Gyopáros Alpár: Előreléptek a nógrádi települések a Magyar Falu Programmal

– Rendszeresen olvashat a lakosság különböző polgármesteri találkozókról, ám ezek a rendezvények általában nem nyilvánosak. Segítsen olvasóinknak: hogyan kell elképzelni ezeket az alkalmakat, miről egyeztetnek ilyenkor a településvezetők? Miről szólt például a Nógrádon megtartott polgármester-találkozó?
– A rendezvényeink nagy része nyilvános, nem zártkörű. Azonban a polgármesterekkel való találkozók döntően olyan szakmai fórumok, ahol leggyakrabban az önkormányzatokat érintő pénzügyi, közgazdasági vagy műszaki kérdéseket vitatjuk meg. Emellett számtalanszor felmerül a Magyar Falu Program is, hiszen Magyarországon több mint 3 millió ember él 5000 fő alatti településeken. A Magyar Falu Program gyakorlatilag minden olyan területet érint, ami egy falu életéhez kapcsolódik, így szinte minden szóba kerül ezeken a találkozókon. 

 Ezért több száz konzultációt tartottunk már a falvakat járva, ahol nem csak a kistelepülések kihívásaival szembesülünk, hanem kapunk olyan javaslatokat és jó szándékú kritikákat is, amelyeket beépíthetünk a programba.

– Hogyan látja, a Magyar Falu Program Nógrád vármegyét mely területen erősítette leginkább eddig, illetve hol nyújthatja a legtöbb segítséget a jövőben?
– Amiből a Magyar Falu Programon keresztül a magyarországi falvak részesültek, az Nógrád vármegyében is érezhető. Úgy gondolom, az elmúlt években minden tekintetben előre léptek Nógrád vármegye falvai, ami meglátszik a demográfiai adatokon is.

– A program keretében megvalósult beruházások jelentős része célul tűzte ki a település lakosságmegtartó erejének javítását. Mik a tapasztalataik, lassult az elvándorlás az érintett térségekben?
– Nógrád vármegye talán az egyik olyan része hazánknak, ahol korábban különösen érzékelhető volt a kistelepülések népességszám csökkenése és a fiatalok elvándorlása. A Falusi CSOK azonban egy jelentős vissza nem térítendő támogatást nyújt a falvakban született és nevelkedett fiataloknak, az otthonteremtéshez. Emellett szükség volt arra is, hogy a Magyar Falu Programon keresztül javítsuk a falvakban élők életminőségét. 

 Balla Mihály országgyűlési képviselővel folytatott beszélgetésem is alátámasztja ezt, hiszen a kormány kedvező családpolitikájának köszönhetőn egyre több gyermek születik a térségben, aminek következtében például az egykoron bezárással fenyegetett óvodáknak, ma már inkább az újabb csoportszoba létrehozása okoz fejtörést. Napjainkban ilyen kihívások előtt állunk, ami természetesen egy sokkal kedvezőbb helyzet.

– A Magyar Falu Programon belül az idei évben kik és milyen pályázati felhívásokra jelentkezhetnek majd? Melyek a program főbb fókuszpontjai idén?

– Az idén megjelenő, új pályázati kiírásokon még dolgozunk, ezért korai volna azokról beszélni. 

 Utóbbira pedig az idei évben jó esély van. A nemrég lejárt, tízmilliárd forint összegű felhívásunkban pedig olyan, az elmúlt évekből már ismerős és népszerű pályázati célokkal találkozhattak a falvak, mint például az önkormányzati ingatlanok felújítása, a falu- vagy tanyagondnoki buszok, illetve a különböző intézmények működéshez szükséges eszközök beszerzése.