

A német külföldi hírszerzés vezetője a berlini Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémián (BAKS) tartott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy − például a hadianyagszállításokkal kapcsolatos − szórványos bírálatokat leszámítva nincsenek a rendszer ingadozására vagy összeomlására utaló jelek sem, bár ezt nem lehet teljesen kizárni. Szót ejtett az Északi Áramlat felrobbantása körüli legfrissebb fejleményekről is.

Mint arról beszámoltunk, az NDR, a WDR, a Süddeutsche Zeitung és nemzetközi médiapartnerek új nyomozása szerint több új nyom is Ukrajna irányába mutat a gázvezeték ügyében: gyanúsított „levélszekrényes cégekről” van szó, és egy olyan személyről, akinek lehetséges kapcsolatai vannak az ukrán hadsereggel. 

Az oroszok hadi potenciáljával kapcsolatban a német hírszerzési vezető elmondta, hogy Oroszország továbbra is képes hosszú távon háborút folytatni egyre újabb, frissen toborzott katonákkal. Mindez igaz a hadiiparra és lőszerellátásra is. Mint mondta, e tekintetben szó sincs gyengeségről vagy a tevékenységek esetleges összeomlásáról. Mindazonáltal vannak gyengeségek és meglepetések is, például ami a hadsereg teljesítőképességét illeti.

Azonban ha a Nyugat felhagy Ukrajna szervezett támogatásával és védelme megszervezésével, Putyin stratégiája, miszerint időre és mennyiségre játszik, beválhat.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Cirkálórakétákkal, ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadnak az oroszok Ukrajna-szerte

Az Ukrainska Pravda arról tudósít, hogy hétfőn az ukrán és orosz csapatok több mint harminc alkalommal csaptak össze öt különböző szektorban – ezt az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közölte - írja a Mandiner. 

Hozzátették: az oroszok 20 rakétatámadást indítottak különböző helyeken.

Hangsúlyozták: ezenkívül 48 légicsapást hajtottak végre iráni Shahed csapásmérő UAV-kkal. Kiemelték, hogy a további légicsapások és rakétatámadások valószínűsége Ukrajna-szerte még mindig nagyon magas.

Az oroszok elmenekültek a határ menti Belgorod falvaiból

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy a megye határ menti falvaiból és Grajvoron városából is az emberek többsége elmenekült.

Jelenleg fejezzük be a szomszédos falvak és Grajvoron város házról házra történő átvizsgálását. A lakosság nagy része elhagyta a környéket. Akinek nincs rá lehetősége, annak segítünk a szállításban, illetve akiknek módjuk van rá, azok a saját járműveikkel távoznak – mondta Gladkov, aki "terrorellenes hadműveletet" jelentett be Belgorod megyében.

Az ilyen műveletek során az orosz hatóságok fokozott azonosítási ellenőrzéseket és bűnüldözési jelenlétet hajthatnak végre a közterületeken, kikényszeríthetik a kötelező evakuálást bizonyos régiókban, és ideiglenesen bezárhatják a robbanásveszélyes, radioaktív, vegyi vagy biológiai anyagokat kezelő ipari létesítményeket.

Amerikai katonai szakértő: Kijev túl sokáig tartotta Bahmutot

A frontokról beérkező videófelvételek alapján, az oroszok lényegében teljesen kontrol alatt tartják Bahmutot, noha már egy hónapja is a területek mintegy kilencven százaléka felett ők rendelkeztek, ám ezt most tovább növelték – fogalmazott a Fox News amerikai hírtelevíziónak Daniel Davis, az amerikai hadsereg alezredese, külpolitikai- és katonai szakértő - írja a Magyar Nemzet.

Hozzátette, a külső kerületekben északon és délen ugyan jelen vannak még az ukránok, de az előrenyomulási tervük eddig kudarcba fulladt.

Mint ismert, Jevgenyij Prigozsin a Wagner zsoldoscsapat vezetője a minap már azt közölte, hogy csapatai „az utolsó négyzetcentiméterig elfoglalták azt, amit megígértek” a kelet-ukrajnai Bahmut városában. Prigozsin megerősítette azt is, hogy csapatai megkezdték a romeltakarításokat.

Davis megerősítette Zelenszkij azon mondatát, hogy az ukrán csapatok még jelen vannak Bahmutnál, ám kétkedését fogalmazta meg afelől, hogy valóban vissza tudnak szerezni területeket.

A Fox News műsorvezetője emlékeztette a nézőket, hogy Bahmut alapvetően egy kis város, ám ott a harcok hosszú hónapok óta húzódnak. A város stratégiai jelentőségéről Davis elmondta:

A kelet-ukrán várost a politikai kijelentések tették fontossá, az, hogy mind az ukrán, mind az orosz vezetés tavaly még azt mondta, hogy „nem hátrálnak meg” Bahmutnál; mindez egy pszichológiai nyomást is helyezett a felekre, szimbolikussá téve a várost a háborúban.

 – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: nem csak a várost, hanem rengeteg katonai felszerelést és embert is veszítettek itt, amely egy tavaszi-nyári ellentámadás megindítására is hatással lehet.

Az ukrán ellentámadásról Davis elmondta, hogy „ha az ukránok egy-két hónappal ezelőtt visszahúzodtak volna Bahmuttól, akkor sokkal jobb helyzetben lennének egy ellenoffenzívához, de a renget áldozathozatal miatt, most nagyobb erőforrás hiánnyal küzdenek”.

Zelenszkij egy nagyon nehéz döntés előtt áll, ha elindítja az ellentámadást valamelyik irányba – például megpróbálják elvágni az oroszokat a Krím-félszigetnél, amely logikus lépés lenne –, de csak részleges sikereket érnek el, ám az áldozathozatal jelentős lesz, hiszen az oroszok számottevő védelmet építettek ki, akkor Kijev egy, a jelenleginél jóval gyengébb helyzetbe kerül a háború következő szakaszára – elemezte a helyzetet Daniel Davis.

 – foglalta össze az interjú lényegét Davis a Twitter-en.

25-ből 25 drónt semlegesítettek

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóbeszédében Ukrajna légvédelmi rendszereit dicsérte. Azt állította, hogy 25-ből 25 iráni gyártmányú Shahed kamikaze drónt lőttek le vasárnap este és hétfő reggel között. „Kiváló eredmény! Minden egyes drón lelövése életeket és infrastruktúrát ment" - mondta. Elismerte ugyanakkor, hogy az orosz rakéták elleni védekezés már nem volt ennyire hatékony: Dnyipróban, Harkovban, Odessszában, Lvivben, Kijevben és Zaporizzsjában is voltak becsapódások.

A szankciók nem elegendőek - mondta egy száműzött orosz

Egy száműzött orosz üzletember arra figyelmeztetett, Putyint csak akkor lehet megállítani, ha az országok leállítják az olyan orosz áruk vásárlását, mint az olaj és a gáz. Jevgenyij Csicsvarkin – egykor Oroszország egyik leggazdagabb fiatal vállalkozója – azt mondta a Sky Newsnak, hogy a szankciók nem működnek megfelelően, mert Oroszország GDP-je a rekord szankciók ellenére csak mintegy két százalékkal esett vissza.

A 48 éves Csicsvarkin milliókat keresett mobiltelefon-kiskereskedelmi cégén keresztül 2008-ig, amikor elhagyta az országot, miután kampányolt az oroszországi korrupció ellen, közvetlenül bírálva Putyint is. Jelenleg Londonban él, ahol egy borüzletet vezet, emellett pedig segít pénzt gyűjteni Ukrajna orvosi ellátásának finanszírozására.

Kulcsfontosságú F-16-osok

Ukrajna amerikai nagykövete szerint az ország rövid és hosszú távú jövője szempontjából kritikus fontosságú, hogy Kijevbe F-16-os vadászgépeket küldjenek. „Ez egy olyan képesség, amelyre feltétlenül szükségünk van" – mondja Oksana Markarova a Boston College-ban adott beszédében.

Egyes katonai szakértők szerint akár egy évig is eltarthat, mire a vadászgépek készen állnak az ukrajnai bevetésre.

Több mint tízezren érkeztek hétfőn Magyarországra

Magyarország területére 2023. május 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5766 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4476 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. május 22-én nem érkeztek Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.