2024.09.23. 08:40
Orosz elnöki szóvivő: Európa biztonságát újra kell gondolni
943. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője
Fotó: AFP
Orosz elnöki szóvivő: Európa biztonságát újra kell gondolni
Európában új biztonsági architektúrára van szükség – jelentette ki hétfőn az orosz elnöki szóvivő.
Dmitrij Peszkov sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva Emmanuel Macron francia köztársasági elnök azon kijelentésére reagált, mely szerint „az ukrajnai háború lezárása után Európának újra kell gondolnia kapcsolatait Oroszországgal”.
A szóvivő hozzátette, hogy „az új európai biztonsági stratégiába egy olyan garanciarendszert is be kell majd építeni, amely Oroszország biztonságát is szavatolná”.
Fotó: Jevgenyija Novozsenyina / Forrás: MTI/EPA/Reuters pool
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a háború lezárására kidolgozott „győzelmi tervével” kapcsolatban Dmitrij Peszkov elmondta, hogy „a Kreml a tervet csak annak hivatalos megjelenését követően fogja tanulmányozni, mivel egyelőre csak ellentmondásos és bizonytalan sajtóinformációk állnak rendelkezésre, s ezért Oroszország óvatosan kezeli ezt a kérdést”.
Az ukrán elnök kedden részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén, majd csütörtökön Joe Biden amerikai elnöknek kívánja elsőként bemutatni az ukrajnai háború lezárására kidolgozott „győzelmi tervét”, amellyel további támogatásokra szeretné ösztönözni Ukrajna nemzetközi partnereit.
Orosz külügyminisztérium: több mint ötven civil halt meg a kurszki betörés kezdete óta
Legalább 56 civil meghalt és további 266 ember megsebesült a nyugat-oroszországi Kurszk megye ellen indított ukrán offenzíva héthetes időszakában – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.
Kijev augusztus 6-án, az orosz–ukrán háború kezdete után több mint két évvel hajtotta végre az orosz határon átnyúló támadását. Az ukrán erők továbbra is a kurszki régióban tartózkodnak.
Az orosz külügyminisztérium a szeptember 5-éig tartó időszakot vizsgálva korábban 31-re becsülte az ukrán betörés civil halálos áldozatainak a számát. A hétfőn közzétett, új adatok már a szeptember 20-áig tartó időszakra vonatkoznak.
A külügyi tárca jelentése szerint eddig 131 ezer civil kényszerült elhagyni lakóhelyét Kurszk megye legveszélyesebb területein. A jelentésben azzal vádolták meg az ukrán erőket, hogy 70-120 civilt továbbra is fogva tartanak Szudzsa városában.
Az orosz és az ukrán fél egyaránt tagadja, hogy a 31 hónapos konfliktus alatt civilek ellen irányuló támadásokat hajtottak volna végre.
Holland klímaügyi miniszter: jelentősen nőtt az orosz LNG import a rotterdami kikötőben
Nyár óta kétszer annyi orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajó köt ki Rotterdamban, ez egy aggasztó és nem kívánatos fejlemény, amelynek köze lehet az EU legújabb, Oroszország elleni szankciócsomagjához – írta Sophie Hermans klímaügyi és a zöld növekedésért felelős holland miniszter a parlament alsóházának címzett hétfői levelében.
A miniszter szerint a növekedés a júniusban életbe lépett új szankciócsomag hatása lehet, amely többek között megtiltja az orosz LNG átszállítását az EU-ból az unión kívüli országokba – de az uniós országokba történő behozatalát nem.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
Hermans úgy véli, hogy a szankciócsomag miatt valószínűleg a kereskedelmi útvonalak olyan terminálokba helyeződtek át, amelyek elegendő kapacitással rendelkeznek az uniós importhoz, mint például a rotterdami kikötő.
Egyelőre nincs olyan uniós szankciós intézkedés, amely megtiltaná az orosz LNG-importot – írta a miniszter.
Felelősségteljesen csökkenteni akarjuk az orosz gázimportot, ezért ez a fejlemény aggasztó és nem kívánatos. A közös európai megközelítés ebben az esetben kulcsfontosságú
– tette hozzá.
Hermans ezt a kérdést meg szeretné vitatni az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek legközelebbi, október 15-i tanácskozásán. Az Európai Bizottságtól pedig választ vár arra, hogy az EU-tagállamok miként tehetnek célzottan intézkedéseket az orosz LNG-import csökkentése érdekében.
Japán tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy egy orosz katonai repülőgép megsértette a légterét
Japán diplomáciai úton határozott tiltakozását fejezte ki Oroszországnak, amiért egy orosz katonai repülőgép három ízben is megsértette a légterét hétfőn – jelentette be sajtótájékoztatóján a japán védelmi miniszter. Tokió szerint 2019 óta először fordult elő ilyen incidens.
