A legfontosabb kötőerő egy nemzet és a katonái között a bizalom

A honvédség főparancsnokaként Áder János méltatta azt is, hogy jelenleg tizennégy országban vannak jelen katonáink, hogy teljesítsék a szövetségesi kötelezettségeinket. „A honvédség tagjai eddig mindenhol megmutatták, hogy a magyarok tudására, elszántságára és áldozatvállalására számítani lehet” – fogalmazott a köztársasági elnök.

Áder János beszédében felelevenítette a honvédség 170 éves történetét. Úgy fogalmazott, Magyarország 1848-49-ben katonai értelemben is történelmet írt. „Hazánk önerejéből, szinte a semmiből eredményes nemzeti véderőt szervezett” – tette hozzá.

Emlékeztetett arra is: Mészáros Lázár, az első felelős magyar kormány hadügyminisztere a forradalom és szabadságharc előtt négy évvel A katonaságról című értekezésében már kijelentette, hogy a magyar katona feladata a hazának használni, a nemzetet szolgálni, a közjót előmozdítani.

A hadseregnek korszerűnek kell lennie, és ízig-vérig hazafiasnak, a magyar katona pedig a hon védelmezője, honvéd, amelyre alkalmatlan kényszerházasságában a császári haderővel – idézte fel Áder János Mészáros Lázár nagy port kavart akadémiai székfoglalóját, amely 1844-ben, az elhangzását követően a cenzúra miatt még nem jelenhetett meg nyomtatásban.

Ám a történelem úgy hozta, hogy alig négy esztendő múltán a tudós katona belevághatott tervei megvalósításába. Áder János elismerően szólt Mészáros Lázár miniszteri érdemeiről, amelyeknek köszönhetően létrejött a nemzeti tisztképzés új központja, a Ludovíceum.

1848 végére már több mint 110 ezer főből állt a honvédsereg, amely hosszú hónapokon át sikeresen szállt szembe egy európai nagyhatalommal, annak ellenére, hogy ez a haderő távoli európai színterekről hazahívott vagy éppenséggel harcot nem tapasztalt katonákból állt, valamint olyan tisztekből, akiknek választaniuk kellett az uralkodónak tett eskü és a nemzet iránti hűség között.

A kényszer közepette született honvédséget mégis összetartotta valami, megmutatkozott a magyar katonák tehetsége, és még a más nemzetiségűek is magyar bajtársaik között érezték otthon magukat – hangsúlyozta. A Magyar Honvédség csatákat nyert Pákozdon, Ozoránál, Szolnokon vagy épp Budán – sorolta -, a Habsburg Birodalom pedig csak a cári Oroszországgal összefogva tudott ellene győzedelmeskedni.

A 19. század derekán Európa újító, nemzeti önazonosságot kereső mozgalmai közül a magyarok tartottak ki legtovább – emlékeztetett az államfő, rámutatva: csak nekünk, magyaroknak sikerült a felizzott szabadságvágyat törvényes rendbe oltani, csak a mi forradalmunkból következett polgári építkezés. És csak a magyarok tudtak önerőből korszerűen működő fegyveres erőt kiállítani.

Mindezek miatt is büszkék lehetünk a magyarok egyik legnagyobb közös alkotására, az 1848-49-es eseményekre. Ekkor jött létre ugyanis mindaz, ami hazánkat visszafordíthatatlanul a modern polgári átalakulás útjára kormányozta – mutatott rá az államfő.

Beszédében kitért arra is, hogy bár a szabadságharc fegyverei ma már múzeumokban pihennek, a katonai erények, vagyis a hűség, a bátorság és a kitartás eszméje felett nem járt el az idő.

Simicskó István: Magyarország védelme semmivel sem pótolható érték

A magyar állami szuverenitás, nemzeti értékeink, a magyar emberek és családok védelme minden időben és minden körülmények között, minden látható és láthatatlan veszéllyel szemben pótolhatatlan érték – emelte ki a 170 éves a Magyar Honvédség elnevezésű programsorozat budapesti gálaestjén szerda este a honvédelmi miniszter.

Simicskó István Magyarország hadtörténelmét felidézve azt mondta: amikor az ország ütőképes hadsereggel rendelkezett, az állam hatékonyan tudta védelmezni magát, a magyar katonák több alkalommal a kor legerősebb hadseregével szemben is helyt álltak. A magyarok csaknem 150 éven át az oszmán-török birodalommal szemben is képesek voltak helytállni, védeni Európa keresztény értékeit – mondta.

Az 1848-as szabadságharcban az akkor néhány hónap alatt felállított magyar honvédség több hadművelete bekerült számos ország katonai iskoláinak tankönyveibe, „a mintaszerű tervezés és végrehajtás példájaként” – fogalmazott a miniszter, aki a beszédében azt hangsúlyozta: a sikeres küzdelemnek „lelki, spirituális” alapja van.

Az kell, hogy munkánk során szívvel-lélekkel küzdjünk, hogy jobbá tegyük világunkat – emelte ki Simicskó István, hozzátéve: különösen fontos ez most, amikor szellemi zűrzavar van a világ számos pontján.

A miniszter szerint több mint ezer éves államiságunk történelme azt is bizonyítja: „Amikor nem voltunk képesek megvédeni hazánkat, mikor hitünk elgyengült, belső megosztottság ütötte fel a fejét, idegen elnyomás jutott osztályrészül Magyarországnak.” A széthúzás, továbbá a lelkesedés és a hit hiánya kudarcot hoz – emelte ki a miniszter, hozzátéve: „Így van ez ma is.”

A honvédelmi miniszter a Magyar Nemzeti Színházban rendezett esten tiszteletét fejezte ki a honvédség hősi halottai előtt, és köszönetet mondott a Magyar Honvédség egykori és jelenlegi katonáinak, kiemelve: az ő szolgálatuk nélkül Magyarország ma nem lehetne a világ egyik legbiztonságosabb országa.

A miniszter hangsúlyozta: katonai hagyományainkat, értékeinket tisztelő, jó szellemiségű, ütőképes honvédséget szeretnének felépíteni. Ezt a célt szolgálja a Zrínyi Miklósról elnevezett Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési terv – tette hozzá.

A 170 éves a Magyar Honvédség elnevezésű programsorozat nyitórendezvényét, amelyről portálunk szintén beszámolt, délelőtt a budai Várban, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartották. A rendezvényen meghirdették a „170 éves a Magyar Honvédség” rajzpályázatot és a „Tölts fel egy katonafotót!” online pályázatot. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum az évforduló alkalmából vándorkiállítást is szervezett, amelyet az év folyamán országszerte több településre is elvisznek.

Borítóképünkön Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Magyar Honvédség 170 éves évfordulója alkalmából rendezett programsorozat gálaestjén a Nemzeti Színházban 2018. február 21-én.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd