Bemutatták a kulturális újságíró önéletrajzi kötetét Salgótarjánban

Jelen sorok ihletője is egy Bódi Tóth Elemér-könyv, a legújabb, amely Amíg a füst el nem enyészik címmel a kö­zelmúltban látott napvilágot. Sőt, az elmúlt napokban a Zenthe Ferenc Színház szervezésében a Teátrum Kávéház kamaratermében a közönség elé is került ez a legfrissebb, önéletrajzi ihletésű kötet. Ennek persze – mint minden kiadványnak – konkrét, néven nevezhető előzményei is vannak.

Jelen esetben egy tragikus, de mindenképp szomorú történés. Feleségét, a tősgyökeres tarjáni Rőmer Klárát, a későbbi Tóth Klárát, a Salgótarjáni Zsidó Hitközség elnökét – akiről tudni kell, hogy szerelme, az ifjú Elemér, akivel 1967-ben házasodtak össze, kedvéért jött vissza egyedül a családjából Új-Zélandról – 2021 márciusában a koronavírus-járvány elragadta a férjétől, a fiától, a menyétől, a két unokájától, illetve természetesen a barátaitól is. Bódi Tóth Elemér, hogy gyógyíthatatlan fájdalmát enyhítse, úgymond kiírta magából kapcsolatuk történetét, és a halála évének őszén megjelentette a Klárika című könyvét.

Ennek mintegy a párja a most bemutatott kötet, amely elsősorban a szerzőről szól: szülőföldjéről, Vas megyéről, szüleiről, leánytestvéréről, rokonairól s főként falujáról, Vasszilvágyról, ott, valamint Szombathelyen és Kőszegen végzett általános és középiskolai tanulmányairól, írogató és festegető talentumáról, első dunántúli munkahelyeiről és persze Salgótarjánba kerüléséről. Ennek oka abban a döntésben rejlik, hogy 1964. március 1-jén kezdetét vette a megyei lap napi megjelenése, s ehhez bizony újságírók kellettek. Az Amíg a füst el nem enyészik elsősorban az ide vezető huszonhárom esztendős útról beszél.

Ezt a kötetet is a budapesti székhelyű Gabbiano Print Kft. adta ki. Nem véletlen tehát, hogy a könyvbemutatónak ezúttal is – mint két évvel ezelőtt a József Attila Művelődési Központ klubtermében – Izsák Gábor, a könyvkiadó felelős vezetője volt a moderátora. A város önkormányzata nevében – Fekete Zsolt polgármester kényszerű távolléte miatt – Tarnó­cziné Máté Melinda kulturális főtanácsos, közművelődési referens mondott köszöntőt. Egy nemrégiben adott interjúból idézte Bódi Tóth Elemért, aki szerint az emlékeket azért kell megőrizni, mert nincs más. Akinek nincsenek emlékei, akinek nincs története, az nincs... Az ember maga a történet és azonos minden emlékével. T. Máté Melinda arra is utalt, hogy a szerző munkásságának nem a sportarénák könnyűzenei koncertjeinek közönsége tapsol, de igenis vannak, olvasói, tisztelői, rajongói. Mindenekelőtt azon közösségek, amelyek részévé vált az élete során. Ilyenek a családtagjai, a vasi szülőföldön élő rokonai, az ismerősei, de immár a salgótarjáni barátai is.

Az est további részében jelen sorok szerzője – aki nagyon sokáig dolgozott egy szerkesztőségben változó függőségi viszonyban Bódi Tóth Elemérrel – beszélgetett az ünnepelttel, kérve mondandója lényegi vonásainak kiemelésére, értelmezésére. Például a semmi fogalmának a körüljárására. Bár az új könyv alapvetően prózai mű, nem nélkülözi a verseket, a lírai töltetű prózai írásokat sem. Az előbbiekből jó néhányat Sándor Zoltán, illetve P. Kerner Edit előadóművész, a Zenthe Ferenc Színház két tagja olvasott fel.

A könyvbemutató élményét nem kis mértékben emelte Tóth-Takács Judit zongoraművész – a szerző menye – közreműködése, amely során Weiner Leo és Bartók Béla szerzeményeiből szólaltatott meg néhányat. Összességében az új könyv és az azt bemutató ankét maximálisan betöltötte hivatását, hozzájárult ama gondolat – amelyet a fiú, dr. Tóth Sándor héber tolmács, nyelvtanár fogalmazott meg a Klárika című kötet hátsó borítóján – kibontásához. Eszerint minden család élete kész regény.