Értéket ad Nógrádnak az uniós oltalmat kapott Borzag pálinka

Mint arról korábban beszámoltunk: uniós oltalmat kapott a méltán híres Borzag pálinka. A témával kapcsolatban Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke elmondta, hogy az Európai Bizottság hagyta jóvá a Nógrád Megyei Pálinkabarátok Köre Egyesület azon kezdeményezését, amelynek eredményképp a Borzag pálinka új oltalom alatt álló földrajzi jelzésként felkerült a védett szeszesital-termékek uniós listájára.

– Büszke vagyok arra, hogy Nógrád vármegye olyan valódi értékekkel rendelkezik, mint amilyen a nagy hagyományra visszatekintő Borzag pálinka is. A valódi szóra azért helyezek hangsúlyt, mert a mai, értékválságban szenvedő világunkban különösen fontosak azok a dolgok, amelyek nem egyéni érdekek vagy divatmániák alapján kerülnek előtérbe. Ilyen a 2019 óta Nógrádikum címmel is kitüntetett Borzag pálinka – közölte az elnök, aki háláját fejezte ki a Nógrád Megyei Pálinkabarátok Köre Egyesületének, amely évek óta dolgozik ennek a gasztronómiai kuriózumnak az elismertetéséért.

Hozzátette: 2019-ben az ő kezdeményezésükre került be a Nógrád Megyei Értéktárba és kapta meg a Nógrádikum címet, tavaly pedig megtörtént Magyarországon az ideiglenes földrajzi oltalom alá helyezése is. Ezután következett az európai uniós oltalom, amelyet most kapott meg a termék és szeptember 6-án, szerdán lép majd hatályba.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben elutasító döntés született volna, akkor a magyar ideiglenes oltalmat is elveszítette volna a Borzag pálinka, így azonban az európai oltalom alatt álló földrajzi jelzés váltotta azt fel. Ez óriási dolog egy helyi termék hagyományának a megőrzése érdekében.

Azzal kapcsolatban, hogy ez pontosan mit is jelent az elnök úgy fogalmazott, hogy mostantól csak a Nógrád vármegyében gyalogbodzából készült pálinkát lehet Borzag pálinkának nevezni, amely szűkebb hazánk határain belül bizonyítottan szedett, cefrézett, lefőzött és palackozott termék lehet. Emellett a Borzag pálinka elnevezést viselő terméken kötelező feltüntetni az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezést is.

Mint mondta: az oltalom alatt álló eredetmegjelölés azoknak a termékeknek a nevét védi, amelyek egy konkrét régióból származnak, illetve amelyeket egyedülálló, hagyományos módszerrel állítanak elő.

Skuczi Nándor arra is kitért, hogy szűkebb régiónkban a borzag pálinka készítése évszázados múltra tekint vissza. A legtöbb főzde ma is palettáján tartja. Ezt a növényt egyébként csak a térségünkben hívják borzagnak, máshol gyalogbodza a neve. Jellegzetes aromajegyei között találhatók édeskés karakterek – kellemes csokoládé és gyümölcsíz, méz–, fűszeresség, esetleg herbás jelleg – menta, zöldfűszerek, vanília, ánizs, boróka– , valamint megjelenhet a narancshéj és a csonthéjas bogyókból a marcipánosság is. A belőle készült pálinka tükrösen tiszta és színtelen.

– A semmihez sem fogható ízvilág nagy becsben tartása mellett a Borzag pálinkának már elődeink is több egészségre kedvező hatást tulajdonítottak. Olyannyira, hogy gyógypálinkaként is emlegették, sőt – ha nem is hivatalosan –, de még a patikákban is keresett cikk volt. Maga a borzag elnevezés is a palóc hagyományunk része. A 19. század elején már használták az itt élők a borzag nevet, erről írott forrással is rendelkezünk. Így például a „nagy palóc”, Mikszáth Kálmán 1902-ben A Sipsirica című kisregényében írta a következő mondatot: „…Ami nincs bevetve, azon a borzag nő az ő fekete bogyóival”– fejtette ki az elnök.

Skuczi Nándor kiemelte továbbá, hogy szűkebb hazánkban a „Nógrádikum - Kincseink Őrzője” egy folyamatosan gyarapodó tárház, amelynek minden egyes darabja önmagában is érték. Jelenleg 141 Nógrádikumunk van, amelyek megismerése által képet kapunk a palócságról és annak hitvilágáról, a népi kultúráról, a történelemről, a gasztronómiáról, a helyi ipar sajátosságairól, a mindennapos életről, továbbá a kimagasló kulturális eredményekről is. Ezek együttesen és külön-külön is büszkévé tehetik az itt élőket.

A Vármegyei Közgyűlés tíz éve hozta létre a Nógrád Megyei Értéktár Bizottságot, amely azóta is végzi a települési értéktárak adatainak az összesítését és gondoskodnak az új nemzeti értékek feltárásáról is. Arra, hogy mi kerüljön be a vármegyei értéktárba, bárki tehet javaslatot, a végső döntést pedig a Vármegyei Értéktár Biztossága hozza meg.