Isten éltessen, Trabi! – még fel-feltűnik az NDK-népautó Nógrádban

A szocialista járműgyártás jelképe, az egykori NDK iparának ikonikus darabja, a Trabant a napokban ünnepelte 65. születésnapját – vetette fel a témát a Nógrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság szerdai Facebook-bejegyzésében. Emlékeztettek: az első Trabik 1957. november 7-én gurultak le a szerelőszalagról. Az első modellek a P50-esek voltak, melyeket 1962-ig gyártottak, és opcionálisan kétszínű változatban is meg lehetett rendelni. 

Beelőzte a Trabikat a technológia 

Néhány modellváltást, átalakítást követően a Trabantok legismertebb és legnépszerűbb modelljévé a 601-es típus vált, melynek sorozatgyártása 1964-től 1991-ig tartott. A szerdai Facebook-posztban úgy fogalmaznak: a kedves kis népautó – a szocialista blokk Volkswagenje – a kezdetekkor kifejezetten divatos volt, és méreteivel sem volt különösebb gond. Az idő múlása azonban nem a Trabantnak dolgozott: a gyártás végére a típus műszaki szempontból csillagászati távolságra került az európai járműgyártás színvonalától. 

A balesetmegelőzési bizottság azt írja: a Trabikat lehet szeretni és becsmérelni – különösen utólag –, de az biztos, hogy annak idején családok millióinak volt az álma, melyre évekig kellett várni. Több mint hárommillió példány készült belőle, amely nem sok modellről mondható el. És hogy jobb volt-e a Trabant a hírnevénél? Valószínűleg igen, főleg a 60-as és a 70-es években. A bejegyzést azzal zárja a bizottság: napjainkban a megkímélt, eredeti állapotú Trabik az autós aukciók egyre drágább, kelendő darabjai. 

Lászlónak három Trabantja is van 

Mindezt megerősítheti Tajti László szuhai gépészmérnök-hallgató is, aki gyerekkora óta rajong a régi autókért. A tulajdonában jelenleg három 601-es típusú, kétütemű Trabant is van; az 1960-as, 70-es és 80-as évekből egy-egy példány. 

– Mindhárom autóm egészen különböző a stílusát tekintve, amely a kül- és beltérben is megnyilvánul. Egy 1965-ös első szériás Trabant 601-es, bár laikus szemmel hasonlónak tűnhet, mégis szinte az összes részletében különbözik egy, a 80-as években kiadott gépkocsitól. Sajnos, a gyűjteményemben a korábbi P50, P60 és a P70 típusú, illetve az utolsó 1.1-es négyütemű Trabant nem található meg. Számomra a különlegességet maga a formavilág, a kétütemű kéthengeres motor hangja és az egyszerűsége jelenti – árulta el érdeklődésünkre a tulajdonos. 

Mint mondta, élmény kezelni a finoman működő kormányváltót, és a településeken belül – kis teljesítménye ellenére – a mai napig felvehető vele a forgalom ritmusa. 

– Sajnos mára egyre kevesebb Trabantot lehet látni az utakon, persze ismerősi körökben néhány hobbi, és több használatban lévő, vagy garázsokban pihentetett autóról is tudok, így még mindig fellelhetők újabb példányok a gyűjtők számára – mondta Tajti László.