Összefogással épül emlékmű a hősi halált halt Szebalda nővér tiszteletére Érsekvadkerten

Szebalda nővér emlékét egy oszlop őrzi az 1945-ös bombatalálat helyén Győrben, a valamikori Szentháromság-kórház udvarán. Bár nevét 2016 óta rangos egészségügyi díj viseli, egészen tavaly februárig csak nagyon keveset tudtak róla. A Kisalföld újságírójának, név szerint Pozsgai Kitti kutatómunkájának köszönhetően, azonban fény derült a mártír nővér történetére. 

– „1945. márc. 20.-iki légi támadásnál e helyre hullott légi akna által megölt Szebalda kedves nővérünk emlékére.” – ennyi áll a győri emlékoszlopon. A feltáró cikkében az újságíró azt vetette papírra, hogy középiskolásként olvasta el először ezeket a sorokat, amelyek nagy hatással voltak rá és éveken keresztül visszajárt a parkba az emlékműhöz. Kutatómunkája elején a helyi lapokat, levéltári anyagokat böngészte, a legfrissebb találatok pedig a „Szebalda Nővér Díj”-hoz vezettek, amelyet 2016-ban alapított a Magyar Kórházszövetség és az akkor még Petz Aladár Megyei Oktató Kórház.

Eredményeket, viszont a Megváltós Nővérek irányába indított kutatómunka hozott, Ribai M. Elma a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok egy 1999-es tanulmányában a rend, valamint Boldog Apor Vilmos és Mindszenty bíboros kapcsolatáról ír. Ebből kiderült, hogy Győr 1945. március 20-án is szőnyegbombázást kapott. Sajnos, azonban a kórház udvarán is robbant egy légiakna, amelynek szilánkja az óvóhely ajtajából kiszakított résszel halálosan megsebezte az éppen belépő Szebalda nővért, aki néhány óra múlva belehalt sérüléseibe. A cikk szerint később kiderült, hogy id. Kulcsár Lászlóné, Rácz Irén éppen ekkor vitte gyermekét megkereszteltetni a győri Szentháromság-kórház kápolnájába Szebalda nővér kíséretében. A mártír asszony pedig a testével védte a nőt és a csecsemőt, ezzel megmentve az életüket. A nővért végül Apor Vilmos püspök temette el. Pozsgai Kitti ezen információk birtokában és a Győri Egyházmegyei Levéltártól kapott instrukciók alapján végül rátalált a halotti anyakönyvi kivonatra, amely elvezette Érsekvadkertre.

Mint kiderült, Csordás Adrienn, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház ápolási igazgatója már 2016-ban felvette a kapcsolatot az érsekvadkerti plébániával a születési anyakönyvi kivonat után kutatva, azonban nem járt sikerrel. Pozsgai Kitti viszont lelkes segítőre akadt Máthé György plébános személyében. 

– Szebalda Mária nővér – Macska Ágnes 1895. május 12-én látta meg a napvilágot, édesapja borsosberényi, édesanyja vadkerti (1905-ig Vadkert) – ezt már Máthé György, érsekvadkerti plébános olvasta fel portálunknak a helyi plébánián. 

– Sajnos az elődöm betegsége miatt nem tudott foglalkozni Szebalda nővér történetével, de az én érdeklődésemet rögtön felkeltette. Amikor Pozsgai Kitti felkeresett gyorsan kiderült, hogy téves adatok szerepelnek a nővér sírján, ugyanis Szebalda 1895-ben született, nem pedig 1896-ban és 1945-ben halt meg. Segítettem felkutatni a nővér Érsekvadkerten élő leszármazottait, akiket meg is találtunk Pásztor János személyében. Ő anyai ágon unokaöccse Szebalda nővérnek, valamint családtagjai, köztük lánya, arcvonásaiban is nagyon hasonlít a nővérre. A család minden évben misét mondat a tiszteletére, sőt, a kegytárgyait is őrzik a mai napig – mondta Máthé György. Kifejtette továbbá, hogy a győri kórház minden esztendő március 20-án megkoszorúzza az intézmény udvarán található Szebalda emlékművet, így tavaly a leszármazottakkal közösen ő is részt vett a megemlékezésen.

