Siklókat sokfelé látni, méretes, nem mérges kígyókat észlelnek Nógrád-szerte

Úgy néznek ki, mint a kígyók, úgy viselkednek, mint a kígyók, mert valóban kígyók is. Általában ezen vitatkozik az internet népe, de valójában minden sikló kígyó, ám nem minden kígyó sikló. A siklóknak nincs méregfoguk, amit az áldozatba vájhatnának, sem méreganyaguk. Balassagyarmaton is egy nagyobb példányt észleltek a napokban. A Duna-Ipoly Nemzeti Park projektvezetője, Major Borbála reagált az észlelésekre.

–A közösségi média által több észlelés lát napvilágot, mint korábban, ez azonban nem jelenti a számuk, vagy a méretük növekedését. A siklók mindig is velünk éltek, kívánatosak a ház körül is mert sok, számunkra kártevő kisemlőstől szabadítanak meg minket. Az erdei sikló akár másfél méteresre is megnőhet, ez ijesztő lehet, de összetekeredve mindössze egy kakaós csigára emlékeztet. Az emberre ártalmatlanok, ha provokáljuk őket, akkor felénk kaphatnak, a bőrön felszíni hámsérülést okozhatnak, de nem mérgeznek és betegséget sem terjesztenek – ismertette Major Borbála.

Hozzátette, hogy az Ipoly mentén gyakori még a vízisikló, vagy a kockás sikló is, ők kevésbé merészkednek az ember közelébe, míg az erdei sikló pincékben, fészerekben, aknákban is jól érzi magát.  

Magyarországon minden kétéltű és hüllő védett.

–Az összes mérges és nem mérges kígyófajunk védett. A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén egyetlen mérgeskígyófaj fordul elő, ez is ritkán és leginkább a Dabasi Turjános környékén. A mérge emberre nem veszélyes, így kijelenthetjük, hogy a nagyobb méretű kígyók is teljesen ártalmatlanok, amikkel az emberek itt találkozhatnak– fogalmazott a nemzeti park munkatársa.

Táplálkozásukat tekintve a kockás sikló több halat fogyaszt, mint társaik. A vízisikló és az erdei sikló fő tápláléka a kisemlősök, az erdőben, a mezőn előforduló pockok, cickányok, egerek, kisebb patkányok, de akár a madártojásokat, kisebb békákat, gyíkokat is megeszik.

Észrevétlenül is áttelelhetnek az emberek közelében

–Amint beköszönt a jó idő, előbújnak a fagymentes helyekről, tavasszal és nyáron főként a reggeli órákban aktívabbak. Mivel védett állatokról beszélünk, a zavarásuk, elpusztításuk, az élőhelyük megsemmisítése  természetvédelmi törvénybe ütközik. Ha a házunk környékén, számunkra zavaró helyen élnek, akkor megpróbálhatjuk természetesebb környezetbe áthelyezni, védőkesztyűben, vagy a helyi nemzeti park természetvédelmi őreitől is segítséget kérhetünk indokolt esetben. Kérdéseinket az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály (MME KHVSZ) Facebook csoportjában is feltehetjük, ahol szakemberek válaszolnak – emelte ki Major Borbála