2018.03.16. 22:40
A Békemenet megmutatta, a nemzeti tábornak vannak még tartalékai
A csütörtöki Békemenet felemelő és kivételesen jól sikerült esemény volt a nemzet fővárosában, és azt is demonstrálta: a nemzeti tábornak vannak tartalékai, muníciója - jelentette ki ifjabb Lomniczi Zoltán egy pénteki lakossági fórumon, a Heves megyei Kiskörén.
A Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője mintegy 100 fős hallgatósága előtt kiemelte: bár az előkészületeket minden eddiginél több nehézség és provokáció kísérte, kuriózum, hogy ennyien vettek részt rajta, nem valami ellen tiltakozva, hanem egy ügy mellett kiállva.
A csütörtöki demonstráció hangulata mindenkinek azt üzente:
„nyugalom, biztonság, békesség és öröm lehet Magyarországon, ha megmaradnak a mostani viszonyok”
- fogalmazott. Ennek „csak egy része, bár fontos eleme, hogy hazánk nem fogadja be és engedi letelepedni illegális bevándorlók tömegeit” – tette hozzá.
Kiemelte: 2015. előtt volt egy olyan jogos képzet, hogy a menekülteknek a genfi egyezmény és a magyar alaptörvény szerint meg kell kapniuk az oltalmazotti státuszt, de amint véget ér a polgárháború vagy az üldöztetés a hazájukban, ők visszatérnek oda. Ám az azóta érkezők nem akarnak elmenni innen, sőt családegyesítés címén még több embert igyekeznek magukkal hozni – mondta. A menekülteket és az illegális bevándorlókat nem szabad összekeverni – húzta alá, emlékeztetve, hogy sem a Bibliában, sem az uniós, illetve nemzetközi jogban nem létezik „letelepedéshez való jog”.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a népességfogyás tekintetében a világon talán Európa van a legrosszabb helyzetben. E probléma kezelésére az egyik lehetőség a betelepítés, a másik az őshonos nemzeti kisebbségek és családok támogatása, ösztönzése a gyermekvállalásra. Magyarország ez utóbbit képviseli, Brüsszel az előbbit, de „valahol meg kell állítani ezt az őrületet” – tette hozzá.
Európa szerinte az ultraliberalizmus és az iszlám szorításában él, és Magyarországnak „e fogó szorításában kell helytállnia”. Ezért a biztonság, a migránsok távoltartása nem magától értetődő állapot, hanem „sok fronton megvívott háború eredménye” – mondta.
A kontinens nyugati tagállamaiban „civilizációk harca” zajlik: a zsidó-keresztény kultúrkör hagyományai védelemre szorulnak, míg „az iszlám nem csupán vallásként, de politikai hódító ideológiaként lép fel, leigázva a nem iszlám vallásúakat” – fogalmazott ifjabb Lomniczi Zoltán.
Az április 8-i voksolásról szólva közölte: Magyarországon kozmopoliták küzdenek hazafiakkal, világpolgárok magyar polgárokkal. „A nemzeti oldal képviselői a hazáért, ezzel szemben az ellenzékiek közül vannak, akik egy oligarcha kegyeiért dolgoznak, mások pedig külföldieket szolgálnak”, ezért egyszerű a választás. Az 1848-as és 1956-os hősök nem azért harcoltak és áldozták életüket, hogy most Sorosék kiárusítsák és migránsok tömegei szállják meg Magyarországot – mondta.
A fórumon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, egyben képviselő-jelöltje arról beszélt: a magyar emberek újra és újra összefogtak és megtették azt, ami a megmaradáshoz kellett, úgy a tatárjárás és a török kiűzése, mint a szabadságharcok idején és napjainkban. „Az elmúlt ezer év helytállása és a Békemenet összefogása példa arra, hogyan maradhatunk fent ebben a hazában, nemzetként a következő ezer évben” – fogalmazott.