Rossz poén

A mondás úgy tartja, hogy a változatosság gyönyörködtet, de egészen biztos vagyok benne, hogy mindezt a szállóige nem a teljes „pálfordulásra” érti. A minap például teljesen megrökönyödve vettem elő a szekrényem mélyéről a bokacsizmámat, a kötött pulóvereimet és a vastagabb kabátomat, miközben az előző nap még ujjatlan blúzban és rövidnadrágban jártam-keltem az utcákon. Mintha az éghajlat valami rossz poént sütött volna el, és fordította volna az arcát a nyári kánikulából egyből az ősz végét jellemző hűvösbe. Én pedig már alig várom, hogy egy széles vigyor kíséretében azt harsogja: „jól megtréfáltalak titeket!”… miközben a hőmérő higanyszálai visszakapaszkodnak 25 fok környékére.