Kihara Minoru miniszter elmondta, hogy egy Il-38 típusú vadászrepülőgép hatolt be a japán légtérbe a Hokkaidó közelében levő Rebun szigettől északra.
Hozzátette, hogy a japán légvédelem F-15-ös és F-35-ös vadászrepülőgépek mozgósításával, valamint rádióüzenetekkel és fényrakétákkal figyelmeztette az orosz gépet a légtérsértésre. Kiemelte, hogy Japán rendkívül sajnálatosnak nevezte az incidenst az orosz kormányhoz eljuttatott üzenetében, és arra hívta fel Moszkva figyelmét, hogy a jövőben kerülje el a berepüléseket.
Hajasi Josimasza kormányszóvivő az incidenst kommentálva kijelentette, hogy „az orosz hadsereg az ukrajnai háború kezdete óta Japán közelségében is aktív”.
Ételmérgezésben meghalt több gyermek az oroszországi Krasznojarszki határterületenÉtelmérgezésben meghalt több gyermek az oroszországi, dél-szibériai Krasznojarszki határterületen, a TASZSZ orosz hírügynökség a régió ügyészségén hétfőn arról értesült, hogy egy jelöletlen zacskóban ismeretlen eredetű, világos színű port találtak a Nazarovszkij körzetből származó család házában. Korábban az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottságának Hakaszföld területén működő nyomozói főosztálya arról számolt be, hogy a házból szakértői vizsgálatra műtrágyát, vegyi anyagokat, mosogatógép-tablettákat, élelmiszer-maradékokat és állatgyógyászati készítményeket küldtek el. Valamint egy olyan szert is, amelynek használati utasítása szerint a munka során overall és gumikesztyű viselése javasolt, továbbá használata után ajánlott szappannal kezet mosni. Szeptember 21-én a Nyomozó Bizottság Krasznojarszki határterületi és a hakaszföldi vizsgálati osztálya jelentette, hogy két, 6 és 13 éves gyermek súlyos mérgezés következtében meghalt. Másnap reggel egy másik gyermek – egy 11 éves lány – is meghalt. Hétfőn meghalt a negyedik gyermek – egy 12 éves lány. A szakértői vizsgálat egyelőre azt mutatta ki, hogy a Krasznaja Szopka faluban élő családot sújtó mérgezés oka egy azonosítatlan mérgező anyag volt. Az ügyészség szerint a megmérgezett gyerekek szülei visszanyerték eszméletüket, kihallgatásuk folyamatban van. A biztonsági követelményeknek nem megfelelő áruk előállításáról, tárolásáról és értékesítéséről szóló cikkely szerinti büntetőügy kivizsgálásának keretében kihallgatták az élelmiszerbolt tulajdonosát és eladóját, Kraszno Szopka kerületi kórházának egyik mentőorvosát, valamint a család rokonait. A hatóságok lefoglalták az élelmiszerboltban lévő videokamerák felvételeit, az ügyben több törvényszéki vizsgálatot végeznek. |
Az oroszok Magyarországról üzentek
A külső nyomás ellenére fokozatosan fejlődik az együttműködés Magyarország és Oroszország között, ami példaértékű Európa számos országának – üzente Mihail Murasko egészségügyi miniszter, az orosz-magyar gazdasági kérdésekkel foglalkozó kormányközi bizottság társelnöke a RIA tudósítása alapján.
Határozottan eltökéltek vagyunk a Magyarországgal való együttműködés további fejlesztése mellett
– jelentette ki a kormányközi bizottság budapesti ülését követően, majd biztosította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert arról, hogy Moszkva teljesíti a magyar energiaellátás biztonságához szükséges valamennyi szerződésben vállalt kötelezettségét – írja a Mandiner.
Vészjósló „hadüzenet” érkezett a dánoktól
Mette Frederiksen szerint a Nyugatnak szabad kezet kell adnia Ukrajnának, hogy fegyvereit Oroszországon belül használja – írja a Magyar Nemzet.
A dán miniszterelnök aggasztó kijelentéseket tett a Bloomberg televíziónak adott interjúban. Szerinte
a Nyugatnak fel kell hagynia a „vörös vonalakkal” való foglalkozással, és engednie kell Ukrajnának, hogy nyugati fegyvereket használjon orosz területen.
A legfontosabb vörös vonalat már átlépték az oroszok, amikor Ukrajnába mentek. Ezt mondta Frederiksen. Éppen ezért szerinte Oroszországnak nincs joga megmondani a NATO-nak, Európának vagy Ukrajnának, hogy mi a helyes cselekedet.
Dánia egyébkén már jelezte Zelenszkijnek, hogy a fegyverek, amelyeket Koppenhága szállított, nincsenek korlátozásokhoz kötve, amennyiben Ukrajna betartja a nemzetközi jogot.
A teljes cikk ITT érhető el.
