Díjazták a diósjenői igazgatóhelyettes öt évtizedes munkáját

– Miért választotta a pedagógusi hivatást?
– Édesanyám tanító volt, így gyerekként közelről láthattam, hogy milyen a pedagógushivatás. Középiskolásként Pinke József osztályfőnököm nagyon jó közösséget kovácsolt össze a különböző környezetből jött tanulókból. Ennek köszönhetően az osztálytársaimmal szinte minden évben tartunk osztálytalálkozót. Példaértékű nevelőmunkája, embersége is közrejátszott abban, hogy pedagógus lettem. Nem utolsósorban pedig szeretem a gyerekeket. Én is sok szeretetet kaptam tőlük. Ezt bizonyítják az irányomba mutatott nyíltságuk, a tőlük kapott kisebb ajándékok, a rólam készült rajzaik, valamint a napokban számomra megrendezett meglepetés-búcsújuk is.

– Mit tart a munkája során a legfontosabbnak?
– Ha szabadna, erre Galgóczi Erzsébet író egy idézetével válaszolnék: „A tanításban nem az a legtöbb, hogy az ember azt a tudást, amit évtizedes elméleti és gyakorlati munkával megszerzett, továbbadja, hanem... az ember önmagát adja tovább. A személyiségét. A példát.” Őszintén remélem, hogy jó példát mutattam a tanítványaimnak.

Több díj koronázza a munkáját 

– Kapott-e már korábban valamilyen elismerést?
– A rendszerváltás előtt a pedagógusok többsége – így én is – a tanítási órákon, szakkörökön kívül a gyermekmozgalomban végzett nevelőmunkát. A vándortáborok, a balatoni nyaraltatások, a túrák, az akadályversenyek állandó résztvevője voltam. Ezt a tevékenységemet Kiváló Úttörővezető kitüntetéssel ismerték el. Emellett a közelmúltban a Belügyminisztérium pedagógusnap alkalmából Pedagógus Szolgálati Emlékéremben részesített, amely azoknak a nyugállományba vonuló pedagógusoknak adományozható, akik legalább 25 éven keresztül a gyermekek oktatása-nevelése érdekében tevékenykedtek, és kiemelkedő munkát végeztek. 

– Mit jelent az Ön számára az Eötvös József-díj?
– Nagy megtiszteltetésnek tartom. Az Eötvös József-díj ünnepélyes átvétele örök élmény lesz számomra. Különösen, hogy az elmúlt évek díjazottjai között országosan ismert pedagógusok neve is olvasható. Mint ismert, felterjesztés nélkül nem adnak kitüntetést. Éppen ezért hálás vagyok Berki Péternek, a diósjenői Szentgyörgyi István Általános Iskola igazgatójának a felterjesztésért, valamint Nagyné Barna Orsolyának, a Balassagyarmati Tankerületi Központ igazgatójának a támogatásért. A méltatásnak pedig meggyőzőnek kell lennie a bírálók számára, mert nem minden felterjesztett kapja meg az elismerést. Kiváló pedagógusok élnek Magyarországon, akik pályafutásuk során vagy végén nem kapnak kitüntetést, így ajánlom az ő számukra is az én Eötvös József-díjamat.

– Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Szeretnék több időt szánni a hobbijaimra: a horgászásra, a gombázásra és az olvasásra. Remélem, hamarosan unoka is érkezik a családunkba, a kicsikkel mindig megtaláltam a közös hangot.