Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a honvédelmi nevelés fontos Nógrád számára (videó)

– A minap, a Magyar Sport Napján azt nyilatkozta, hogy a kormány mindig is elkötelezett volt a sport támogatása mellett, és példaként említette a Sportoló Nemzet Programot. Mit takar a gyakorlatban ez a kezdeményezés?
A sportolás, a rendszeres testedzés, a mozgás és maga az egészség a Honvédelmi Minisztériumnak kiemelt területe, legyen szó az élsportról vagy hobbiról. A tárca Sportért Felelős Államtitkársága a Nemzeti Sportügynökséggel indította útjára a Sportoló Nemzet Programot, melynek célja, hogy minél többen éljenek aktívan. A programmal olyan körülményeket és lehetőségeket kínál a Honvédelmi Minisztérium, amelyeknek köszönhetően a mozgás könnyen beilleszthető lesz a mindennapi életvitelbe. 
A mozgásigény ott mocorog bennünk, némi rásegítéssel a sport a fiatalok és idősek számára is az élet természetes részévé válhat, sőt reméljük, hogy már sokak számára azzá is vált. Egyrészt arra biztatjuk a velünk együttműködő sportegyesületeket, hogy nyissanak kaput az érdeklődők előtt, legyenek számukra biztos bázisok, ahol szakemberek segítségével, szervezett keretek között mozoghatnak. Másrészt létrehoztuk a Sportoló Nemzet Klubot, amelyben a tagok különleges sporteseményeken vehetnek részt, miközben kedvezményes edzési lehetőségeket is biztosítunk nekik több, általunk fenntartott sportlétesítményben.

– Milyen szerepet vállal a honvédség ezekben a programokban, illetve milyen szerepet kaphatnak a balassagyarmatihoz hasonló honvédelmi sportközpontok?
Ami a nagyközönségnek lehetőség, az a Honvédségi Sportközpontok (HSK) számára kiemelt feladat. A honvédelmi nevelés népszerűsítéséről van szó, amivel erősíteni lehet a honvédelem és a társadalom kapcsolatát. Ahogy mi, magunk alkotjuk a hazánkat, úgy mi magunk tudjuk megvédeni is. A honvédelem és a társadalom egy és ugyanaz, és ennek a közösségi érzését érdemes erősíteni.

Az érdeklődők, a fiatalok, kipróbálhatják és rendszeresen gyakorolhatják egy-egy létesítmény falain belül a különböző önvédelmi, küzdősport foglalkozásokat. Akit a fegyverek is érdekelnek, azoknak érdemes felkeresni a lőtereket. Egy 10 lőállásos 50 méteres lőtér lehetőséget ad a biztonságos fegyverkezelés elsajátítására. A kezdők a lézerfegyverekkel, airsoft fegyverekkel, a haladók már akár légfegyverekkel és a 0.22-es kaliberű fegyverekkel gyakorolhatják a sportlövészetet.
A társadalom egésze mellett a HSK lehet a zászlóshajósa a Honvéd Kadét Programnak is, mivel az iskolában megszerzett elméleti tudást tömbösített szakmai napokon és versenyeken a gyakorlatban is meg tudják próbálni a sportközpontokban. Jelenleg öt HSK működik Magyarországon, Baján, itt Nógrád vármegyében, Balassagyarmaton, valamint Szarvason, Szigetváron és Újfehértón. Örömmel mondhatom el, hogy mindegyik iránt hatalmas az érdeklődés. Ezért is fontos célja a kormánynak a program bővítése, miszerint minden vármegyében legyen egy ilyen létesítmény.

– A mindennapos testnevelés fontosságáról is többször szólt már. Ön szerint milyen a mai fiatalok fizikai állapota, és milyen a hozzáállásuk a sporthoz?
A kormány a sportot kiemelt stratégiai ágazattá nyilvánította. Ez azért is fontos lépés, mert a sportnak még soha nem kellett annyi versenytárssal megmérkőznie a fiatalok szabadidejéért folytatott versenyben, mint napjainkban. Mostanság sokszor már az is kihívás, hogy rávegyük a gyerekeket arra, hogy tegyék le az okostelefont, mozduljanak ki otthonról és váljanak valódi, hús-vér közösségek tagjaivá.
Hazánkban egyre több és jobb az olyan helyszín, ahol sportolni lehet. Ezekkel és a Magyarországon megrendezett nemzetközi sportesemények segítségével olyan vonzó környezet és hangulat alakul ki, amellyel a XXI. században is vonzóvá tudjuk tenni a sportot a fiatalok számára. A rendszeres mozgás nemcsak a testi, hanem a szellemi egészségüket is szolgálja. A HSK-k ezért is fontosak. A környék iskoláival élő a kapcsolat, a diákok folyamatosan látogatják a délelőtti idősávokban, tömbösített testnevelési órák keretein belül a központokat. Mind a lőtereken, mind a küzdősport-foglalkozásokon tudnak fizikailag és szellemileg is erősödni.

