Hiányszakmák adják fel a leckét a nógrádi intézményeknek

A Nógrád Megyei Regionális és Fejlesztési Bizottság és az Innovációs és Technológiai Minisztérium minden évben meghatározza, hogy melyek a hiányszakmák egy megyében. Azok a diákok, akik ezeket a hiányszakmákat tanulják, havi szinten 10 és 50 ezer forint közötti összeget kapnak tanulmányi eredménytől függően. Szakközépiskolában a maximális összeg 35 ezer forint, míg szakgimnáziumban 50 ezer forint. Például egy 4,51 feletti tanulmányi átlaggal rendelkező, hegesztőnek tanuló diák 35 ezer forint havi juttatásban részesül. Az ösztöndíj feltétele, hogy a tanuló nem lehet évfolyamismétlő, nem lehet fegyelmi büntetése, az igazolatlan órák száma nem haladhatja meg a hetet, tanulmányi átlaga pedig legalább 2,51 kell, hogy legyen Szakgimnáziumban utóbbi 3,01.

Ha kitekintünk Európára, meglepő dolgokat láthatunk. Itt van például a sokat emlegetett finn oktatási rendszer, ami sokaknak az egyik legfontosabb hivatkozási alap ahhoz, hogyan is kell megújítani az iskolarendszert. Az Eurostat legutóbbi adataiból az derül ki, hogy a finn középfokú szakképzésben résztvevő diákok kétszer annyian vannak, mint az általános gimnáziumi képzésben tanulók. Számos európai országban, Hollandiában, Francia-, Német- és Olaszországban is többen tanulnak szakképzésben, mint gimnáziumban. A hagyományos kétkezi munkák között több olyan van, ami az átlagosnál jóval nagyobb kreativitást igényel, így az önmegvalósítást is lehetővé teszi. Szinte mindegyik szakma sikerrel űzhető bárhol és jó megélhetést is biztosít.

Előbbiek alapján azt gondolhatjuk, hogy a szakiskolák népszerűek.

– Sajnos korántsem ez a helyzet – mondta el lapunknak Kopcsányi Ottó. – Vannak olyan szakmák, melyeket a minisztérium hiányszakmának jelölt, de a megyében a kilenc tagintézményből sehol nem tudják elindítani a képzést, érdeklődés hiányában. Ilyen az autószerelő, a bútoripari technikus. Pillanatnyilag a megyében sehol nem zajlik víz-, központifűtésszerelő-képzés. Egyszerűen nem lehet egy osztálynyi gyereket összeszedni. Három éve próbáljuk beindítani az elektromechanikaiműszerész-képzést, teljesen reménytelenül. Nagyon döcögősen tudjuk működtetni az asztalos- és az ácsképzést. A szakoktatók sokszor ingáznak a megyei szakképző intézmények között, hogy meglegyen a kötelező óraszámuk.

Arra a kérdésre, hogy mely szakmákból mutatkozik a legnagyobb hiány a munkaerőpiacon, az igazgató elmondta: a 2018–2019-es tanévben hiányszakmának minősül Nógrádban a gépi forgácsoló, a hegesztő, a kőműves, a női szabó, a villanyszerelő és a gépgyártás-technológiai technikus is.

– Érdekes, hogy pont azok a hagyományos, kétkezi foglalkozások vannak a legnagyobb veszélyben, amikből nagyon jól meg lehet élni manapság – fűzte hozzá Kopcsányi Ottó.

– Ausztriában a nyolcadik osztályból kikerülő gyerekek húsz százaléka megy gimnáziumba, Magyarországon ez az arány még mindig negyven százalék. Nagyon nehezen tudjuk meggyőzni mind a szülőket, mind a diákokat arról, hogy nálunk egy jól hasznosítható szakmát kap a gyermek a kezébe a képzés végeztével. Ez sokkal többet ér, mint egy egyszerű érettségi. Szokták mondani, hogy a munkaerőhiány tekintetében a huszonnegyedik órában vagyunk. Szerintem a helyzet még ennél is rosszabb. Nem tudom, ki fogja elvégezni ezeket a munkákat tíz év múlva.

Kérdésünkre, hogy a mai gyerekek miért nem akarják a hagyományos foglalkozásokat űzni, kifejtette: személyes véleménye szerint az intézményben oktatott szakmák tisztességes, jó megélhetést biztosítanak, de kemény, kétkezi munkát igényelnek. A világ megváltozott, a fiatalok is szeretik a könnyebb munkákat választani...