Búcsúzik a nyár

Még perzsel az augusztusi nap és meleg heteket ígérnek a meteorológiai jóslatok, mégis számos apró jelből tudom: ettől a nyártól is lassan búcsúzni kell. A forró nappaloknak már hamarabb vége szakad, egyre korábban bukik a látóhatár mögé a Nap. Majd a jó szagú este csillapítja a felhevült levegőt. Az éjszakára nyitva maradt ablakokon beáramló hűvös fuvallat jólesően megborzongat, és bizony hajnalban már magunkra kell húzni a takarót. 

A tarlót mindenfelé szalmabálák díszítik. Szemet gyönyörködtető látvány, ahogy az aranyló görgetegek láncra fűzve várják további sorsukat. Köztük gólyák járnak-kelnek komótosan. Ráérősen keresik a finom falatokat, pedig belül lassan feszül a rugó, ami hosszú útra indítja a madarakat. A fecskék is azért gyűlnek már esténként össze a villanydrótokon, hogy a közelgő afrikai kirándulás részleteit megbeszéljék... Azok is észrevehetik, hogy megállíthatatlanul közeleg az ősz, akik nem figyelik a természet finom üzeneteit. Elég csak bemenni egy üzletbe, ahol már az iskolakezdéshez szükséges eszközök sorakoznak. Jó ideje lehet már kapni füzeteket, festékeket és ecseteket. Lassan össze kell készíteni a felszerelést, a gyerekektől nagyobb lelkesedéssel várom a szeptembert. 

Némi melankóliával tölt el a tudat, hogy búcsút inthetek a szabadsággal kecsegtető nyári napoknak. Azonban a közelmúltban arra lettem figyelmes, hogy újra virágzik az akác, ami a hosszú, kellemes ősz ígéretét jelzi...