Továbbra is elszomorító az állapota Romhány két régi kúriájának

Borovszky Samu több mint egy évszázaddal ezelőtt megjelent Nógrád vármegye története című vaskos kötetében így ír a romhányi Laszkáry-kúriáról: „A Laszkáry-féle kúriát Sembery Márton építtette 1780-ban. Itt őrzik a Laszkáry család levéltárát. Van itt körülbelül 3000 kötetes könyvtár is”. Ma se levéltár, se könyvtár, csak romok. 

–Nagyon hosszú ideig a szó szoros értelmében szenvedtünk a régi úrilak hasznosításával – utal vissza a múltra Vezér Attila, a település polgármestere. 
– A rendszerváltást megelőzően egy ideig a helyi termelőszövetkezet telepedett meg a kúriában, majd később a csempegyár mintaboltja működött a falak között. 2002-ben új tulajdonos lett, aki nagy terveket dédelgetett, aztán azokból nagy semmi lett, végül az önkormányzat élt a visszavásárlási jogával. Később az Ipoly Erdő Zrt. vezetésén belül is felmerült, mondván a környéken igen jelentős vadászturizmus számára kiváló támaszpont lehetne, szálláshelyekkel, konferenciateremmel, de ez az ötlet is meghiúsult.

A polgármester hozzátette, saját erőből sohasem volt elegendő anyagi forrásuk a felújításhoz, mindig az értékesítésben gondolkodtak, de még az úrilak megfelelő őrzésére sem futotta, ráadásul a romos területen fiatalok portyáztak, „bandáztak”, további károkat okozva. – Az önkormányzat kénytelen-kelletlen folyamatosan csökkentette a vételárat, míg végre akadt vevő egy szomszédos településen élő vállalkozó jóvoltából. Most kíváncsian várjuk, milyen konkrét ötletekkel rukkol elő a hasznosításra, mindenesetre akadnak biztató jelek, hogy ha lassú ütemben is, de az új tulajdonos korszerűsíti az ódon házegyüttest, beleértve a cselédszárnyakat. A lényeg az, hogy túl sokáig ne maradjanak ezek a valóban méltatlan és áldatlan körülmények – mondta Vezér Attila.