Sorra vásárolják az ingatlanokat a fiatalok a nyugat-nógrádi térségben

Diósjenő a térség második legnagyobb települése, a lakosok száma tavaly már átlépte a 3000 főt. Ez alkalomból pedig az önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött, hogy idén januártól felveszik a nagyközség címet. 

– Úgy vélem, a lakosság növekedését két dolog határozta meg – mondta Székely József Ede, a község polgármestere. – Egyrészt a pandémia miatt rengeteg fiatal döntött úgy, hogy vidékre költözik. Másrészt Diósjenő kifejezetten ígéretesen gyarapodik. Folyamatosan fejlődik az óvodánk és az iskolánk, illetve olyan beruházásokat valósítunk meg, amelyek egyre élhetőbbé teszik a települést. Utóbbiak közé tartozik például a művelődési ház létesítése, a Jenői Strandfürdő felújítása vagy a kiválóan működő sportegyesület is. Nem mellesleg gyönyörű környezetben helyezkedik el a községünk. 

Székely József Ede kiemelte, hogy többek között Vácról és környékéről is érkeznek letelepedni vágyók Diósjenőre. Túlnyomórészt fiatalok és középkorúak. Mint mondta, a településen egyre kevesebb az eladó ház, de vannak még beépíthető telkek. 

Nézsára szintén egyre többen költöznek. Styevó Gábor polgármester szerint ennek egyik oka, hogy a község tavaly januártól bekerült a falusi családi és otthonteremtési kedvezmény (csok) programjába. Azonban kiemelte, hogy ettől függetlenül is dübörgött a használtingatlan-piac a községben, és sorra vásárolták fel az eladó házakat, amelyekből jelenleg már alig van a faluban. 

Úgy gondolom, hogy Vác és környékéhez képest Nógrád megyében sokkal kedvezőbbek az ingatlanok árai, így Nézsán is. Továbbá a községünk rendelkezik a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokkal. Azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy annak ellenére növekszik a lakosság száma, hogy még nincs kiépített szennyvíz-csatornahálózat a faluban. De ezen már dolgozunk – mondta Styevó Gábor. 

Hozzátette: az elmúlt években többnyire fiatal családok költöztek a községbe. A növekvő gyermeklétszám miatt pedig már az óvoda bővítésére törekszenek. 

A polgármester kitért arra is, hogy az agglomeráció közelsége miatt az emberek többsége Vácra vagy Budapestre, illetve annak környékére jár dolgozni, esetleg Rétságra ingáznak. Így a munkanélküliség sem okoz gondot a településen. Végül pedig hangsúlyozta, hogy az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a község lakosságmegtartó ereje megmaradjon, illetve növekedjen. 

Drégelypalánkot is egyre többen lakják. Rigó Dávid, a falu polgármestere elmondta, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány miatt a településen élő felvidéki magyar lakosok bejelentkeztek az itteni ingatlanjaikba. Mint mondta, erre leginkább a határon való ingázás miatt volt szükségük. Azonban ettől függetlenül több fiatal család és idősebb letelepedni vágyó is a községbe költözött. A polgármester szerint ezek az emberek azért választották Drégelypalánkot, mert a falu rendelkezik a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokkal, például iskolával, óvodával, bolttal, postával. Emellett hangsúlyozta, hogy a visszajelzések alapján, sokak számára a gyönyörű természeti környezet is fontos szempont volt.