Alapkiképzés után vállalják a szolgálatot, folytatják útjukat a nógrádi önkéntes katonák

Amint arról korábban beszámoltunk, a közelmúltban csaknem húsz jelentkező vonult be a salgótarjáni kollégium épületében Önkéntes Katonai Szolgálatra (ÖKSZ). Az önkéntesek az idén bevezetett MH Egységes Alapkiképzési Programba (EAP) kapcsolódtak be, amelynek öthetes alapkiképzést, majd kéthetes általános lövész alapozó képzést az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred 25. Keresztényszigethy Sándor Területvédelmi Zászlóalj (25. TVZ) szárnyai alatt teljesítették. 

Az első periódus tematikája szerint a jelentkezők a szolgálati szabályzat megismerése mellett például harcászati, közelharci és térképészeti ismereteket szereztek, illetve alaki foglalkozásokon és lőkiképzésen vettek részt. Szűkebb hazánkban az alapkiképzés gyakorlatainak legjava a sóshartyáni lőtéren zajlott. 

A fent nevezett helyszínre egy alkalommal a portálunk is kilátogatott, ahol Szép Tamás százados, a 25. TVZ kiképző századparancsnoka elmondta: az EAP az elméleti ismeretek mellett a korábbinál több gyakorlati elemet tartalmaz. Mindezt alátámasztva az önkéntesek csoportjának egyik fele a műszaki kiképzés részeként lövészgödröt készített, míg a másik csapat tagjai a terepen való mozgásmódokat gyakorolták fegyverrel. 

– Ez előbbire abban az esetben van szükség, ha ellenséges területen tüzet nyitnak a katonákra. Ilyenkor a földre hasalva az ásóval előbb egy fekvőt készítenek, majd azt mélyítik előbb térdelő, majd álló magasságig. Ezt követően mindenki balra kezd ásni, így jön létre a lövészárokrendszer. Azt persze nem kellett az önkénteseknek elkészíteniük a gyakorlat során, ellenben a földbe ásott lőállásoknak meg kellett felelniük több előírt paraméternek. Így például azokon tüzelési helyet is ki kellett alakítani, illetve a készítőknek gondoskodniuk kellett a megfelelő álcázásról is. A csapat másik fele különböző tüzelési testhelyzeteket – álló, térdelő és fekvő – gyakorolta gépkarabéllyal. Egy katona számára fontos, hogy a terepen biztos léptekkel tudjon haladni fegyverrel a kezében, miközben a társaihoz is igazodnia kell, hogy tartani tudják az alakzatot mozgás közben – fejtette ki Szép Tamás százados, aki arra is rámutatott, hogy a két feladatot mindkét csoport teljesítette. 

Hozzátette: mint minden esetben, ez alkalommal is az elméleti foglalkozások megelőzték a gyakorlatot, így az önkéntesek fegyveranyag-ismerettel, illetve fegyverüzemeltetéssel és kezeléssel kapcsolatos ismereteket is szereztek a sóshartyáni feladatok teljesítése előtt. 

Az öthetes alapkiképzést szűkebb hazánkban egy, a sóshartyáni lőtéren megtartott éleslövészet zárta, majd azt követően az önkéntesek az ország minden pontjáról összegyűltek a fővárosban, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár alakulóterén, ahol ünnepélyesen esküdtek fel a haza szolgálatára. 

Gáspár M. Levente alezredes, a nógrádi zászlóalj parancsnoka kifejtette: a kiképzés második fázisában a tartalékosaik az EAP részeként elvégezték a lövész alapozó felkészítést, majd dönthettek arról, hogy miként folytatják a kiképzésüket. Hozzátette: egy évvel korábban voltak, akik máshol – például az MH Katonai Közlekedési Központnál, vagy a székesfehérvári MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóaljnál – folytatták a kiképzésüket. Természetesen idén is akadtak olyan nógrádi önkéntesek, akik egy másik alakulat kötelékében, speciális területen folytatták útjukat az Önkéntes Katonai Szolgálat „zászlója” alatt. Gáspár M. Levente alezredes ugyanakkor aláhúzta, akárcsak tavaly, úgy idén is, a szolgálatot vállaló tartalékosaik többsége az alakulatuknál maradt. Ők az ismereteiket határvédelmi feladatra történő felkészítéssel és lövészszakkiképzéssel bővítik tovább.