Marad a csonka üveggyár? - háromszáz dolgozó sorsa forgott kockán 29 éve Salgótarjánban

Lássuk, milyen volt, amikor 1993 decemberében egy felújítandó kemence miatt háromszáz dolgozó sorsa forgott kockán. 

- Beteg egy gyár, mert egyik végtagját le akarják amputálni. Marad csonka üveggyár, ahol nem gyártanak táblaüveget - írta dr. Gajzágó Aladár, a 100 éves gyár történetének írója korabeli lapszámunkban. 

1993-ban volt 100 éve, hogy a Kereskedelmi és Váltótörvényszék a budapesti Schvarz A. és Fiai üvegnagykereskedő közkereseti társaság bejelentő kérvényét, mely szerint működési körüket Pálfalvára, táblaüveggyártásra is kiterjesztették, és ennek bejegyzését kérték.

Az akkor 100 éve alapított síküveggyár története ugyan nem volt felhőtlen, de termékei a trianoni békeszerződés után több mint fél évszázadig egyedül látták el a hazai szükséglet kielégítését. A gyár munkásai mindig a jól fizetett dolgozók közé tartoztak. Kenyerük akkor is biztosítva volt, amikor a 30-as években rendszeres volt év közben az üzemszünet.

A jobb napokat látott dolgozók nehéz idők tanúi lettek. A rendszerváltást követően jöttek a problémák: a keleti piac elvesztése, az eladósodás, az öncsőd bejelentése, felszámolás, sikertelen privatizációs kísérlet, tulajdonosváltozás, stb. Ezek súlya alatt megroggyant a gyár, létszámát is csökkentették.

S most állnak a legnagyobb dilemma előtt. Fel kellene újítani a Zagyva III. olvasztókemencét, miután fennállása alatt sok millió négyzetméter táblaüveget adott a nemzetgazdaságnak. S most halálra ítélték, mert csak január 31-ig hosszabbították meg az életét.

A kemence megszűntetése 300 dolgozó felmondásával járhat. Szinte lehetetlen, hogy velük együtt mintegy 1200 személy kerüljön létbizonytalanságba. Meddig mehet ez? - teszi fel a kérdést a korabeli lap.