2019.01.09. 13:53
Nógrádi kuriózumokkal indult 2019 Salgótarjánban
Eltelt már jó néhány óra, sőt nap is a finálé utolsó dallamainak – a Különös szilveszternek és a Radetzky marsnak – az elhangzása, a pezsgőspoharak összekoccanása óta. A József Attila Művelődési Központban rendezett, az új esztendőt köszöntő hangverseny azonban megannyi felidézésre, méltánylásra érdemes, a szűkebb hazához, Palócországhoz kötődő mozzanattal volt teli.
Ritkaság, hogy e koncerten a népművészet is szerepet kapott a maconkai Harasztiék előadásában
Az az ötlet, hogy ebben a városban is legyen újévi koncert, a kétezres évek végén merült fel. A kezdeményező Pándy Piroska Liszt-, Madách- és Prima díjas, s tavaly óta immár a polgári tagozatú Magyar Érdemrend Lovagkereszttel is kitüntetett énekművész volt. S nemcsak a koncertek – az elsőre 2009-ben került sor – megszületésénél bábáskodott, hanem az azóta eltelt évtized során is szinte mindig tevékenyen vett részt a szervezőmunkában, az előadók meghívásában. E törekvései hátterében mindenekelőtt a Salgótarjánhoz, szülővárosához, szűkebb környezetéhez, Baglyasaljához fűződő mély érzelmi szálak húzódnak meg. Ezért segít minden tőle telhető módon. A jó szándék, a szeretet vezérli karitatív tevékenységét is.
A minapi – immár tizenegyedik ilyen típusú – hangversenyre is Pámdy Piroska invitálta meg az eltérő generációkhoz tartozó, pályájuk más-más szakaszán járó énekeseket, kollégáit, barátait, tanítványait. Az ismert és elismert személyiségek közé sorolandó Berkes János érdemes művész, a Halhatatlanok Társulata és a Magyar Állami Operaház örökös tagja, aki az operairodalom sok-sok tenor főszerepét énekelte már el. Ezúttal – többek között – a nap és a szabadság himnuszának is tartott világhírű nápolyi dallal, az O, sole mióval ajándékozta meg a közönséget. Szintén sok sikert élt már meg a színpadon, a Madách Színház tagja Fonyó Barbara is. Csaknem kétszázszor lépett fel az Operaház fantomja című musicalben. Most is Christine-t szólaltatta meg egyik számában. Az iskolázott hangú, mindig elegáns megjelenésű énekesnő a legtöbbször volt vendége a salgótarjáni újévi koncertnek.
Sokszínű program két részben
Az előzőekben kialakult hagyomány szerint a műsor ez alkalommal is jól elkülönülő két felvonásra volt osztható. Az elsőben főként az operett- és operarészletek csendültek fel olyan klasszikusoktól, mint Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, G. Puccini vagy G. Verdi. A szünet után inkább filmbetétdalok, musical- és hajdani könnyűzenei slágerek hangzottak el. A szólószámok és a duettek váltogatták egymást. A zenekar önállóan adta elő Erkel Ferenc palotását, J. Offenbach kánkánját vagy Astor Piazzolla tangóját.
Pándy Piroska énekművészként is kamatoztatta kivételes képességeit, tudását és juttatta érvényre mindig igényes, magas színvonalú műsorválasztását. Ezt igazolta a Római vakáció című világsikerű filmből a Moon River is. A művésznőtől a hangverseny végén ez alkalommal sem maradhatott el a már védjegyének tekinthető Hajrá Salgótarján! buzdítás.
Értelemszerűen máshol tartanak karrierjükben a fiatalabb korosztály képviselői. Közülük elsőként – és nem először – a Salgótarjánban született bátonyterenyei Somogyi Kata lépett színre a János Vitéz Iluska-dalával. A megnyerő személyiségű, fokozatosan kibontakozó ifjú tehetség a Miskolci Egyetemen tanul, énekmestere Muskát András és felesége, Tokody Ilona, mentora pedig Pándy Piroska. Juliska szerelmének, Kukorica Jancsit, a pásztorok királyát Jenei Gábor személyesítette meg.
Az új esztendő reggelén kifejezetten e hangverseny kedvéért repült Magyarországra Berlinből, tekintve, hogy Pándy Piroska első tanítványának tudhatja magát. Korábban még egyáltalán nem járt Salgótarjánban a 2004-es Megasztáron feltűnt énekes, a ma már végzett énektanár Mujahid Zoltán, akit Szécsi Pál követőjeként tartanak számon. Nagyon jól érezte magát a nógrádi megyeszékhelyen.
Különleges, az újévi koncerteken szokatlan, mondhatni egyedi színfoltja volt a műsornak a népzene megjelenése, amelyet a maconkai négy Haraszti testvér jelenített meg. Julcsi és Marcsi a Fölszállott a páva gyermekversenyének győztese volt, József a televíziós vetélkedő szólótáncdöntőjéig jutott, Sándor a Nógrád Táncegyüttest képviselte. Kedves műsorukban a két leány acapella stílusban énekelt aktuális palóc dalokat, dudanótákat, köszöntőket. A fiúk kanász- és juhásztáncokkal szórakoztatták az ünneplőket.
Volt egy nem kívánatos eseménye, érdekessége is az újévi koncertnek. A budapesti, egri és hatvani zenészekkel alaposan ki- és megerősített Salgótarjáni Szimfonikus Zenekart eredetileg – az ugyancsak hatvani – Kiss Zoltán vezényelte volna, de a főpróbán kiderült betegsége megakadályozta ebben. Így a zenekar koncertmestere, a hegedűtanárként, a helyi zeneiskola korábbi igazgatójaként ismert Tóth Tibor vállalta magára e hálátlan, kifejezetten nehéz tisztet. Megszokott szerepében lépett viszont fel a műsorvezető Andó Ákos, aki hangulatosan tálalta a közönségnek a legfontosabb tudnivalókat a fellépőkről és az előadott számokról.