A Zenthe is szerepel a vidéki színházakról szóló kötetben

Ha e kiadvány 2012 előtt jelent volna meg, bizony hiába kerestük volna benne a nógrádi megyeszékhelyet, hiszen azon év májusa előtt a városban nem létezett saját működtetésű professzionalista színház. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem voltak előadások, hiszen a vendégtársulatok – fővárosiak és vidékiek – évtizedek óta szerepeltek itt több-kevesebb rendszerességgel. 

Már a jelenlegi József Attila Művelődési Központ megnyitása előtt a jogelőd intézményben, az egykori ipartestületi székházban is lehetett előadásokat nézni különböző társulatok interpretálásában. Az 1966-ban a Fő téren átadott impozáns épület lehetőségei azonban minőségi változást eredményeztek a város színházi kultúrájában, hiszen sorozatban léphettek ott fel jeles színházak és nagy nevű, legendás egyéniségek. Közben azonban a háttérben egyre erősödött az önálló színház létrehozásának gondolata, igénye. S e törekvés nem volt független a Salgótarjánban a korábbiakban aktívan létezett, s egészen a 19. század végéig visszavezethető amatőr színjátszó mozgalomtól. 

Nem véletlen tehát, hogy a Zenthe színházat bemutató oldalak éppen e kezdeti időszakra való visszatekintéssel indulnak. Megemlíttetik, hogy úgymond a csírák 1878-ig, a Acélgyári Olvasóegyletig vezethetők vissza. E közösségi formáció keretében a műkedvelők 1887-ben debütáltak Gerő Károly Vadgalamb című népszínművével. A csoport gyakorlatilag folyamatosan dolgozott, a minőségi ugrást az 1940-es évek második felétől a Petőfi nevével fémjelzett igencsak sikeres szakosztály jelentette, de joggal esik szó a többi gyár, üzem, szakszervezet kötelékében működött színjátszó körökről is. Közvetlen előzménynek a fiatalokat mozgósító KiViSzI és a már kifejezetten az önálló színházalapítás reményében és szándékával működött Vertich Színpadstúdió – élén néhai T. Pataki Lászlóval, P. Kerner Edittel, Sándor Zoltánnal, Susán Ferenccel és Molnár Ernővel – tekinthető. A folyamatot a dr. Horváth István múzeumigazgató által vezetett Salgótarjáni Polgári Kör is erősítette, gyorsította. 

E törekvések 2012-ben vezettek sikerre, minthogy az ügyet pártfogásba vette az akkori polgármester, Székyné dr. Sztrémi Melinda, továbbá az önkormányzat is kilátásba helyezte az azóta következetesen megvalósuló partneri együttműködést, támogatást. Nagy lépést jelentett annak a kiváló ötletnek, kezdeményezésnek a realizálása, amely szerint a salgótarjáni színház a város szülöttének, a színészóriásnak, Zenthe Ferencnek a nevét vegye fel. 

Az első bemutatóra, nyitóelőadásra 2012. május 29-én került sor Plautus A hetvenkedő katona című vígjátékával. A színház – amely előszeretettel alkalmaz helyi kötődésű művészeket s egyéb funkciójú munkatársakat – szoros kapcsolatokat ápol a Nógrád Táncegyüttessel és a KoméDiák utánpótlás-nevelő csoporttal is. A teátrum 2020 óta rendelkezik húsz főt meghaladó önálló társulattal. Az előadások színhelye a Fő tér 5. sz. alatti Szrogh György tervezte impozáns épület, amelyet természetesen közösen használnak a helyi közművelődési központtal. 2021 őszén egy kamarateremmel bővült a bemutatók színhelye. A főépületről és néhány zenthés rekvizítumról, konkrétan díjról remek fotók kerültek az albumba.