2 órája
Brüsszel a jövőben is be fog avatkozni a magyar belpolitikába
Fel kell készülni arra, hogy brüsszeli oldalról a továbbiakban is – egészen a 2026-os választásokig – lesznek komoly beavatkozási kísérletek a magyar belpolitikába – vélekedett a Nézőpont Intézet vezetője csütörtökön az M1 aktuális csatorna 48 perc című műsorában.
Nyílt kampányt folytatnak Büsszelből a magyar kormány ellen
Forrás: MTI
Fotó: Purger Tamás
Mráz Ágoston Sámuel arra a műsorvezetői felvetésre, hogy az Európai Parlament (EP) múlt heti ülésén példátlan támadások érték a magyar kormányt, továbbá az Európai Néppárt (EPP) egy közösségi oldalon publikált bejegyzésben utalt arra, hogy Orbán Viktornak „ideje mennie”, azt mondta:
gyakorlatilag „nyílt kampányt folytatnak” Büsszelből a magyar kormány ellen, azaz a kormányváltás érdekében.
Szent-Iványi István, az SZDSZ korábbi országgyűlési és európai parlamenti képviselője úgy vélekedett azonban, hogy manapság bevett gyakorlat a világpolitikában, amikor egy szereplő egy másik ország egyik vagy másik potenciális vezetője mellett teszi le a voksát.
Mráz Ágoston Sámuel ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP-ben helyet foglaló politikusok egy része nem pusztán véleményt fogalmazhat meg.
A magyar kormánnyal szembenállók többségüket felhasználva, valamint a politikai testületnek számító Európai Bizottság révén komolyan be is tudnak avatkozni egy másik ország, így Magyarország belügyeibe, egyebek mellett nyomásgyakorlások, eljárások, intézkedések révén vagy pusztán migrációval kapcsolatos kötelezettségek előírásával
– mondta.
Aláhúzta: fel kell készülni arra, hogy brüsszeli oldalról a továbbiakban is lesznek komoly beavatkozási kísérletek a 2026-os országgyűlési választásokig a magyar belpolitikába. Ennek az az egyik oka szerinte, hogy mára az EP vezető pártcsaládja, az Európai Néppárt nem tudta elfogadni Magyarország migrációval kapcsolatos markáns álláspontját, ráadásul az elmúlt évtizedben a jobboldaliak ellenében egyre inkább a középen, a baloldalon és a liberális oldalon állókat szólítja meg az EPP.
Szent-Iványi István úgy vélte: az EPP olyan ügyek miatt is fordult el a Fidesztől és került konfliktusba a magyar kormánnyal, mint a Sargentini-jelentés jogállamisági kérdései. Szerinte a magyar kormánynak az ország jobb helyzetbe hozása miatt a konfliktusok további mélyítése helyett mindenképpen közelednie kellene az EU-ban vezető szerepet betöltő politikai erőkhöz.
Az illegális bevándorlás az Unió egyik legnagyobb megoldandó problémája
Mráz Ágoston Sámuel szerint a tény, hogy a migráció vált már az EU legfontosabb problémájává, s ez az egyes országok választásait is tematizálja, nagyban befolyásolhatja az EU-s országok, később az Európai Bizottság politikai irányultságát is. Úgy vélte, aki az elmúlt években figyelt a magyar kormányfőre, megnézte a közvélemény-kutatásokat, tudta, hogy a migrációtól idegenkedik a társadalom, a fősodor viszont nem gondolta, hogy ennek politikai képviselete és politikai sikere is lesz. Így lett, nemcsak az egyes országokban, de a magyar kormánypárt alapításával megalakult harmadik legerősebb frakcióval az EP-ben is – tért rá ki.
A közelmúlt eseményei azt mutatták, hogy a nemzeti gondolkodású politikai erők számára választási sikereket hoz a migráció kérdésköre, erősödnek a rendszerkritikus pártok, s már az EU vezető hatalmában, Németországban is megfigyelhető a fordulat. Ez a fordulat pedig Brüsszelben is bekövetkezhet – tette hozzá.
Tűzszünetre és tárgyalásokra van szükség
Az orosz–ukrán háború ügye kapcsán Szent-Iványi István azt mondta: a békének igazságosnak kell lennie, a nemzetköz jog szerint pedig helyre kell állítani Ukrajna területi integritását, az például abszolút nem várható el szerinte, hogy Ukrajna lemond olyan területekről, amelyeket az oroszok még el sem foglaltak.
Mráz Ágoston Sámuel szerint sincs olyan békeszerződésre szükség, amely újabb háborúkat szül. Rámutatott ugyanakkor, hogy tenni, szólni kell a béke érdekében. Szerinte Magyarország kis országként mást nem tehet, mint folyamtosan felhívja a figyelmet: tűzszünetre és tárgyalásokra van szükség, mert ha a harcban álló felek nem beszélnek egymással, soha nem lesz béke, ami Európa érdekeivel is szemben áll. A tárgyalás azt jelenti, hogy ne haljon meg több ukrán, nem azt, hogy Ukrajna adja oda a területeit – emelte ki.
Európa versenyképességi problémái kapcsán abban egyetértettek a beszélgetőfelek, hogy – amint azt a magyar kormányfő is jelezte EP-ben tartott beszédében – komoly kihívásokra kell választ adnia a kontinensnek, s fordulatra van szükség az EU gazdaságának megerősítése érdekében.
