Felelsz vagy mersz?

„Négy a szabály: Ha kérdést kaptál, játszol. Igazat mondasz, vagy meghalsz. Megteszed, amit kell, vagy meghalsz. Ha kiszállsz, akkor is meghalsz.” Lucy Hale (Hazug csajok társasága) és Tyler Posey (Teen Wolf – Farkasbőrben) végzős egyetemistákat alakítanak a Felelsz vagy mersz című thrillerben. A történet szerint egy összeszokott baráti társaság utolsó egyetemi kiruccanásán vesz részt, és az ártalmatlan Felelsz vagy mersz nevű játékkal ütik el az időt. A játék azonban hazamegy velük, és arra kényszeríti őket, hogy folytassák a kérdezz-feleleket. Aki abbahagyja, arra halál vár. A színésznővel Kubiszyn Viktor (UIP) beszélgetett, a cikk a Vasárnap Reggel hasábjain jelent meg.

Hogy került kapcsolatba a filmmel?

Az ügynököm küldte el nekem a forgatókönyvet, és nagyon jól szórakoztam rajta. Nem tudom felajánlották volna-e maguktól a szerepet, de színészként jobban szeretek meghallgatásra menni, mert számomra semmi kínosabb nem létezik, mint úgy besétálni a forgatásra, hogy nem tudják mire vagyok képes, mit teszek hozzá a filmhez. Annyi eltérő szempont van, aminek egybe kell esnie ahhoz, hogy működjenek a dolgok, és biztosra akartam menni, hogy azt kapják, amiért fizetnek. Szóval elmentem meghallgatásra, és így kaptam meg a szerepet.

Mit gondol az Ön által játszott Olivia figurájáról?

Olivia olyan karakter, akinek szeretnek az emberek a közelében lenni, tele van energiával, felvillanyozza a társaságot, ezért arra törekedtem, hogy az elején egy igazán naiv, cuki valakinek tűnjön, mert a film végén pontosan tudni fogja a néző, hogy mi mindent élt át. Szerettem volna ívet adni a történetének, mert ugyan traumatizált és sérült, viszont közben ez a klassz, vagány valaki lesz. Látod mind a két oldalát, és azt is, hogyan hat egy tragikus helyzet az emberre.

A filmből kiderül, hogy a vagányság csak felszín.

Ez az, ami igazán nagyszerű a forgatókönyvben. Rámutat arra, hogy mindenkinek van olyasmi a múltjában, amit rejteget, egy olyan oldala, amit nem mutogat az embereknek. Még a világ legjobb embereinek is megvannak azok a dolgai, amik ébren tartják őket éjszaka. Szerintem izgalmas, hogy Oliviának az a legrosszabb lehetőség, hogy felfedjen egy titkot a barátnője előtt, és ez az, amit a lehető legtovább halogat. Amikor végre elárulja ezt a titkot, az csak közelebb hozza őket egymáshoz.

Milyen volt a közös munka Jeff Wadlow rendezővel?

Nagyon pozitív volt számomra, hogy pontos elképzelése volt a filmmel kapcsolatban és terve is volt arra, hogy ezt hogyan éri el. Sok filmben maradnak elvarratlan szálak, Jeffnél nem ez volt a helyzet. Pontosan tudta a jelenetek forgatási rendjét, és azt is, hogy mit szeretne elérni. Emellett megbízott a színészeiben, és teljes szabadságot kaptunk, hogy azt csináljunk, amit szeretnénk, és ez nem túl gyakori.

A forgatáson segített az ön televíziós tapasztalata?

A tv csak rohan, rohan, rohan, szóval igazán szűkös időd van arra, hogy bármit is csinálj, és pont ugyanilyen volt ez a film is. Alacsony költségvetésű film, 23 forgatási nappal, viszont így megvolt az a rohanó tempó, és energia, ami a film előnyére vált. Az ilyen filmeknél az energiaszintet végig fenn kell tartani, viszont a forgatásokon néha muszáj pihenned, vagy szundítanod egyet, ilyenkor el tud illanni a szikra. Mivel munkán kívül másra nem volt időnk, így végig izgalmas lett a film is.

Mindenki kipróbálhatta a saját ijesztő mosolyát. Kié volt a legjobb?

Azt hiszem Tyleré, mert amikor olyan arcot vág, teljesen olyan, mint a filmben lévő. Szuperül eltalálta a halott tekintetet. Az én esetemben nem volt nehéz dolguk, mert alapból nagyok a szemeim, inkább csak jobban hangsúlyozták a méretét. Nagyon érdekes volt azoknak a jeleneteknek a forgatása, mert végig a mellkasunkhoz kellett szorítani az állunkat, és így a lehető legszélesebben mosolyogni. Sokkal rémisztőbb volt, mint ahogy gondoltam.

Mi volt a legnehezebb jelenete a forgatáson?

Valószínűleg a film vége, mert minden akkor tetőződik. Ez alatt a jelenet alatt voltunk leginkább kimerülve, mind mentálisan, mind fizikailag, tényleg életről és halálról van szó, és egy elég hosszú jelenetről van szó, így jó néhány napig forgattuk. Meg kellett küzdenünk a porral, a hőséggel, meg egy csomó gyakorlati dolog, mint a lemenő nap sugarai, vagy a tűz. Nehéz volt, de katartikus is. Remélem a nézők is ezt gondolják majd.