2023.02.15. 07:49
Brüsszel megbukna egy valódi jogállamisági vizsgálaton
Ez derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből, amelyet a jogi és politikai fejlemények figyelembevételével készített a jogállamiság helyzetéről az Európai Unió intézményeiben.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (k) felszólal az Európai Parlament plenáris ülésének megnyitóján Strasbourgban 2022. december 12-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Julien Warnand
Miközben az utóbbi években egyre intenzívebben, egyre szélesebb eszköztárral és egyre elfogultabban kérik számon a jogállamiság elveit a tagállamokkal szemben, felmerül a kérdés, hogy mennyire működik maga az Európai Unió a jogállamiság elvei szerint.
A Nézőpont Intézet a jogi és politikai fejleményeket figyelembe véve nyolc pontban értékelte a brüsszeli intézményhálózat jogállamisági helyzetét.
A Magyar Nemzet által szemlézett jelentés első megállapítása szerint az európai parlamenti (EP-) választásokat a bő negyvenéves hagyománya ellenére is alacsony részvétel jellemzi. Gyenge és aránytalan felhatalmazást biztosít, ezért nem alkalmas jelenlegi formájában a demokratikus népképviseletre. Másrészt: a testület demokratikus felhatalmazás nélkül igyekszik elérni, hogy egy föderális államéhoz hasonló törvényhozó parlamentté válhasson. A csúcsjelölti rendszerrel el akarja venni a tagországok kormányait tömörítő Európai Tanács jogát az Európai Bizottság elnökének jelölésére, és transznacionális listákkal csökkentené a tagállamok szerepét.
A Nézőpont Intézet harmadik pontjában hangsúlyozza: az Európai Parlament történetének legnagyobb, tavaly decemberben kirobbant korrupciós botránya rámutatott a büntetlenség kultúrájára, az ellenőrzés hiányára, a parlamenti viták komolytalanságára és a tagállamok ellen folytatott eljárások során gyakorolt kettős mércére.
Mindemellett – negyedik pontként – az Európai Bíróság az ítélkezési gyakorlata alapján elfogult az Európai Bizottság irányába, ami csökkenti a tagállamok jogorvoslati esélyeit és árnyékot vet a jogállamiság egyik fontos elemére, a tisztességes eljárás lehetőségére. Az intézet az Európai Bizottsággal szemben is bírálatot fogalmaz meg. Mint írják, Jean-Claude Juncker, a bizottság előző elnöke az Európai Unió ország- és pártpolitikától mentes jogalkalmazó szervét, a bizottságot, „politikai bizottsággá” alakította. A politikai logika árt az egységes jogértelmezésnek, és megteremtette a politikailag motivált eljárások, a kettős mérce, valamint a szakmai helyett a politikai kommunikáció kultúráját.
A jelentés szerzőinek hatodik pontja szerint a jogállamiság elvének általános megfogalmazása lehetőséget nyit az önkényes értelmezésre, amit bizonyít a tagállamok számonkérése során mutatott kettős mérce, ami súlyosan sérti a jogállamiság elveit.
– Az uniós intézmények és vezetőik minden esetben a pluralizmus elkötelezett hívének mutatkoznak, de a nemzetállamok vezetőinek, intézményeinek és a nemzetállami népszavazások véleményét figyelmen kívül hagyják – von mérleget a Nézőpont Intézet, s nyolcadik megállapításként felróják az EU intézményeinek azt is, hogy míg a szexuális kisebbségek mozgalmait felkarolták, a nyelvi és etnikai kisebbségek ügyével nem foglalkoznak.
A teljes jelentés ITT érhető el.
