Ötven éve kezdődött hazánk első túszdrámája Balassagyarmaton

A Geisler Eta Leánykollégiumban túszul ejtették a karácsonyi szünetről visszatérő középiskolásokat, a dráma január 12-én ért véget, az idősebb Pintye-fiú halálával. A terrorcselekmény azóta több könyvnek, filmnek és operának is témája volt.

A balassagyarmati túszdráma a Kádár-kor egyik legnagyobb bűnténye volt. 1973. január 7-e és 12-e között a balassagyarmati Geisler Eta Középiskolás Leánykollégiumban a felfegyverkezett Pintye András és testvére, László húsz lányt ejtett foglyul. Az eseményekről portálunkon már korábban is beszámoltunk, miszerint a két fiú a közeli laktanya parancsnokának fia volt, ezért könnyen be tudta szerezni a túszejtésnél használt gépfegyvereket. A lányok közül az elején hatan kiszöktek a mosdó ablakán, néhány nap múlva pedig még egy lányt kiküldtek ivóvízért, és ő sem ment vissza. Egyikük pedig kiugrott az ablakon. A helyzet nagyon komoly volt, mert senki sem volt biztos abban, hogy a fiúk, akik nyugatra akartak szökni, nem nyitnak-e tüzet a bent maradottakra. Ráadásul akkoriban még nem voltak túsztárgyalók, így a helyi kórház pszichiáter főorvosa, Dr. Samu István tartotta velük a kapcsolatot. 

A hatóságok a kollégiummal – amelynek első emeletére zárkóztak be a túszejtők – szemközt, a városháza épületéből irányították az öt napig tartó akciót. Az épületre az egyik napon a fiatalabbik fiú tüzet nyitott. A Pintye testvérek a végletekig hittek abban, hogy teljesíteni fogják a követeléseiket, ezért nem adták fel. Az elbeszélések alapján pedig az is lehetséges, hogy nem szerették volna a lányok előtt megadni magukat, mert az ciki lett volna – számolt be kutatásairól Hatala Csenge író, akinek csaknem 40 év után sikerült megszólaltatni a túszokat. Könyvet is írt az esetről. 

Január 12-én, pénteken délben, az idősebb testvér egy óvatlan pillanatban kinézett az ablakon, ekkor érte a halálos lövés, öccse pedig megadta magát. Az életben maradt Pintye Lászlót jogerősen tizenöt év börtönre, további négy embert, akik tudtak a tervekről, nyolc hónaptól négy évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. A szülők nevet változtattak és elköltöztek a városból.

Végh Antal Könyörtelenül című regényében dolgozta fel a balassagyarmati eseményeket, ebből később Gazdag Gyula forgatott filmet 1989-ben, amely a Túsztörténet címet kapta. 2015-ben jelent meg a Nógrád vármegyei származású Hatala Csenge Hírzárlat című dokumentumregénye. Ebben a kötetben szólalnak meg az események szereplői. A könyvből Gryllus Samu Túszopera címmel készített kamaraoperát. Az írónő az 50. évforduló alkalmából közösségi oldalán is megemlékezik.