2024.02.08. 19:55
A helyi várért és a civil szervezetekért mindent megtesz a drégelypalánki népművelő
Pásztor Ildikó, drégelypalánki népművelő több mint 30 éve a kultúra, a hagyományok és a Szondi-kultusz ápolásán munkálkodik. Nemrégiben Magyar Kultúra Lovagja címmel ismerték el tevékenységét. A kezdetekről, az elismerésről és a jelenlegi feladatairól is kérdeztük.
Pásztor Ildikó több mint 30 éve a kultúra, a hagyományok és a Szondi-kultusz ápolásán munkálkodik
Forrás: Nool
Fotó: Lukács Zsófia
– Évtizedeken keresztül vezette a drégelypalánki Művelődési Ház és Könyvtárat, majd a Szondi Turisztikai Központot, támogatja a civil szervezeteket, jelenleg is a Szondi-kultusz ápolásán tevékenykedik. Hogy kezdődött mindez?
– Drégelypalánk köztiszteletben álló személyiségeként tartották számon Kormosói István jegyzőt. Pityu bácsi a szomszédunk volt, ő csábított a könyvtáros pályára. Eredeti végzettségem könyvtáros asszisztens. Imádtam programokat szervezni, közösségekkel foglalkozni, így a gyermekeim születése után felajánlotta az önkormányzat, hogy vállaljam el a megüresedett művelődési ház vezetését is egy évre, ebből aztán több évtized lett. A főiskolán már művelődésszervező szakon végeztem. Felvettem az civil szervezetek menedzsmentje szakirányt is, valahol itt kezdődött el a civil szervezetekkel való kapcsolatom.
– Számtalan program, hagyományőrzés, Drégely várának a renoválása és turisztikai fejlesztések kötődnek a nevéhez. Nem csak Drégelypalánkon, hanem a környéken is meghatározó szerepet tölt be a kulturális élet szervezésében. Melyekre a legbüszkébb és mit gondol, mitől lettek sikeresek ezek a rendezvények?
– Több meghatározó mozzanata is volt az életemnek, de valóban Drégely vára és a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ beindítása és működtetése volt a legkedvesebb számomra. 15 éves álmom valósult meg, amikor megnyílt a központ. 2013-ban nyert Drégelypalánk önkormányzata egy pályázatot, s ezt követően 2015- ben adtuk át a megújult turisztikai központot. A megépítésének is az volt a fő célja, hogy méltó emléket állítsunk a hőseinknek a faluban is, információt adjunk a vár megközelítéséről. Már korábban is a művelődési ház vállalta fel az ide érkező csoportok koordinálását, így aztán arra gondoltunk, hogy a legszerencsésebb az lenne, ha egy nonprofit Kft. keretei között folytatnánk ezt a munkát. Kibővült, színesebb lett ezáltal a művelődési ház tevékenysége is. A Drégelyvár Alapítványban már negyedszázada tevékenykedem. Teszáry Károly, a Börzsöny Tájegység akkori vezetője, a vár építtetője és megmentője bizalommal fogadta a segítségemet. Most már unokájával, Teszáry Hangával dolgozunk együtt a legnagyobb egyetértésben, hogy minél többen megismerhessék Drégely várát, amelynek állagmegóvása, építése hatalmas feladat.
–Mivel foglalkozik jelenleg?
– Színes és sokrétű munkát végzek, minden napom más. Nem távolodtam el az eredeti szakmámtól, kulturális és turisztikai menedzserként dolgozom az egyéni vállalkozásomban. Főként pályázatokat írok civil szervezeteknek és vállalkozóknak, illetve részt veszek különböző projektek megvalósításában is. Múlt év végén záródott egy nagyobb munka, amikor is a Nógrád vármegyei civil szervezeteket gyűjtöttem egy adatbázisba. A Sugárkankalin Turisztikai Egyesület elnökeként együtt dolgozom mikrotérségi turisztikai szolgáltatókkal, önkormányzatokkal, mentorálok civil szervezeteket, gyakran kapok felkéréseket tanácsadásra, előadások tartására, szóval nem unatkozom.
– Nemrégiben átvehette a Magyar Kultúra Lovagja elismerést. Mit jelent ez az ön számára?
– Őszintén meglepődtem a jelölésen, és hálás vagyok, hogy én is bekerülhettem ebbe a rangos névsorba. Szívet melengető érzés volt átvenni ezt az elismerést. A világ minden részéről, mintegy 250 javaslat alapján a magyarság kulturális területein tevékenykedők választották ki azt a harminc embert, akik végül a Magyar Kultúra Lovagja címet megkapták.