Novembertől ölthet fenyegető mértéket a füstköd megyénkben is

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Salgótarjánban automata mérőállomással rendelkezik, amelynek adatai alapján a tavaszi és nyári hónapokban nem fordult elő, hogy a szálló por átlépte volna a határértéket. Ezen felül manuális mérőpontjuk üzemel a bátonyterenyei általános iskolánál, a balassagyarmati kábelgyár ipartelepen és a megyeszékhely Füleki útján, ahol nitrogén-dioxid-mérés történik. Salgótarjánban nyáron és ősz elején a nitrogén-dioxid koncentrációk az országos átlag alatt voltak, míg a szállópor-koncentráció olykor meghaladta az országos átlagot.

Varga Tamás környezetmérnök elmondta: a helyzet javítása érdekében a környezettudatos magatartás lenne a mérvadó. Érdemes autó helyett tömegközlekedést vagy kerékpárt választani, de a cégeknek is a legszigorúbb füstgáz elleni védekező- és szűrőrendszert kellene alkalmazni. Amennyiben autóval indulunk útnak, úgy érdemes az elektromos vagy hibridhajtású mellett voksolni, aminek a szennyezőanyag-kibocsájtása nulla. Emellett – ha lehetséges – a gáz-, a táv- és az elektromos fűtést részesítsük előnyben. A nitrogéndioxid-szennyezés javulására a hazai autópark magasabb környezetvédelmi besorolású cseréje adhatna esélyt, valamint az, ha a környezetvédelmi szempontok magasabb prioritással szerepelnének a közlekedéstervezésben.

Egy szakportál – a salgótarjáni mérőállomás adataira hivatkozva – azt mutatta ki: az elmúlt napokban a megyeszékhelyen volt példa arra, hogy a levegő minősége – egy adott órában – a kedvezőtlen kategóriába esett.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központja arról tájékoztatta lapunkat, hogy hazánkban jellemzően a fűtési időszakokban lépi túl a határértéket a szállópor-koncentráció. Továbbá általánosságban elmondható, hogy telente a lakossági szilárd tüzelés, de a hulladékégetés is árt a levegő minőségének. Egy másik, problémát okozó szennyező a nitrogén-dioxid, ami jellemzően a közlekedésben résztvevő gépjárművekből kerül a levegőbe.E szennyezőnél is zömmel télen jelentkeznek túllépések, de magasabb koncentrációt tapasztalhatunk a nagy forgalmú utaknál is. Az ózon esetében elsősorban a lakóövezetekben, valamint a vidéki háttérállomásokon figyelhető meg magasabb érték.

Varga Tamás környezetmérnök, salgótarjáni biológia, földrajz és környezettan szakos középiskolai tanár elmondta: amikor a levegőmozgás szinte leáll, s a szennyezőanyag egy helyben marad, akkor szmog képződik. Ennek két fajtája – a London- és a Los Angeles-típusú – ismert.

– Előbbi azoknál az iparterületeknél és városoknál jellemző, ahol koromszemcsék és kénsavcseppek mellett kén-dioxid és por kerül a levegőbe, valamint a hőmérséklet 5 és -3 Celsius-fok között mozog, magas légnyomással és páratartalommal párosulva. Ez jellemző késő ősszel és télen Salgótarján környékére is – ismertette a szakember.

Hozzátette: ha a légszennyezettség szintje meghaladja a határértéket, akkor az már az egészségre is ártalmas lehet. A szálló por a légutakba jutva nyálkahártya-irritációt és a tüdő védekező sejtjeinek a pusztulását okozhatja. Súlyos esetekben növeli a légzőszervi rákos elváltozások kockázatát is.

Mint mondta, a szmog leginkább novembertől fenyegeti a megyét, amikor az idő hidegebbre fordul, s a kipufogógázok mellett az intenzívebb fűtési szezonnal járó nagyobb füst is gondot okozhat.

A megyeszékhely környékén a földrajzi fekvés – a völgyvárosjelleg – miatt is lehet számolni a téli szmoggal. A hegységekkel körülzárt medence, a csökkenő légmozgás és a völgybe szoruló levegő igencsak kedvez a szmog kialakulásának. A völgyben megbújó falvak a vegyes tüzelés révén válnak veszélyeztetetté, míg Balassagyarmat és Rétság települései az elhelyezkedésük miatt jobb helyzetben vannak.

(Borítóképünk NMH-fotó)