– Ha már a fiatalokról esett szó: az érettségi táján talán érdemes beszélni arról is, hogy a Magyar Honvédség milyen karrierlehetőséget kínál a közoktatásból frissen kikerülőknek?
A haza védelme a legnemesebb küldetés! Katonára mindig szükség van, nincs béke katona nélkül. A most érettségizőknek is érdemes megfontolni ezt, amikor a jövőjüket tervezik. Bátran állíthatom, hogy minden fiatal, aki csatlakozik ehhez a XXI. századi high-tech eszközökkel felvértezett csapathoz, az megtalálhatja a számítását. A honvédség nyitott azok számára is, akik civil munkájuk mellett érdeklődnek a honvédség iránt, kipróbálnák magukat olyan helyzetekben, amelyekkel egy átlagos civil nem találkozik. Számukra ideális a tartalékos katonai szolgálat. A munkahellyel és tanulmányokkal is összeegyeztethető, a rugalmas szolgálati forma egyre népszerűbb, már 10 ezernél is több tartalékos katonánk van, és még többeket akarunk megszólítani, hogy csatlakozzanak hozzánk, hiszen magam is tartalékos katona vagyok.
A tartalékosok kiképzéseken vesznek részt, gyakorlatokon, árvíz elleni védekezésben, toborzásban és a hagyományőrzés is tartalékos szolgálat – természetesen illetmény fejében. A tartalékos olyan típusú rálátást kap a katonai életformára, ami közülük sokakat inspirál arra, hogy később szerződéses vagy hivatásos szolgálatot vállaljanak. Akik bármilyen formában, hivatásosként vagy tartalékosként a honvédséget választják, összetartó, igazi közösség részévé válnak, ahol új barátságok is születnek. Katonáink mindenben számíthatnak egymásra a gyakorlótéren, a laktanyában és a hétköznapokban is. Katonának lenni ma már anyagi megbecsüléssel is jár. Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy jelentősen emeljük a katonák illetményét.

– Határmenti vármegye vagyunk, komoly katonai múlttal. Milyen szerepet tölt be Nógrád jelenleg a honvédelem szervezetében?
Katonanemzet vagyunk Nógrádban is. Az ország összes vármegyéjéhez hasonlóan itt, Salgótarjánban is van toborzó iroda. Hamarosan kezdődik a tartalékosokat toborzó kampányunk. Tovább erősítjük az immáron hét ezredből álló tartalékosok állományát.
Honvédségünk két nagy egységből áll, a hivatásos és a területvédelmi tartalékos rendszerből, úgy, hogy kiegészítik egymást. Amíg a high-tech eszközökkel felszerelt, bázisokon elhelyezkedő hivatásosok adják a haderő gerincét, a hagyományos, könnyű fegyverzetű tartalékosok az országot kapilláris-szerűen átszövik, és saját környezetükért, otthonukért felelnek, legyen az példának okáért objektumvédelem vagy gerillahadviselésre való felkészülés.
Itt, Nógrád vármegyében az MH Krause Lajos 3. Területvédelmi Ezred 25. Keresztényszigethy Sándor Területvédelmi Zászlóalj részt vesz a Magyar Honvédség feladatrendszerében. A zászlóalj katonái komoly tapasztalatokat szereztek az utóbbi években. Többen szolgáltak közülük nemzetközi missziókban, Irakban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban. Számos hazai gyakorlatban vettek részt, például az utóbbi három évtized legnagyobb hazai gyakorlatában a tavalyi Adaptive Hussarsban, és sikeresen képviselték a zászlóaljat az Amerikai Egyesült Államokban, vagy éppen a Szerbiában végrehajtott nemzetközi gyakorlatokon.
A zászlóalj katonái helyt álltak a migrációs válságkezelésből adódó feladatokban, hiszen katonái meghatározó szerepet vállaltak mind az Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelék, mind az Észak-Keleti Ideiglenes Alkalmi Kötelék tevékenységében, ahol a járőrtől a parancsoki beosztásig különféle feladatokat láttak el.
A covid-járvány idején a zászlóalj katonái a kórház parancsnoki, kórház támogatási, fertőtlenítési, illetve több helyen az északi határvédelemben vettek részt. Mindemellett folytatják a tartalékos állomány folyamatos kiképzését, a hadisírgondozásból és honvédelmi nevelésből rájuk háruló feladatokat a vármegyében. Nagyon népszerűek a 12-15 éves fiataloknak szervezett honvédelmi táboraik. Évek óta gyorsan betelnek a meghirdetett helyek, a vármegye határain túlról is vannak jelentkezők. Nógrád vármegyében már az ötödik középiskola csatlakozott a Honvéd Kadét Programhoz, ez is bizonyítja, hogy a honvédelmi nevelés fontos a térség számára.

– Sajnos vissza-visszatérő téma az orosz-ukrán háború kérdése. Hogyan látja jelenleg, mi kell a konfliktus lezárásához, és mennyire van még távol a béke?
A veszélyek korát éljük, ezért a biztonságunk megőrzése a legfontosabb. Brüsszel és egyes nyugati vezetők háborús lázban égnek. Világháborút kockáztatnak azok, akik a NATO-t háborúba akarják sodorni. Magyarország a békében érdekelt, a Kormány az orosz-ukrán háború kezdete óta következetesen szorgalmazza, hogy legyen tűzszünet és utána minél hamarabb kezdődjenek béketárgyalások. Meg kell állítani ezt a felesleges vérontást! A nemzeti kormány mindent megtesz, hogy Magyarországot ne sodorják háborúba, Brüsszelben és az Európai Parlamentben is olyan politikusokra van szükség, akik a békét és nem háborút akarnak.
Július 1-jén hazánk átveszi az Európai Unió elnökségét fél évre. Az illegális migráció visszaszorításától a védelmi ipar megerősítéséig kiemelten kívánunk foglalkozni azokkal a témákkal, amelyek hozzájárulhatnak az európai biztonság erősítéséhez.