Orosz légicsapásokban többen megsebesültek az ukrajnai Zaporizzsjában
Orosz légicsapásokban 16 civil megsebesült, köztük egy 15 éves gyermek, vasárnap késő este a délkeleti Zaporizzsja városára mért orosz légicsapásokban
– közölték ukrán tisztviselők hétfőn.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy Oroszország az éjszaka folyamán két irányított légirakétát és négy drónt indított Ukrajna ellen. A drónok közül hármat lelőttek az északkeleti Szumi régió fölött
– derült ki a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölt közleményből. A két rakéta és a drónok ne érték céljukat az ukrán légierő aktív rakétavédelme miatt – tette hozzá a légierő.
Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy
Zaporizzsját és a várost környező területet legalább hét orosz légicsapás érte, amelyekben 13 lakóház, oktatási intézmény, gépkocsik, garázsok és magánlakások rongálódtak meg.
Tájékoztatása szerint Oroszország az elmúlt napon összesen 363 légi és szárazföldi csapást mért 12 településre a régióban, amelynek Zaporizzsja város a közigazgatási központja.
A mentők több megrongálódott lakóházból evakuálták a lakókat – írta az ukrán belügyminisztérium a Telegramon.
Ukrajna rontott pozícióján a világ legerősebb hadseregeinek listáján
Ukrajna továbbra is a világ húsz legerősebb hadserege között szerepel, de három helyet rontott pozícióján
– szúrta ki a Global Firepower Index friss rangsorát a Kárpáti Igaz Szó. A több mint hatvan szempont alapján összeállított lista alapján Ukrajna idén a 18., miközben Oroszország a 2.
A kárpátaljai magyar lap megjegyzi, az elemzők az ukrán hadsereg erősséget a meglehetősen nagy létszámú seregben és mozgósítási tartalékban látják. Emellett a haderő általános felszereltsége szintén meglehetősen magas színvonalú – bár az nem egyértelmű a kalkulációból, hogy ebbe már mely nyugati fegyvereket számolták bele.
Leggyengébb pontjaként a haditengerészet hiányát, határainak hosszát, valamint az olajtartalékok deficitjét nevezték meg – olvasható a Magyar Nemzet lapszemléjében.
Egy lőszergyárban kezdte meg amerikai látogatását Volodimir Zelenszkij
Pennsylvania állam egyik hadianyaggyártó üzemében tett látogatást Volodimir Zelenszkij vasárnap, ahol az ukrajnai háborúban kritikusan fontos lövedékeket gyártanak.
Az ukrán elnök a hadsereg scrantoni lőszergyárában (Scranton Army Ammunition Plant) tett látogatással kezdte meg az Egyesült Államokban töltött hetét, amelynek során további támogatásokra próbálja ösztönözni Ukrajna nemzetközi partnereit.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal sajtóosztálya / Forrás: AFP
Matt Cartwright, a látogatáson jelen lévő demokrata kongresszusi képviselő elmondta, hogy az ukrán elnök köszönetet mondott az eddigi támogatásért, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még több lőszerre van szükség.
A scranton-i üzem egyike azon néhány amerikai gyártóhelynek, ahol 155 milliméteres lövedéket állítanak elő. Ilyen lőszereket használnak a nyugati szövetségesek által szállított tarackokban, amelyek lőtávolsága 24-32 kilométer, így a célpontokat viszonylag védett távolságból képesek elérni.
Az Egyesült Államok a háború során eddig már mintegy 3 millió 155 milliméteres lövedéket szállított Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij a hét folyamán részt vesz és beszédet mond az ENSZ Közgyűlésének éves kiemelt ülésén, valamint kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén is ott lesz. A BT tanácskozását az Egyesült Államok kezdeményezésére hívták össze, azon az amerikai felet Antony Blinken külügyminiszter, Oroszországot pedig Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli.
Az ukrán elnök a The New Yorker című lapban vasárnap megjelent interjúban „szörnyű gondolatnak” nevezte azt a lehetőséget, ha Joe Biden amerikai elnök nem állna a háború lezárására kidolgozott „győzelmi terve” mellé. Zelenszkij megfogalmazása szerint „ez azt jelentené, hogy Biden nem akar olyan módon véget vetni a háborúnak, ami Oroszországot fosztja meg a győzelem lehetőségétől”. Szerinte ebben az esetben nagyon hosszú és kimerítő háborúra kell számítani, ami rendkívül sok ember halálát okozza, de hozzáfűzte: „Bident semmiért nem tudnám hibáztatni”.
Az ukrán politikus a tervek szerint csütörtökön Washingtonba utazik, ahol Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnök, demokrata elnökjelölttel is találkozik. Értesülések szerint Volodimir Zelenszkij találkozik Donald Trump volt amerikai elnökkel és elnökjelölttel is, de ezt egyelőre nem erősítették meg.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtsanak végre amerikai fegyverekkel – frissül
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
