Ezt sasoljátok! – ritka madárfajok bukkantak fel több nógrádi településen

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület régóta folytat faunisztikai kutatásokat – ilyen például a Madár Atlasz Program, vagy a Mindennapi Madaraink Monitoringja – szerte az országban. Adatokat gyűjtenek a fajok előfordulásairól, illetve az állomány változásairól.

– A ritka fajok feltűnése, amellett, hogy tudományos érdekesség, hasznos információkkal szolgál a környezet változásáról is. Az éghajlathoz kapcsolódóan az embereket érintő hatásokról is képet adhat – tájékoztatott Molnár Márton, az egyesület megyei szervezetének titkára. 

Tavaly januárban újra feltűnt egy pár törpekuvik a Medves vidékén, ahol territóriumot foglaltak. Azonban sajnos az előző rossz év volt a baglyokra, kevés táplálékot találtak, így nem fészkeltek. Ősszel újra feltűntek, a szakemberek bíznak abban, hogy idén tavasszal már sikeres lesz a költésük. Ez azért számítana nagy szenzációnak, mert Magyarországon eddig összesen négy alkalommal bizonyították ennek a magashegyi fajnak a fészkelését, ami nem csak Nógrád megyében, de az országban is ritka. 

– Mohoránál és Dorogháza környékén is egy-egy nagy sárszalonkát láttunk májusban. Ez egy ritka átvonuló madár, hazánkban szinte kizárólag az Alföldön tűnik fel, ezért is érdekes, hogy megjelent a környékünkön. A faj fokozottan védett, a vizenyős gyepeket kedveli, ezért is fontos ezen élőhelyek védelme, nem csak a madarak, hanem a klímaváltozás szempontjából is – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: – Ipolyvecén szintén május végén egy karmazsinpirók tűnt fel. Nevét a hímek piros tollazatáról kapta. A megyében másodszor fordult meg ez az átvonuló példány, amelyből hazánkban csak Kőszeg környékén fészkel néhány pár. 

Mint mondta, tavaly Szarvasgede és Nógrádszakál határában ismét költött két pár szalakóta. A faj újbóli elterjedése a hazai természetvédelem igazi sikertörténete, ugyanis a szalakóták állománya a mezőgazdasági kultúra változása és az odúhiány miatt drasztikusan lecsökkent. Aktív védelmük miatt azonban az utóbbi években egyre több példányt figyelnek meg országszerte, így jelenhetett meg újra megyénkben is. Patakon pedig berki nádiposzátát gyűrűztek augusztusban, ami országosan is nagy szenzáció, ugyanis Magyarországon eddig hatszor fordult elő, Nógrád megyében pedig ez az első megjelenése a fajnak.

– Rendkívül száraz év volt a tavalyi, így sajnálatos módon a Maconkai-víztározó szintje jelentősen lecsökkent. Több olyan faj is megjelent a területen, amely a sekély vizes élőhelyet kedveli – fogalmazott Molnár Márton. – Az északon fészkelő, hosszú távú vonulók nyár végén, ősz elején pihentek meg a tónál. A kis goda, a sarlós partfutó, az ezüst lile, a fenyérfutó és a Temminck-partfutó akár több ezer kilométert is repülnek, közülük van, amely Észak-Szibériában fészkel és Afrikában tölti a telet. 

Decemberben Taron hajnalmadarat figyeltek meg, ami nevét a szárnyában hajnalpírre emlékeztető színről kapta. Azért különleges ez a madár, mert a nagy függőleges szilafalakhoz alkalmazkodott, képes azon fel-le kúszni. A magashegységi fajt, ami megyénkben töltötte a telet, még a napokban is itt látták. 

– A változó, melegedő időjárás miatt a jövőben egyre több olyan faj bukkanhat fel megyénkben, amely a mediterrán régióra jellemző. A madarászok nagy valószínűséggel találkozhatnak majd eddig sosem látott példányokkal. Ellenben egyre kevesebb olyan madár érkezik hozzánk, amelyek téli vendégeink voltak – közölte a szakember.