– Tulajdonképpen ekkor kezdett el megfogalmazódni bennem, hogy helyben is kellene valami emlékhelyet kialakítani. Ezért először létrehoztunk egy fotókból és Pozsgai Kitti újságcikkeiből álló kiállítást a templomban. Érsekvadkert idén ünnepli fennállásának 800. évfordulóját, amit szerettünk volna összekapcsolni Szebalda nővérrel. Csillag Mónika, egyházi testületi tag segítségével az emlékmű megvalósításhoz támogatást kértünk Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkártól, Balla Mihály országgyűlési képviselőtől, a Nógrád Vármegyei Önkormányzattól, szűkebb hazánk három kórházának igazgatójától, így dr. Szabó Gézától, dr. Tóth Judittól és dr. Boczek Tibortól egyaránt, valamint a helyi önkormányzattól és a lakosoktól. Mindenki az ügy mellé állt, amiért nagyon hálásak vagyunk. Végül ehhez a Miniszterelnökség húszmillió forint támogatást biztosított, az önkormányzat pedig a Drággfy-kúria előtti területet bocsátotta a rendelkezésünkre, illetve Szebalda leszármazottai is hozzájárulnak majd az emlékhely elkészítéshez – fogalmazott Máthé György. 

Az előzetes tervek szerint a mintegy húsz négyzetméter nagyságú tér közepén foglal majd helyet egy két méter magas talapzaton Szebalda nővér életnagyságú bronzszobra. A Pogány Gábor Benő szobrászművész tervezte alkotás pedig a győri emlékműre is tesz majd utalást. A plébános kiemelte: bízik benne, hogy a várhatóan ősszel elkészülő templom melletti Szebalda-tér üde színfoltja lesz majd a településnek. 

Pozsgai Kitti győri szerkesztő-újságíró portálunk érdeklődésére elmondta: Macska Ágnes, azaz Macska M. Szebalda nővér rokonaival való találkozás után döntötte el, hogy minden még fellelhető nyomot kiderít. A több mint egy évnyi aktív kutatómunka pedig olyan jól sikerült, hogy augusztusban megjelenik egy információs kiadvány „ Szebalda”  címmel, amelyben a hős apáca történetét dolgozza fel.

– Kezdetben csekély információ állt a rendelkezésemre, hiszen rettentően kevés írásos anyag maradt fent a második világháború alatti időszakból. Ráadásul Pásztor János és családja csakis annyit tudott Ágnesről, hogy apáca volt és Győrben halt meg. Azonban sikerült több olyan érdekes mellékszálat találnom, amelyek színesíthetik a történetet. Ezek közé tartoznak például a katonanaplók és a különböző bejegyzések is – fogalmazott Pozsgai Kitti. 

Hozzátette: az információs kiadványban igazolható tényekkel – egy kicsit bemutatva Érsekvadkertnek Győrt és fordítva – dolgozza fel Szebalda példamutató élettörténetét. Apor Vilmos püspök jelenléte is kiemelkedő lesz, hiszen ő temette el a nővért. Ezen kívül az Isteni Megváltóról nevezett Nővérek budapesti rendje az archívumában talált olyan fotókat, amelyeken Szebalda is szerepel, mindezeket pedig a rendelkezésére bocsátották. Így ezek a képek is szerepelnek majd a kiadványban. Érdekesség, hogy ezeknek a fotóknak a segítségével sikerült felismerni Szebalda nővért, ugyanis Pásztor János lánya szinte ugyanúgy néz ki.

Az újságíró arról is beszélt, hogy a következő hónapokban több alkalommal is tiszteletét teszi majd Érsekvadkerten. Mint mondta: készülőben van egy Szebalda nővérről és a kutatómunkájáról szóló előadás is, illetve szeretne majd részt venni a község 800 éves fennállásának augusztusi ünnepségsorozatán, valamint az emlékű avatásán is.