Idén ősszel is érkezhetnek barnamedvék a nógrádi erdőkbe

Valószínűleg egész nyáron át tanyáztak medvék Nógrádban a megfigyelések szerint: bár az észlelések nagy része téves, vagy bizonyíthatatlan, a Cserhát déli részén vadkamera is megörökítette Európa legnagyobb ragadozóját. Az országhatár mentén bármikor számítani lehet medve felbukkanására. Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is volt több bizonyítható észlelés.

Szilvásváradon már megszokták, hogy a Felvidéken élő medvék a kóborlásaik során a Bükk hegységet is érintik – írja a Heol.hu. Szaniszló László polgármester szerint azon sem lepődtek meg, amikor hetekkel korábban a Bükk-fennsíkon észleltek brummogó négylábút. Az erdőlátogatók emiatt figyelmét felhívják arra, hogy előfordulhat ilyen esemény és arra is figyelmeztetnek a szakemberek, hogy mit kell tenni medvével való találkozás esetén.

Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces-zoológiai szakreferense a portálnak elmondta, az Ózd közelében tapasztalt medveészlelést nem jelentették a természetvédelmi hatóságnak, de a nagy szárazság miatt nehéz is lett volna a medve nyomára bukkanni. A szakember kifejtette, a medvék nem vándorolnak Magyarországon, az ugyanis azt jelentené, hogy az egyik élőhelyről a másikra mennek át, a mi medvéink valójában csak kóborolnak. A tapasztalatok arra utalnak, hogy hazánkban a barnamedve nem szaporodik. Az igazi  élőhelyük az Alacsony- és a Magas-Tátra, más szlovákiai hegységek, ahová egy idő után vissza is mennek.

– Bár nagyragadozóknak nevezzük őket, azonban inkább erdei gyümölcsökkel, gombákkal, hangyákkal, illetve friss döggel táplálkoznak, elég ritkán vadásznak aktívan – magyarázta Bakó Botond. – Amennyiben például a farkasok elejtenek egy muflont és a medve arra jár, akkor a többiek elmenekülnek előle. Az embert egyáltalán nem tekintik zsákmánynak, ezt igazolja, hogy medvebaleset sem történt eddig még nálunk. Máshol igen, de ezek főleg figyelmetlenségből, netán ügyetlenségből fakadnak, vagy ezért következtek be, mert az emberek provokálták a medvét.

A szakreferens hozzátette, szerinte Szlovákiában okosan kezelik a helyzetet. Ennek részeként medvebiztos szeméttárolást vezettek be, ennek tudható be az, hogy az állatok nem is járnak be a lakott településekre. Ezzel ellentétben Erdélyben ezt a módszert nem alkalmazzák, sőt, turistalátványosságként a falvakhoz szoktatják a nagyragadozókat.

A szakember arról is tájékoztatott, hogy északi szomszédunknál az erdei gyümölcsöket, a málnát, az áfonyát összeszedik az utak mentén, sok esetben valósággal kifosztják a medvék éléstárát, ezért indulnak el az állatok oda, ahol több táplálékot remélnek. Hazánkban való megjelenésük oka lehet az erős erdei zavarás is. A bocsos anyamedvék a hímek miatt jönnek olyan területre, ahol nem találkozhatnak velük. A hímek, ha eléjük kerül egy bocs, megölik azt, az anyák ugyanis addig nem párosodnak, amíg a bocsukról gondoskodnak, és rendszerint két-három évig is vigyáznak az utódukra. 

A medvék nem mellékesen szeretik a szőlőt is, így akár a mátrai-, akár a bükkaljai borvidékem is felbukkanhatnak.

Az aszály persze nem csak hazánkat, hanem Szlovákiát is sújtja, ott is jellemző az élelemhiány, például a szeder szemei szó szerint megsülnek. Ez zavart okoz a medvék viselkedésében, nagyobb területet kell bejárniuk, hogy táplálékhoz jussanak, könnyen áttévednek a nekik nem is létező államhatáron.

Bakó Botond szerint idén nem volt több medve a környéken, mint korábban, ugyanakkor még lehet számítani az előfordulásukra. A természetvédelmi őrök ezeket észlelhetik is, hiszen a terepen tartózkodnak. Mindezen kívül jó kameracsapdák vannak kint az erdőkben, amelyeknek a felvételei általában rövid időn belül beérkeznek.