Legéndi konferencián tájékozódtak és cseréltek tapasztalatot a női vállalkozók

A Nyáry-kastélyban megtartott konferencia megnyitóján Bíró Anna, a Magyar Nemzeti Vidék Hálózat (MNVH) Nógrád vármegyei területi felelőse köszöntötte a megjelenteket. A konferencia egyik célja volt, hogy bemutassák a női vállalkozókat.

– 2013-ban tartottunk Legénden egy konferenciát az Agrárminisztérium és az Irányító Hatóság munkatársaival, egyetemi szakértőkkel, valamint az MNVH elnökségi tagjaival. Majd egy évvel később szintén rendeztünk egy konferenciát, amelynek középpontjában éppen a vidéki nők álltak. Úgy gondolom, hogy a mai esemény egy jó összehasonlítási alapként szolgálhat annak tekintetében, hogy mi történt az elmúlt 10 évben – hangsúlyozta Bíró Anna. 

Ezt követően Gláser-Katona Zsuzsanna, a VOSZ Női Vállalkozói Szekciójának a társelnöke vette át a szót. Ebben kiemelte, mivel nőkkel, női vállalkozókkal foglalkoznak, ezért fontosnak tartották, hogy bemutassák őket a konferencián, és azt, hogy hogyan tudnak érvényesülni ebben az ágazatban. 

Női vállalkozók: fontos, hogy a mezőgazdaságban is többen legyenek

Végül Lantos Gergely, a SEED Kisvállalkozás-Fejlesztési Alapítvány kuratóriumának az Agrárminisztérium részéről delegált tagja, kormányfőtanácsos szólt a résztvevőkhöz.

– A 2014-2020-as programozási időszak kezdetén teljesen más jellegű támogatási programot terveztünk, ami elődlegesen az élő munkaigényre helyezte a hangsúlyt. Majd a 2020-as években olyan szinten elterjedt a digitalizáció, hogy inkább a gépesítés, az automatizálás felé megyünk el. Mindez ráhatással van a munkaerőpiacra, és teljesen más jellegű képességeket vár el mind a mezőgazdaságban, mind a vállalkozásokban dolgozóktól – fogalmazott Lantos Gergely, aki szerint nagyon fontos, hogy a mezőgazdaságban és a vidéki vállalkozásokban minél nagyobb arányban legyenek női vezetők. 

Lantos Gergely egyebek mellett beszélt arról is, hogy lehetőséget kell teremteni a nők számára abban, hogy a családi gazdaságban elismerve legyenek, hogy adott estben önfoglalkoztatóként vagy a mezőgazdasági üzemhez kapcsolódva, diverzifikációs tevékenységként is megtalálják azokat a számításokat, jövedelemtermelő tevékenységeket, ahol hozzá tudnak járulni a saját foglalkoztatásukhoz vagy a családi kasszához. Mint mondta, a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv tartalmazza az ezekhez szükséges pályázatokat, illetve támogatási konstrukciókat. Végül kitért arra is, hogy a KAP Stratégiai Terv részeként létrehozzák a KAP hálózatot, amelynek az lesz a feladata, hogy segítse a fiatal vállalkozókat, a generációváltást a gazdaságokban, az induló vállalkozásokat és azok mentorálását. 

Számos előadást hallgathattak meg a résztvevők a konferencián 

A megnyitót követően Bíró Anna a KAP Stratégiai Terv (2023-2027) új pályázatairól és fejlesztési forrásairól tájékoztatta a jelenlévőket. Aztán dr. Barancsi Ágnes pályázatíró, agrármérnök arról beszélt, hogy hogyan tegyük magunkat pályázóképessé a 2024-2027. év KAP pályázataira. 

Dr. Kisérdi Imola vezető kormányfőtanácsos, a HIR Bíráló Bizottság elnöke a „Hagyományok-Ízek-Régiók” és HIR program pályázatai címmel tartott előadást. Dr. Csurgó Bernadett, az MTA Társadalomtudományi Kutató Központ Szociológiai Intézet tudományos főmunkatársa egyetemi kutatásokat ismertetett a szektorban dolgozó nők helyzetéről és a számuk alakulásáról. Gláser Tamás, a VOSZ Ellenőrző Bizottság alelnöke a szellemi tulajdon és annak vagyonjogairól tájékoztatott az agrárgazdaság női vállalkozások eredményes működésében. Mindezt a „Vállalkozó a gazdálkodó mögött” című kerekasztal beszélgetés követte, amelynek moderátora Lakatosné Lukács Zsuzsanna, a VOSZ Női Vállalkozói Szekciójának az elnöke és a SEED Kisvállalkozás-Fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója volt. Végül Gláser-Katona Zsuzsanna adott tájékoztatást a témákkal kapcsolatos tanácsadásról, induló képzésekről és a következő rendezvényekről.