Több mint egymilliárd forintból újították fel a Benczúr-kúriát

A felújított Benczúr-kúriában megtartott átadón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára mondott beszédet. Felidézte, hogy a létesítményt a híres festőfejedelem Benczúr Gyula Mikszáth Kálmán javaslatára vásárolta meg, amely nyaralókastélyaként és műteremházaként funkcionált 1910 és 1920 között. Mint mondta, a kúriát reneszánsz és rokokó bútorokkal, értékes műtárgyakkal és keleti szőnyegekkel rendezte be. A magtárból kialakította saját műtermét, ahol olyan jelentős alkotásokat készített el. A család Benczúr Gyula halála után a kastélyban panziót üzemeltetett és 1945-ig használta. Az államosítást követően TSZ irodaként, moziként, iskolaként, kultúrházként és raktárként is üzemelt. A rendszerváltás után a kastély állapota egyre csak romlott, a felújítása pedig forráshiány miatt nem valósulhatott meg. 

– A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram során komoly anyagi ráfordítással országosan 28 műemléket sikerült megmenteni a több százból. Ezen épületek felújítása és megnyitása után is azt látjuk, hogyha nem sikerül megoldást találni a hasznosításukra, hamarosan ugyanolyan helyzetbe kerülnek, mint korábban, hiszen bevételeik nagyságrendileg sem fedezik a felújítások költségét – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: – Nem engedhetjük meg, hogy a legszebb magyar épületek újra veszélybe kerüljenek. Nagy feladatunk, hogy a műemlékek felújítása mellett gondoskodjunk azok fenntartásáról is.

Beszédében kifejtette továbbá, az elmúlt időszakban sokat dolgoztak az épített örökségünk védelmének érdekében. Kiemelte, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény azt célozza, hogy az a szellem, amelyik ezeket a gyönyörű épületeket létrehozta újra életet leheljen beléjük. Ezért azon dolgoznak, hogy a 21. század építészeti reformkora mellett épített örökségünk is újra méltó helyre kerüljön. 

Ezt követően Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. 

– Benczúr Gyula a historizáló akadémikus irányzat egyik legjelentősebb magyar mestere volt, aki önmagát képírónak nevezte, festőként, tanárként és közéleti szereplőként is formálta a magyar művészvilágot. A benczúrfalvi műteremben olyan alkotások születtek, mint az „Önarckép palettával”, illetve a „Turbános önarckép”, amelyet megtekinthetnek az helyszínen nyíló állandó kiállítás részeként. A Benczúr-kúria azért is unikális, mert nem egy történelmi család által vált ismertté, hanem egy olyan ikonikus alkotó által, akinek a hatása a mai napig érezhető a magyar művészvilágban – ismertette az ügyvezető, hozzátéve: 

 – mondta Oláh Zsanett.

Kiemelte: a felújítás során az volt a céljuk, hogy a 21. századi igényeknek és trendeknek megfelelő komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakciót hozzanak létre, amely a látogatók számára Benczúr Gyula művészetének megismerését és a szabadidő minőségi eltöltését nyújtja. A fejlesztési központi eleme az interaktív kiállítás, amelyben megismerhető a festőművész élete és munkássága. A kiállítóterekben 18 eredeti Benczúr-festmény, relikviák, a saját gyűjteményből származó drapériák találhatóak, továbbá reprodukciók, fotók és kisfilmek is segítik a szemléltetést. Emellett új kiszolgáló tereket – fogadótér, ruhatár, kávézó, ajándékbolt, megújultak a vizesblokkok – is létrehoztak. Olyan teret is létrehoztak, amely alkalmas workshopok és alkotótáborok megtartására, továbbá újjászületett a kúria közvetlen környezete, korszerűsítették a kerti úthálózatot és parkolót is kialakítottak.

Az ügyvezető igazgató végül reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a helyi közösség ismét felfedezi magának a a Benczúr-kúriában lévő kulturális értékeket, illetve a későbbiekben izgalmas programoknak fog majd helyet adni ez az épület, amelynek révén Benczúrfalva ismét felkerül Magyarország művészeti- és turisztikai térképére.