Balassagyarmati diafilmes munkáit állították ki Kápolnásnyéken

Az időszaki kiállítás a kápolnásnyéki Halász kastélyban Zórád Ernő diafilmjeinek eredeti rajzait mutatja be, a „Gulliver kalapjától Háry János kalandjáig” című tárlat november 17-ig látható. Régi mesekönyveink és ifjúsági regényeink illusztrációi elevenednek meg a nagyszabású tárlaton. A magyar képregényművészet egyik legnagyobb alakjának rajzain generációk nőttek fel: gondoljunk csak a Gulliver utazásaihoz, vagy a Winnetou-hoz készített részletes, látványos és emlékezetes rajzaira, vagy a nagy klasszikusok – Rejtő Jenő, Jókai Mór és Móricz Zsigmond – tussal, akvarellel készített adaptációira.

A magyar diafilmkészítés hőskorába repít vissza

A kiállítás a magyar diafilmkészítés hőskorába repíti vissza a látogatót, a szervező a BÁV ART, a Diafilmgyártó Kft. és a kápolnásnyéki Halász-kastély. A tárlat megnyitóján minap köszöntőt mondott Nagy Elek, a BÁV Igazgatóságának elnöke, valamint L. Simon László József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója. A kiállítást Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV ART művészeti igazgatója ajánlotta a közönség figyelmébe.

1954-ben alapították a Magyar Diafilmgyártó Vállalatot, amely a rendszerváltásig több mint 6000 különféle tematikájú diafilmet készített. A legnépszerűbbnek a mesék és az ifjúsági regények feldolgozásai bizonyultak. Ezeket a magyar rajzfilm, képregény és illusztráció történetének ikonikus alakja készítette, Zórád Ernő, aki sajátos képi világgal a tömörítés ellenére is vissza tudta adni az eredeti művek hangulatát.

A november 17-ig látogatható tárlaton tizenhárom klasszikus diafilm eredeti illusztrációi láthatók, és az is kiderül, hogyan és milyen technikával készültek a filmek. Idén a Diafilmgyártó Vállalat alapításának hetvenedik évfordulója alkalmából számos diafilmes programot rendeznek.

Balassagyarmaton született a neves grafikus

Zórád Ernő képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista volt. A magyar művészettörténet egyik legsokoldalúbb alakjának számított, aki azért kapta a precíz bohém elnevezést, mert bármilyen témán dolgozott, abból alaposan felkészült. Zórád Ernő 1911-ben született Balassagyarmaton, és 2004-ben halt meg Budapesten. Pályáját alkalmazott grafikusként és illusztrátorként kezdte. A világháború után a hazai diafilm és képregényrajzolás úttörője lett. Illusztrált történetein és diafilmjein több generáció gyermekei szórakoztak. 1951-től négy évtizedig a Füles újság illusztrátoraként működött. Akvarellsorozaton örökítette meg a régi Tabán jellegzetes részleteit. Zórád Ernő húsz képregényéből 3800 oldalas kötetet lehetne összeállítani.

A polihisztor művész 1947-től a Magyar Vasárnap, a Pesti Izé, a Szabad Száj és a Magyar Nemzet grafikusa, karikaturistája volt, miközben sajátos műfajjal, az irodalmi pantheonnak nevezett montázsrajzokkal kísérletezett, legjellemzőbb műveikkel együtt megörökítve az irodalom nagyjainak portréit. Harminchat teljes diafilm fűződik a nevéhez, köztük a Gulliver, A Pál utcai fiúk vagy a Huckleberry Finn. Zórád Ernő a legmagasabb nívóra emelte a gyermekújságokban indult képregény műfaját. A következő 30 évben hatalmas mennyiségű, több mint 300 képregény született a keze alatt.

A 93 évet élt Zórád 1991-ben, 80. születésnapján megkapta Balassagyarmat Horváth Endre-díját, 2000-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. A Tabán-képeknek köszönhetően elismert látképfestővé vált, kiállítása nyílt a Képcsarnokban és a Műcsarnokban.